Van egy hely Pécsett, ahol a romákat is szívesen látják, ha megjelennek szatyorral, és megtöltik nekik minőségi élelmiszerrel – az üres gyomrokat meg ízletes ebéddel – egy panelház földszintjén. Érkezésünkkor éppen gyülekeznek az asszonyok, babakocsikkal, karonülő gyerekekkel, meg nagyobbacskákkal – iskolai szünet van –, markukban sorszámot szorongatva.

Több ez, mint ételosztás

Az „elnök asszonnyal”, Várnai Annával érkeztünk, de mindjárt el is veszítjük egy időre: bemegy a munkatársaihoz, körbenéz és megadja a startjelet. A vendéglátásra kialakított helyiségben banán és mazsolás-túrós párna illata gabalyodik össze a mellmagasságig fölhalmozott ládák körül. Erzsike – Anna nővére - fölköti a virágos kendőjét, fóliakesztyűt húz, és beengedi az 1. sorszámhoz tartozó szatyor gazdáját.

Volt már, nem is egyszer, hogy az amerikai nagykövet ebédelt itt, ebben az egyszerű lakásétteremben, amely heti-kétheti rendszerességgel – mint éppen most - élelmiszer-ellátóként is működik, a Magyar Élelmiszerbank és a Színes Gyöngyök Egyesület jóvoltából, illetve az egyesület Budapestről is hoz 150-300 család számára szétosztható konzervet, tartós élelmiszert. Máskor meg a ládák helyére asztalok kerülnek, és banán helyett sülő lecsó, gulyás, gizdaszelet (így nevezik a romák a cigánypecsenyét) illata kúszik a vendég orrába. Előzetes bejelentkezés alapján főznek, épp annyi emberre, amennyire számítanak. Hogy mitől több ez mégis lakásétteremnél és ételosztó bázisnál? A „színes gyöngyöktől”… 18 éve ezen a néven alapított Várnai Anna egyesületet, azzal a céllal, hogy összefogja a roma asszonyokat, lányokat, fiatalokat és családosakat. Életvezetési ismereteket tanítottak, képzéseket, találkozókat szerveztek, hogy megerősítsék a hátrányos helyzetű roma nőket.

Nézd meg ezt a galériát is: