Gyerekkorunk legszebb meséi, amiket te is jól ismersz a Kukori és Kotkoda írójától, Bálint Ágnestől

Te tudtad, hogy a baromfiházaspár történeteinek ki a szerzője? És vajon miket írt még Bálint Ágnes? Fogadjunk, hogy bár nem tudod fejből a teljes munkásságát, viszont azonnal a homlokodra csapsz, ha sorolni kezdjük a neveket: Károly bácsi, Lukrécia és Szerénke, Keresztespók barátom, Mazsola és Tádé… ugye? Összeszedtük Bálint Ágnes néhány jól ismert munkáját, hogy együtt nosztalgiázhass velünk az eltűnt gyermekkor után, és talán még ahhoz is kedvet kapsz, hogy újraolvasd, újranézd a meséket a gyerekeiddel. Bálint Ágnes munkái Kukori és Kotkoda A szitkomos humorra hajazó sorozat két főhőse a civakodó házaspár archetípusa: Kotkoda a zsémbes feleség, aki szeretné kordában és a szoknyája mellett tartani felelőtlen, impulzív férjecskéjét. Ez általában nem sikerül, s ebből ered a baromfiudvarban keletkező poénok sokasága. A Kukori és Kotkoda sziporkázóan szellemes mese, az pedig komolyabb szinteken is elgondolkodtató, hogy a magyar baromfiházaspár nem máshol, hanem pont egy szemétdombon él és kapirgál kétségbeesetten. Vizipók, Csodapók és a dramaturgmunkák Egy ideig Dr. Kertész György hidrobiológus volt a gimnáziumi biológiatanárom, róla pedig azt kell tudni, hogy ő írta a közel negyvenéves rajzfilmet a búvárpókról és vicces kis barátairól. A főhőst magáról mintázta, a mellékszereplőket közeli ismerősök, barátok ihlették. Bálint dramaturgként és társszerzőként van feltüntetve, Kertész azonban egy 2019-es, a hang.hu-nak adott interjúban azt állította, valójában ő volt az író, Bálint pedig a dramaturg, s azt is nehezményezte, hogy miután az írónő otthagyta a sorozatot, írt egy mesekönyvet Micsoda pók a vízipók címmel, amiben felhasználta a címet és a figurákat is. Akárhogy is történt, Bálint nemcsak a Vizipóknak volt a dramaturgja, hanem - többek között - a Mekk mesternek, a Mikrobinak, a Mirr-Murrnak, A kockásfülű nyúlnak, a Pompomnak, a Varjúdombi meséknek és A nagy ho-ho-horgásznak is. A Frakk és a Tévé-maci Idén nyáron láttam egy rettenetes bábfeldolgozást a Frakk, a macskák réméből , és szinte éreztem, ahogy mondani szokás, hogy Bálint miként forog a sírjában. Az eredeti rajzfilm a képernyő elé szegezett gyerekkoromban: imádtam a vicces macska-kutya háborút és a jellegzetes leosztásban működő idős házaspár folytonos zsörtölődését, amiket természetesen értelmezhetünk a szülő-gyerek kapcsolat, illetve a testvérharc szimbolikus megjelenítésének is. A nyolcvanas évek televíziózásának megkerülhetetlen jelensége volt a Tévé-mac i, &bdquo;akinek” néhány perces esti rituáléin milliók nőttek fel. A figura kitalálója szintén Bálint Ágnes volt, a mindig szorgalmasan fogat mosó bocs minimálsztorija pedig - számos televíziós vendégszereplése után - lapozó- és képeskönyv formátumban is napvilágot látott. A Szeleburdi család, a Futrinka utca és Mazsola Nem tudom kiverni a fejemből azt a képet, ahogy Ullmann Mónika bánatosan integet ki az ablakon, miközben az egyik szeleburdi fiú kétségbeesve lohol az elszáguldó kocsi után. A Szeleburdi család nagyon mókás ifjúsági regény - később film - egy szimpatikusan lökött életformát választó famíliáról, ez a jelenet azonban torokszorító, s beszélgetések alapján nemcsak nekem okozott kisebbfajta traumát kiskoromban. A Futrinka utca azonban az én gyerekszívemhez valamiért nem talált utat. Mazsolát sem igazán kedveltem, a szomszéd házban lakó lány azonban annyira odavolt érte, hogy a szülei valahonnan beszereztek neki egy hasonszőrű kismalacfigurát, csak ne nyafogjon. Garfield, Rumcájsz és Babar Bálint Ágnes fordítóként is emlékezetes műveket tett le az asztalra. Garfield már a következő nemzedék kabalafigurája lett, Rumcájsz azonban még a miénk volt testestül-lelkestül: nagymamám vidéki nyaralójában őrizgettem a róla szóló könyvet, amit unalmas nyári estéken újra és újra kiolvastam. A Babar viszont kellemetlen emlék: a keresztnevem alapján sokan és sokszor érezték jópofának, hogy az elefánt nevén szólongassanak, és ez a sötét emberi szokás sajnos a gyerekkor elmúltával sem szűnt meg teljesen. Bálint Ágnes-emlékház Ha pedig valaki szeretne többet megtudni Bálint Ágnes életéről, felkeresheti az írónő hajdani vecsési otthonát, ami 2010 óta emlékházként várja a vendégeket.