Borítókép: Mielőtt odacsapnál, ezek jussanak eszedbe: 13 sokkoló tény a testi fenyítésről Forrás: Getty Images

Mielőtt odacsapnál, ezek jussanak eszedbe: 13 sokkoló tény a testi fenyítésről

A közmondásos atyai pofon hosszú távon káros, állítják a kutatók. F. Lassú Zsuzsa pszichológus segítségével keresünk választ a miértekre.

A Gyereklélek magazin cikke

A fenékre csapás, a pofon…

…éppúgy ártalmas a gyerekeknek, mint a fizikai bántalmazás durvább formái, bizonyította 2016-ban Elizabeth Gershoff pszichológus. A testi fenyítés enyhébb formáinak negatív hatása valamivel gyengébb, de határozottan kimutatható.

…minél gyakoribb a pofon, annál több érzelmi kárt okoz. Egy 19 pszichológus által nyolc országban végzett nagy nemzetközi kutatás nemrégiben azt találta, a pofon „igazságossága” nem csökkenti a káros hatást. Csak a testi fenyítés gyakorisága van erős kapcsolatban a negatív következményekkel.

…rövid távon sem hatásosabb, mint az erőszakmentes módszer, bizonyította egy ’80-as években végzett kutatás. A szófogadatlanságukért kiállított gyerekek a kísérlet végén ugyanolyan arányban fogadtak szót a szüleiknek, mint akiket megütöttek.

Több kutatás talált össze-függést a nevelő célzatú szülői bántás és a fiatal-, illetve felnőttkori depresszió között

…rombolja a szülő-gyerek kapcsolatot. A szülője által megütött gyermek negatív érzelmei (harag, értetlenség, szeretetlenség, elutasítottság) aláássák kettejük kapcsolatát. Érzelmi közelség nélkül a gyermek kevésbé fogékony a szülői szóra.

…csökkenti az erkölcsi normák belsővé válását. A gyereket, ha ütéssel büntetik, arra kondicionálják, hogy külső erő hatására abbahagyja a rossz viselkedést. Ahhoz viszont, hogy hosszú távon, külső kontroll híján is együttműködő legyen, az kell, hogy megértse és bensővé tegye a szabályokat. Az ütés nemhogy nem segíti az internalizáció folyamatát, hanem inkább ellene hat, mivel félelmet, dühöt vált ki a gyermekben, hívják fel a figyelmet a pszichológusok.

Egy 2004-es kutatás a fiúknál egyértelműen kimutatta, hogy minél gyakrabban büntetik őket ütéssel, annál kevésbé valószínű, hogy azelvártnak megfelelően viselkednek.
Forrás: GettyImages

…agresszívvé teszi a gyereket. Egy, a michigani egyetemen zajló, 2013-ban publikált kísérletben 3200 anya-gyermek párost vizsgáltak több éven át. Azt találták, hogy azok a gyerekek, akiket egyévesen édesanyjuk visszatérően megütött, háromévesen agresszívebbek voltak, mint a társaik. Albert Bandura híres, ’60-as évekbeli keljfeljancsi-kísérletei megmagyarázzák, miért. Az amerikai pszichológus azt találta, hogy azok a gyerekek, akiknek az orra előtt korábban a felnőttek gátlás nélkül rugdostak egy nagy keljfeljancsi babát, előszeretettel bántották maguk is a bábut később. A gyermek, akit nevelési céllal megütnek, azt a láthatatlan üzenetet kapja: a másik ember viselkedése erőszakkal megváltoztatható. Ördögi kör alakul ki, hiszen sok szülő éppen a gyermek agresszív viselkedését (pl. testvér megütése) próbálja letörni egy pofonnal.

…megnöveli a fizikai fenyítés alkalmazásának valószínűségét szülőként. A szülő viselkedése kora gyermekkortól meghatározó tapasztalat a gyermek számára. A rossz konfliktuskezelési minta a személyiségünk mélyebb rétegeibe épül be. Ezért van az, hogy a legfelvilágosultabb szülők is, amikor tudatos szabályozó mechanizmusaik kikapcsolnak (pl. kimerültség, stressz miatt), automata üzemmódban a rossz szülői mintára váltanak át.

…megnöveli egy későbbi bántalmazó kapcsolat valószínűségét. Murray A. Straus szociológus mutatott rá, hogy azok, akiket gyerekként megütöttek, felnőttként nagyobb eséllyel válnak egy bántalmazó kapcsolat bármely szereplőjévé.

A szülői pofon ugyanis nemcsak azt tanítja meg a gyereknek, hogy ütni lehet, hanem azt is, hogy „aki szeret téged, az üt”.

…csökkenti az önértékelést. Az időről időre felpofozott gyermek fokozatosan elhiszi a szülőjének tulajdonított értékítéletet, miszerint ő rossz és hasznavehetetlen.

…megnöveli a pszichés problémák, a szorongás, a depresszió valószínűségét. Egy tízezer főn végzett, 1999-es kanadai kutatásból az derült ki, hogy akiket gyerekkorukban alkalmanként vagy gyakran megütöttek, azok közül felnőttként többen küzdöttek alkoholfüggőséggel, szorongással, mint akiket soha nem vertek meg a szüleik.

…megnöveli a magatartási zavarok, az antiszociális viselkedés valószínűségét. Iskoláskorú gyerekeket tesztelve állapították meg kutatók, hogy minél gyakoribb a testi fenyítés, annál több a magatartásprobléma (pl. hazugság, szándékos károkozás) két évvel később. Egy 2012-es kutatás 11 ezer (!) családot vizsgálva hasonló eredményre jutott.

…rontja a gyermek kognitív képességeit. Egy középiskolásokon végzett kutatás eredménye szerint azok, akiket a szüleik visszatérően pofonnal fegyelmeznek, észrevehetően rosszabbul teljesítettek az IQ-teszten, mint azok, akiket nem ütnek otthon. Japán és amerikai agykutatók MRI-vel végzett vizsgálatai azt mutatták, a durva testi fenyítés a szürkeállomány fejlődését is visszafogja, különösen az agy prefrontális területein.

…jót egészen biztosan nem tesz. Akik e kutatások eredményeit kétségbe vonják, azzal érvelnek, nem biztos, hogy a vizsgált tényezők (pl. a gyermekkorban elszenvedett fenyítés és a pszichés problémák) ok-okozati kapcsolatban állnak egymással. Ám mindenképpen elgondolkodtató, hogy a testi fenyítés hatásait vizsgáló több ezer kutatás között egyetlen olyan nem volt, amelyik a pofon hosszú távú pozitív hatását igazolta volna.

A fizikai bántalmazást soha nem szabad magától értetődőnek tartani. Ezért is emelték fel szavukat és vállalták arccal a következő hírességek, hogy sajnos velük is megtörtént.