Fejfájás: meddig rosszullét, honnan betegség?

fejfájás,migrén Forrás: Unsplash / @anthonytran
Az egyik leggyakoribb testi panasz a világon: az emberek 90 százaléka élete során legalább egyszer megtapasztalja. Fejfájás és fejfájás között azonban van különbség, nem is kicsi. Ahhoz, hogy megfelelően kezelhesd, légy tisztában az egyes típusokkal.

A fejfájás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Orvosok, tudósok, kutatók századokon keresztül próbálták feltárni a fej fájdalmának okát, kezelésére pedig a legkülönfélébb – mai szemmel egészen barbár – módszereket is bevetettek. Az ókorban és a középkorban például koponyalékeléssel próbáltak enyhíteni a fejfájós beteg szenvedésein. Úgy gondolták, hogy a fájdalmat a gonosz szellemek okozzák, amiket, ha kiengednek a koponyából, a tünetek is elmúlnak. Hogy ez a brutális beavatkozás mennyire volt hatékony, arról csak sejtéseink lehetnek.

A történészek szerint a fejfájás már a fáraókat is sújtotta, de a feljegyzések szerint Julius Caesar is kifejezetten migrénes ember volt, és életének nagy részében Charles Darwin is ugyanettől szenvedett. A fejfájás már emberemlékezet óta „fejfájást okoz” az embereknek, a modern tudománynak hála azonban ma már képesek vagyunk hatékony és biztonságos módszerekkel orvosolni. A fejfájások egyes típusairól és kezelési lehetőségekről Dr. Bozsik Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Fejfájás Ambulanciájának klinikai főorvosát kérdeztük.

Már Hippokratész is felismerte, hogy a fejfájásokat primer és szekunder állapotokra lehet osztani. Míg a primer állapotnál maga a fejfájás a betegség, (azaz egy átmeneti idegrendszeri működészavarról van szó és nem testi bántalomról), addig a szekunder fejfájások más körülmények vagy állapotok – például fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy például melléküreg-gyulladás, vagy akár másnaposság – hatására lépnek fel. A hírhedt migrén a primer csoportba tartozik másik két társával, a tenziós és a cluster fejfájással együtt. Ez a három elsődleges fejfájástípus keseríti meg a legtöbb ember életét.

1. A kínzó migrén

A lakosság nagyjából 12 százaléka lehet migrénes, ami azt jelenti, hogy ez a kínzó fejfájás körülbelül 1 millió embert érinthet hazánkban. Érdekesség, hogy míg 10 éves kor alatt a fiúknál és a lányoknál hasonló arányban fordul elő, addig a serdülőkor bekövetkeztével, a ciklikus hormonális változások hatására a két nem között látványos különbség alakul ki: a migrén a nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik, mint a férfiaknál.

A migrén esetében nem csupán a fájdalom az, ami kellemetlenségeket okoz, a fejfájást több különféle tünet is kísérheti. „Akkor beszélhetünk migrénről, ha a fájdalom többnyire féloldali, hullámzó és lüktető jellegű, és olyan erős, hogy az már a mindennapi tevékenységekben is akadályt jelent, fizikai terhelésre pedig az érintett állapota rosszabbodik. A fájdalom mellett a fény- és hangérzékenység, valamint a hányás és a hányinger is jelentkezhet kísérő tünetként” – magyarázza dr. Bozsik György.

A migrénen belül is megkülönböztetünk két típust: az aurával társuló és az aura nélküli rohamokat. Az aura – ami a migrénesek mintegy 30 százalékánál fordulhat elő – nem más, mint egy átmeneti idegrendszeri működészavarra utaló vizuális tünetegyüttes. Az érintettek villogó pontokat, cikk-cakk vonalakat látnak, de van, akinél percek alatt növekvő látótérkiesés is jelentkezik. Ezek az aurás tünetek 5 pertől egy órán át is tarthatnak, majd, ahogy a fejfájás elkezdődik, hirtelen meg is szűnnek.

Bár a migrén kifejlődésének pontos mechanizmusa máig sem teljesen tisztázott, az orvosok elképzelése szerint a fájdalmat az válthatja ki, hogy az agyburkokban bizonyos érfalak feszülése megváltozik, kémiai anyagok szabadulnak fel és helyileg úgynevezett neurogén gyulladás alakul ki. Dr. Bozsik György azt mondja, a migrénre való hajlam öröklődhet is a családban, de a környezeti tényezők és az életmód is szerepet játszhat a kialakulásában. Ha pedig valakiben megvan a hajlam, egy sor különféle tényező is kiprovokálhatja a rohamot.

„„A migréneseknél az a küszöb, amit el kell érniük a kiváltó tényezőknek ahhoz, hogy elinduljon a fejfájás, olyan alacsony, hogy már egészen banális ingerek is fájdalmat tudnak okozni. Például az időjárás-változás, az alvásmegvonás, az alacsony vércukorszint, a rendszertelen evés, a kevés folyadék, a stressz vagy a nőknél az ösztrogénszint csökkenése a menstruáció táján.”

2. A gyakori tenziós fejfájás

Gyakoribb, mint a migrén, de jó hír, hogy kevésbé olyan fájdalmas. A tenziós fejfájás általában gyenge vagy közepesen erős, a halánték két oldalán jelentkezik, nyomó jellegű, a migrénre jellemző kísérő tünetek nélkül. Ezt a fejfájástípust élete folyamán szinte mindenki megtapasztalja, ám az esetek nagy részében enyhe lefolyású, és fizikai aktivitásra sem rosszabbodik. A tenziós fejfájás rendszerint jól kezelhető a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal. Komolyabb problémát az jelent, ha gyakorivá, akár mindennapossá válik. A tenziós fejfájás is gyakrabban jelentkezik a nőknél, mint a férfiaknál: a nők mintegy 80, míg a férfiak 70 százaléka szenvedi el élete során legalább egyszer. Gyakran előfordul az is, hogy a migréntől szenvedők egyidejűleg tenziós fejfájással is küzdenek.

„Míg a migrén kifejlődésében az érfalakból kiinduló impulzusok az elsődlegesek, addig a tenziós fejfájásnál az izmokból erednek a kezdeti ingerek. Tenziós fejfájást a felfokozott érzelmi állapot, a feszültség, illetve a stressz is kiválthat” – magyarázza a szakember.

3. Cluster, a férfiak fejfájása

A cluster fejfájás igen ritka, adatok szerint a lakosságnak kevesebb mint 0,1 százalékát érinti, viszont ez előbbiektől eltérően ez a típus a férfiak körében a gyakoribb. A cluster fejfájás súlyos, féloldali, szemüreg körüli fájdalmat okoz. A clusternek is lehetnek kísérő panaszai: ilyen az orrfolyás, a könnyezés, az érintett oldali szem vörössége, a szemhéj „lógása”, vagy az azonos oldali pupilla szűkülete. A fájdalom rendszerint éjjel alakul ki, de nem tart két óránál tovább. Igazán kínzóvá az teszi, hogy általában több hetes-hónapos periódusokban, naponta akár többször is jelentkezik. Az egyes „akut” időszakok között aztán akár évekig is panaszmentesen élhet a beteg, mígnem egy újabb, sűrűn jelentkező rohamokból álló sorozat ismét el nem kezdődik. Míg egy migrénes beteg a fejfájásroham alatt általában besötétített szobában fekszik, addig a clusteres beteg fel-alá járkál, „nem tud nyugton maradni” a fájdalomtól.

A betegség okát, kialakulásának mechanizmusát a tudomány még nem ismeri, de tapasztalatok szerint a fejfájásrohamokat sok esetben az alkoholfogyasztás, a stressz, az erős fényhatás és bizonyos ételek fogyasztása provokálja ki.

Vigyázz a koffeinnel!

Szakértők szerint, ha valaki több mint 200 mg koffeint fogyaszt naponta több héten át, akkor a koffein hirtelen elhagyása is kínzó fejfájással járhat. Ez a fejfájásfajta a koffein újbóli fogyasztásával csökkenni fog, de ha végleg le szeretnél jönni erről az élénkítőről, és korábban túl sokat fogyasztottál belőle akkor készülj fel rá, hogy akár egy-két hétbe is beletelhet, míg elmúlik az úgynevezett megvonásos fejfájásod.

Bár ma már ezerféle, vény nélkül kapható fejfájás-csillapító sorakozik a patikák polcain, előfordulhat – főleg migrénes és clusteres fejfájás esetén – hogy ezek a szerek nem tudják megfelelően csillapítani a fájdalmadat. Ha a probléma már a mindennapi életedben is akadályoz, vagy ha olyan fejfájás jelentkezik, amit korábban még nem tapasztaltál, akkor Dr. Bozsik György szerint mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A szakember szerint egyszerűbb és gyorsabb lehet első lépésként a háziorvosodat felkeresni, bizonyos korszerű, migrénspecifikus gyógyszereket ugyanis már ők is fel tudnak írni. Ha pedig az orvosod meglátása szerint további kivizsgálásra van szükséged, beutalóval tovább is tud küldeni egy ideggyógyászati szakrendelésre.