A számok vírustól függetlenül is sokkolóak: Magyarországon élete során minden ötödik nő szenved el testi vagy szexuális erőszakot partnere részéről. Jelen pillanatban körülbelül 220 ezer nő él olyan párkapcsolatban, ahol a partnere bántalmazza. És hetente egy nő meghal bántalmazás következtében.

A koronavírus kapcsán azonban az egész világon megnőtt a családon belüli erőszakos esetek száma, erről számos híradásban olvashattunk. Franciaországban átlagosan 32 %-kal nőtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések száma, ebből két esetben gyilkosság miatt érezik hívás a rendőrségre. A francia kormány bejelentette, hogy körülbelül 20 ezer éjszakának megfelelő mennyiségben venne ki hotelszobákat azért, hogy a kijárási korlátozások idején ide helyezhessék el a családon belüli erőszak áldozatait. Minderre azután került sor, hogy kiderült, az országban a koronavírus miatti karantén alatt jelentősen megszaporodtak az otthonokban a bántalmazások – olvasható az Indexen. Marlene Schiappa, a nemi egyenlőségért felelős államtitkár azt is elmondta, az országban 20 olyan élelmiszerboltot is kijelölnek, ahol a nők vásárlás közben segítséget kérhetnek, ha családon belüli erőszak érte őket. Ezen kívül az ország további 1 millió eurót szán arra, hogy a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezeteket támogassa most, hogy a karantén idején megnőtt az igény a szolgáltatásaikra. Spanyolországban is van már hasonló kezdeményezés: ott a nők a patikákban a „Mask 19” szavak bemondásával jelezhetik, hogy segítséget kérnek, és szeretnék, ha a gyógyszerészek felvennék a kapcsolatot a hatóságokkal.

Amerikában az állami kapcsolatierőszak-forróvonalon máris rengetegen számolnak be arról, hogy a bántalmazó arra használja a vírus okozta fenyegetést, hogy még jobban izolálja őket a külvilágtól. Kínában a bejelentett esetek száma februárban megháromszorozódott az előző év azonos időszakához képest.

Az Országos Kriminológiai Intézet folyamatosan kutatja a családon belüli erőszak témakörét, a mostani pandémiás helyzetben pedig próbálják felmérni, hogy miként hatnak a megváltozott körülmények a kapcsolati erőszak alakulására. Szabó Judit, tudományos főmunkatárs felhívja a figyelmet, hogy az adatok, amelyek náluk is megjelennek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen hatalmas a látencia.

„Hazánkban is nő a családon belüli erőszakos esetek száma, ezt támasztja alá pl. az OKIT-hoz (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat) befutó hívások számának jelentős emelkedése.

A jelenlegi helyzetben a feszültségkeltő tényezők, az egzisztenciális bizonytalanság, az összezártság fokozzák az agresszió valószínűségét, amely helyzetet csak súlyosbítja, hogy az áldozatok az elszigeteltség miatt még kevesebb eséllyel tudnak segítséget kérni. Az otthonukban tanuló, illetve maradó gyerekek esetében például nagy probléma, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nagy része - pl. pedagógusok, védőnők - ebben az időszakban inaktív, így ők a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek.

A családon belüli erőszaknak mély szociokulturális gyökerei vannak. Ezért az ellene való küzdelem is csak összetett, átfogó, a társadalom valamennyi szegmensét érintő módon lehetséges. Ebbe beletartozik a megfelelő jogszabályi háttér, az áldozatsegítő és a gyermekvédelmi intézményrendszer fejlesztése és hatékonyabb működtetése, a megfelelő képzés. A tájékoztatás, felvilágosítás, érzékenyítés, szemléletformálás. A látencia csökkentése, hogy a problémát sokkal hamarabb fel lehessen ismerni és ki lehessen mondani.”

Az erőszakos esetek terjedéséről számol be Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója is.

„Az OKIT-hoz befutó hívások száma megkétszereződött, az online tanácsadó felületünkön a heti egy-két megkeresés 4-5-re nőtt, de volt olyan hét, amikor 10-en is fordultak hozzánk. A titkos menedékházaink és a krízisközpontok is töltődnek, volt olyan hét, amikor 3-4 bántalmazottnak is azonnal kellett hely. De szerencsére még mindig vannak üres férőhelyek, sőt arra is van megoldásunk, ha további növekedés esetén egy új, 30-40 férőhelyes ideiglenes titkos menedékházat is ki tudnánk alakítani. Ez azonban már tényleg a legsúlyosabb krízishelyzet, konkrét életveszélyből menekülnek ide nők és gyerekek. Az általános szabály, hogy hat hónapig lehetnek itt, azonban a járvány miatt most ez is szabadabban kezeljük. A krízis menedékközpontokban pedig kétszer négyhetes ellátást kapnak a bántalmazottak, majd próbálunk nekik más megoldást keresni, ugyanis fontos, hogy mindig maradjanak üres férőhelyek a menekülőknek. Másik ellátási formánk az online tanácsadás. A www.aszeretetnemart.hu oldalon úgy kérhetnek segítséget a bántalmazottak, hogy nem kell email címmel, jelszóval regisztrálni, csupán a felületen egy belépőkódot kell generálni. Ez azért fontos, mert sok nőnek folyton ellenőrzik a levélforgalmát, mindenféle regisztrációját, pont azért, hogy ne tudjon a bajban senkihez se fordulni. A tanácsadásban pszichológus, jogász, szociális munkás segít.

A harmadik segítségnyújtási formánk a krízis ambulanciánk, azonban a járvány miatt itt most szünetel a személyes kapcsolattartás. Áttértünk az online és telefonos tanácsadásra, ami nyilván mindenki dolgát megnehezíti, de próbálunk a lehető legrugalmasabbak lenni. Az összezártság miatt sokkal nehezebb most a bántalmazottaknak: nincs módjuk elmenni otthonról, minden mozzanatuk látható, minden beszélgetésük hallható. Ezért maximálisan alkalmazkodunk a helyzethez, ha valaki este nyolckor tud csak beszélni két percet, igyekszünk abban a két percben is támaszt nyújtani.

Mindig minden helyen, ezért most is elmondom. Járvány ide, járvány oda, a bántalmazásról beszélni kell. Nem csak most – de most aztán muszáj is – hanem máskor is, mert akkor lesz csak bátorságuk az áldozatoknak segítséget kérni. Ezért a legfontosabb dolog ebben a témában a prevenció, a tájékoztatás. Szervezetünk tagjai sokat járnak bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, hogy beszéljenek a családon belüli erőszakról, arról, hogy miként ismerhetik fel a gondozók, pedagógusok, ha bántalmazott valaki. Az egyik legfontosabb tapasztalatunk, hogy egy ilyen felvilágosítás után nyomban odajönnek hozzánk ketten-hárman, mert maguk is most ismerték fel, hogy bántalmazói kapcsolatban élnek. Nem nagyon volt olyan konferenciánk, amiről ne mentek volna ki sírva, vagy munkahelyi edukációnk, ahol ne hívtak volna fel utána, hogy náluk is baj van… Ezért fontos, hogy minél többet beszéljünk a témáról. Hogy kisgyerekkorban kezdjük a felvilágosítást, tanítsuk meg a kicsiknek a fehérneműszabályt, mondjuk el a kamaszoknak, hogy mi fér bele egy kapcsolatba és mi nem.

Tízezer diáknak tartottunk programot ebben a témában, és döbbenetes, hogy mennyire nem tudják a fiatalok, mihez van joguk.

Hányan hiszik azt, hogy ami a zárt ajtók mögött történik, arról nem beszélhet. Mert alaptétel: aki felismeri a bántalmazói kapcsolatot, tudja, hogy ez miként működik, az képes is lesz kilépni belőle.”

Megrázó erejű könyvet írt a családon belüli erőszakról Péterfy-Novák Éva. Az Egyasszony és az Apád előtt ne vetkőzz című regények szerzője minden fronton kiáll a nők bántalmazása ellen. Éva úgy véli, ebben a témában hazánk kétpólusú. Sokan gondolják, hogy asszony verve jó, hogy egy-két pofon belefér, de egyre többen merik elmondani a történeteiket, és ezzel lassan emelkedik azok száma, akik elítélik a családon belüli erőszakot.

„Minden fórumon, ahol csak tudunk, beszélni kell a bántalmazásokról. Előbb utóbb mindenkihez eljut egy-egy hír, és remélhetőleg levonja ebből mindenki a következtetést, vagyis elítéli az erőszakot. Ahol csak tehetem, kiállok a nők bántalmazása ellen, és nem veszem magamra a személyeskedő kommenteket, amiket ezért kapok, pedig ezekben bővelkedem…

Aki benne van egy ilyen helyzetben, annak el kell jutnia addig a pontig, amikor már biztos benne, hogy nem lehet így tovább bírni, el kell jönni, fel kell állni. De addig általában hosszú út vezet… Ha a környezetemben észlelek ilyesmit, akkor a legjobb valamelyik krízisközpontot, vagy NANE zöld vonalat felhívni, elmondani mit tapasztalunk, és megkérdezni, hogy abban a konkrét esetben mit javasolnak. Semmi esetre se próbáljuk számonkérni, vagy fenyegetni az elkövetőt, mert utána csak súlyosabb lehet a bántalmazás."

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET https://segelyszervezet.hu/ www.aszeretetnemart.hu

Csak erős idegzetűeknek...