Beszélgetések a gyerekeddel a koronavírusról – szakértői tippek

gyerek,gyereknevelés,beszélgetés,maradj otthon Forrás: Getty Images
Nekünk, felnőtteknek is nehéz feldolgoznunk ezt az egészet, miközben az információk a gyerekeket is elérik, és a saját értelmezési szűrőjükön fennakadó hírek félelmeket generálnak. Beszélni kell erről velük, és nem csak egyszer, de időről időre újra.

„A gyerekek között hatalmas különbségek lehetnek nyitottságban, érettségben – életkoruktól függetlenül” – mondja Nagy Viktória, a Hintalovon Alapítvány Yelon programjának vezetője. „Ha érteni nem is mindenki érti maradéktalanul, hogy mi történik most a szűkebb és a tágabb környezetében, a szülei, családja feszültségét biztosan érzi. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy a gyerek érettségének megfelelően, az általa behozott témák mentén beszéljünk az őt foglalkoztató kérdésekről, az esetleges félelmeiről, szorongásairól, és segítsünk számára értelmezhetővé, elfogadhatóvá tenni a mindennapjainkat érintő változásokat. Nem kell mindent egyedül kitalálnunk, elmondanunk, rengeteg animáció, hangoskönyv, vlog készült, melyek - a szülők magyarázataival kiegészítve - segíthetnek a gyereknek feldolgozni az eseményeket. Találhatunk letölthető mesét a koronavírusról kicsiknek, de van mesekönyv, színező, képregény is ebben a témában.”

Nem csak a szülő szorong

A gyász az, amit érzünk, és ez mindannyiunk számára nehéz és megterhelő érzés. A kicsiknek ebben az érzelmek felismerése, megnevezése okozhat gondot, miközben a kamaszok az erre az életszakaszra jellemző testi és lelki változások mellett próbálnak küzdeni egy olyan – teljesen új és ismeretlen – helyzettel, amire úgy tűnik, még senkinek sincsenek jó válaszai, megoldásai.

„Nem könnyű eldönteni, mi az, ami egy ilyen összetett helyzetben még belefér az egészséges keretek közé, és mi az a helyzet, amikor már érdemes szakember segítségét kérni” – folytatja a szakértő. „Mindenképpen fontos jelzés, hogy milyen változásokat észlelünk a gyerekek viselkedésében (pl. az alvási, étkezési szokásai), és azok mennyire komolyak, illetve tartósak. Az átmeneti üresség- vagy veszteségérzés teljesen normális ebben a helyzetben. Problémát az jelenthet, ha ez állandósul, vagy olyan erősen van jelen, hogy teljesen kizár minden más érzést.”

Hagyd kérdezni!

Na de hogyan kezdjünk el beszélgetni egy olyan témáról, ami nekünk is félelmet okoz és úgy érezzük, nem is látunk tisztán az információk között?

„Ideális helyzetben a gyerek mer kérdezni, a felnőtt pedig a kérdést komolyan véve őszintén válaszol is” – mutat rá Nagy Viktória a dolog lényegére. „A koronavírus és az ezzel kapcsolatos témák nem kellene, hogy kivételt jelentsenek ezalól, viszont itt is ugyanúgy érvényes a szabály, hogy a témát nem mi hozzuk, hanem a gyerek kérdéseire válaszolunk a korának és az érettségének megfelelően. Vagyis nem azt mondjuk el, amit mi el szeretnénk mondani, hanem amire az ő kérdése irányul. Ezt segítheti a visszakérdezés, a felvetés pontosítása (hogy kiderítsük, mi is érdekli valójában, hogyan merült fel benne a kérdés), illetve az értő figyelem technikájának a gyakorlása. Az aktív, értő figyelem lényege, hogy megpróbáljuk megérteni, mit érez a másik, miben van éppen benne, és mit akar üzenni azzal, amit mond. Érdemes visszaigazolni a saját szavainkkal a gyerek üzenetét, ezzel mutatva, hogy mit értünk belőle: „Mintha úgy éreznéd...”, „Úgy tűnik…” kezdetű mondatokkal visszatükrözhetjük azt, amit szerintünk a gyerek gondol vagy érez – nem kell se több, se kevesebb. Ha tabusítunk, ha nem beszélünk a számára fontos kérdésekről, azzal jó eséllyel csak azt érjük el, hogy máshol keressen rá válaszokat. Abban a zajban pedig, ami most az interneten is jellemző, nem biztos, hogy ez meg fog egyezni azzal a válasszal, amit mi magunk jónak, az ő szempontjából megfelelőnek gondolnánk.

Egész nap csak mobilozik

Amikor szülőként azt látjuk, hogy a gyerekünk a telefonján babrál, lehet, épp a feszültségét vezeti le valami játékkal, vagy a barátaival osztja meg az aktuális érzéseit, nehézségeit, esetleg az osztálytársaival beszélik át a legfrissebb, a közösséghez tartozás szempontjából fontos pletykákat – ennek a korosztálynak a személyes kapcsolataiban nagyon fontos szerepet kapott eddig is az online tér.

„Itt is érvényes, hogy minden tiltásnál, korlátozásnál többet ér a jó minta és a közös megállapodások. Ha át tudjuk beszélni a túlzott eszközhasználat veszélyeit, akkor a gyerekünk – a segítségünkkel és a szüleitől kapott jó példákkal – ki tudja majd dolgozni a saját jó megoldását. Ha a családban például természetes, hogy figyelünk egymásra; hogy beszélgetés közben senki nem nyomkodja a telefonját; hogy a telefon nem pótlék, hanem eszköz; hogy tudunk egyedül, csendben, külső ingerek nélkül is értelmes időtöltéseket találni magunknak; hogy hétvégén nem azért kirándulunk, hogy mielőbb megoszthassuk az arról készült képeinket – akkor egyrészt a gyereknek magának is természetes igényévé válhat a minőségi offline idő, másrészt kisebb eséllyel lesz szükségünk kőbe vésett, kütyümentes időszakok kijelölésére és külső korlátok, szabályok felállítására. Utóbbiaknak megvan az a veszélye is, hogy ha a gyerekünk a tiltás ellenére bajba keveredne a neten (pl. online zaklatás áldozatává válik), akkor azt nem meri majd nekünk jelezni, ezért is szerencsésebb, ha közösen, elfogadó légkörben beszélünk ezekről a kérdésekről.

Hasznos segítség szülőnek-gyereknek!

Ha nem tudod, hogyan kezdd a beszélgetést, látogass le a yelon.hu-ra. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekvédelmi jogász által alapított szexedukációval foglalkozó okostelefon-alkalmazás és weboldal, mely a 10–18 éves fiatalok testképével, kapcsolataival, szexualitásával összefüggő kérdéseire igyekszik tényszerű válaszokat adni. Az oldal kiemelten foglalkozik most a koronavírussal, segít a szülőknek, hogy miként beszélgessenek a gyerekkel, milyen tartalmakat nézzenek meg együtt, a fiataloknak pedig választ adnak a nyugtalanító kérdéseikre.

Ezekben a nehéz hetekben jól jön egy kis inspiráció.