„Két éve élek együtt a barátommal, aki elvált, és nem akar újabb házasságot kötni. Én nem ragaszkodom a feleség státuszhoz, inkább arra vagyok kíváncsi: a minket megillető jogok mennyiben térnek el a házastársak lehetőségeihez képest gyerekvállalás, vagyonszerzés vagy öröklés esetén?”

A két élethelyzetet nem ugyanaz a törvény szabályozza: a házasság acsaládjogi törvény, az élettársi viszony a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozik, így nem csoda, hogy a sok hasonlóság ellenére rengeteg különbség jellemzi őket.
Ha egy gyerek házasságban születik, akkor az ő apja automatikusan aházasságban élő férj lesz – jogi kifejezéssel a férj apaságára törvényi vélelem áll fenn. Ha azonban az újszülött élettársi kapcsolatba érkezik, csupán az anyja gyerekének fog számítani mindaddig, amíg az apa elismerő nyilatkozatot nem tesz: ezzel lesz a tényleges apából bejegyzett apa.
Az élettársaknak lehetőségük van előre gondoskodni utóduk jogi helyzetéről: ha elmennek a közjegyzőhöz és fölvétetik kapcsolatukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, már meg is van az apasági vélelem. A helyzetet csak az bonyolíthatja, ha létezik egy korábbi, úgynevezett házasságból fakadó vélelem is– például a gyerek fogantatásának időpontjában az egyik élettárs még házasságban élt.
Az élettárs apa tehát elismerte agyermeket, amivel szülői státuszba került, és attól a perctől minden joga és kötelessége ugyanaz, mint azon társaié, akik kimondták az igent az anyával egy anyakönyvvezető előtt. Ha az élettársak szétmennének, a gyerekük elhelyezése, nevelése, a vele való kapcsolattartás satöbbi ugyanolyan megítélés alá fog esni, mint amikor házas szülők válnak el.

Az öröklés már nem ilyen egyszerű. Ha egy házastárs meghal, törvényes örököse az özvegy lesz, és ami az elhunyt után maradt, annak automatikusan megkapja a tulajdonjogát vagy – ha vannak leszármazottak – a haszonélvezetét. A túlélő élettársnak azonban nem jár semmi: az élettársak csak akkor örökölnek egymás után, ha ilyen végrendeletet hagynak.
• Ha az életben maradt házastárs később gondol egyet, és élettársi kapcsolatra lép, nem esik el özvegyi haszonélvezeti jogától. Korábbi jogai csak akkor szűnnek meg, ha új házasságot köt.
Van viszont, amiben az élettárs jár jobban. A házastársnak törvényes kötelezettsége, hogy ha úgy hozza az élet, eltartsa házastársát és kiskorú mostohagyermekét. Az élettársat ilyen kötelesség nem terheli – legalábbis a törvény szerint.
A lakáshasználat terén megint aházastárs van előnyben. Ha elválnak, avolt feleség/férj és a vele maradó közös kiskorú gyerek továbbra is ellakhat az egykor közös otthonban, ám ha egy élettársi kapcsolat szűnik meg, az élettársnak és aközös gyermeknek ki kell költözködnie avolt élettárs lakásából.
Vagyonszerzésben is könnyebb aházasságban élők helyzete. A törvényi vélelem szerint mindaz a vagyontárgy, amelyet bármelyik házasfél a közös élet során szerzett, fele-fele arányú közös tulajdonnak számít, ez alól csak az ajándék és az öröklés kivétel. (Persze lehet olyan házassági vagyonjogi megállapodást kötni, mely máshogy rendelkezik.) Az élettársak viszont csak olyan arányban részesednek aközös élet során szerzett vagyontárgyakon, amilyen arányban amegszerzésében közreműködtek.

Szakérő: Dr. Boros Péter
Fotó: Batár Zsolt

Megjelent az Éva 2010. novemberi számában. Minden jog fenntartva.