4 dolog, ami jó (lehet) a koronavírus-járványban

2020. Március 17.

Forrás: GettyImages

Oké, szögezzük le: a járvány borzasztó, a gazdaság romokban, és rengeteg ember élete van veszélyben. Mégis jobb, ha megpróbáljuk azt is nézni, ami jó. Ezek többségéhez hosszú távon kell gondolkodni, de egy kis optimizmus most különösen jól jöhet.

Az Apa magazin cikke.

1. Kezdjük az iskolákkal. Az egyik legnagyobb mondás, hogy az iskola nem bezár, csak más módszerekre áll át. A digitális tanulás a jövő, még ha nem is önmagában, de így még könnyebben juthat el az emberekhez a tudás. Ennek köszönhetően a koronavírus pozitívumai közé sorolhatjuk a digitális tanulást, mert

olyanok is tanulhatnak, akik eddig nem tudtak, mások pedig folytathatják a tanulást.

Na, ez az általános kép a digitális tanulásról, Magyarországon ez inkább csak elmélet. Nehéz behozni a lemaradást, de kötelező. Ez nem mindig a nagy eredmények képlete, de most, az otthoni tanulás nulladik pillanatában még remélhetünk. A tanárok, az oktatáspolitikai döntéshozók rákényszerülnek arra, hogy használják a kísérleti szinten meglévő oktatási eszközöket, és lényegében az összes csatornát, amit lehet. A jó hír, hogy a folyamat nem megfordítható: ha a korábban elkészült anyagok és eszközök elszabadulnak, ha neten keresztül is lehet tanítani, akkor már nem lehet visszazárni a szellemet a palackba.

2. Szintén fontos lehet, hogy a home office bekerült a napi szóhasználatba, a részmunkaidő fejlődik, és valódi alternatívái lesznek a jelenlegi merev rendszernek. Más országok példája alapján békeidőben a nyolcórástól eltérő foglalkoztatás jót tesz a gyerekvállalási kedvnek, a szülők könnyebben tudnak visszamenni dolgozni. Sok olyan vezető, aki eddig nehezen mondott igent az otthoni munkavégzésre, ízelítőt kap belőle, és ha elégedett, nyilván sokkal könnyebben számol ezzel, amikor a válság után helyreállt a rend.

3. A nehéz időkben mindenhonnan ömlenek az infók, úgyhogy legalább tanulunk a vírusokról és a megelőzésről: az biztos, hogy van honnan indulni. Maszkok, rémhírek, 20.000 milligrammos c-vitaminkúrák, és minden, ami az internet legmélyebb gödreiből felpöfög, nem ritkán életeket kockáztatva az idióta tanácsokkal.

Most azonban mindenhol elhangzanak a tények, országosan ismert politikusok és sztárok ismétlik, miért és hogyan kell kezet mosni, hogyan kell köhögni. Ne legyenek illúzióink, de ha már megtanultuk, milyen egy igazi WHO-féle kézmosás, akkor talán a következő szezonban kevesebb lehet a kórság.

Ráadásul kevesebb facebookos ismerősöd lesz, ha mindenkit kikövetsz, aki butaságokat beszél. Persze rájuk sem kell haragudni, ők a maguk módján próbálnak eligazodni egy feszült helyzetben, és az elmúlt években sokan sokat tettek azért, hogy ne higgyük el, amikor valaki tényeket közöl. Ez már igazán naiv gondolatnak tűnik, de egy jól kezelt világválság visszaállíthatja a bizalmat a legfontosabb állami és civil szervek, és általában, a közmegegyezéses tényekkel szemben (például a tudósok értenek dolgokhoz, a vezetők vezetnek, az orvosok elhivatottak, az emberek nem birkák, stb).