Miért szeretik sokan a házi kedvenceiket jobban, mint az embereket?
Alapvetően a bolygón szinte minden faj a sajátját részesíti előnyben másokkal szemben. Kivételt képeznek a kutyák, akik egyedülálló módon egy másik fajt, pontosabban az embert részesítik előnyben, ha választaniuk kell.
Házi kedvenceink nagyon közel állnak hozzánk. Különösen a kutyák és a macskák, de más kisállatok is hatalmas örömöt és szeretetet tudnak hozni gazdáik életébe. Gondoskodunk róluk és ők ezt egyértelmű kötődéssel hálálják meg. Velünk vannak a legnehezebb napokon is, és átsegítenek minden problémánkon. Persze nem feltétlen oldják meg azokat, de emlékeztetnek, hogy mi az igazán fontos az életben. Éveken keresztül osztozunk velük mindennapjainkon. Éppen ezért hatalmas teher lehet egy házi kedvenc halála, amely a szakértők szerint is annyira megviselhet minket, mintha egy embert veszítettünk volna el.
Akinek nem volt még háziállata, vagy nem igazán kötődött hozzá, az nem értheti, mit él át ilyenkor valaki. De ettől még nem kell elítélni azokat, akik így éreznek. Egy, az American Animal Hospital Association által végzet, felmérésből derült ki, hogy a megkérdezett házas, kutyatulajdonos nők 40%-a azt vallotta, hogy nagyobb érzelmi támogatást kap kedvencétől, mint férjétől vagy gyermekeitől.
Kutya vagy ember?
A média nagyobb érzelmi reakciót vált ki a közvéleményben olyan történetekkel, melyekben nem emberek, hanem állatok szenvedését mutatják be. Ezt jól reprezentálja egy 2014-es eset, ami Idahóban történt. A rendőrök lelőttek egy terhes édesanyát egy kórház előtt, aki késsel hadonászott. Pár órával később egy kisteherautóhoz riasztották a rendőrséget, amibe egy kutyát zártak. Egy rendőr megközelítette a járművet, az ebet pedig tévesen pitbullnak titulálta. A kutya nekirontott, ő pedig lelőtte. Kiderült, hogy nem pitbull, hanem labrador volt, és akkora közfelháborodást keltett az ügy, hogy a nemzetközi hírekbe is bekerült, és az emberek igazságot követeltek. Végül a rendőrség elismerte a túlkapást és bocsánatot kért, a gazdának pedig kárpótlást fizettek.
Kutatók is vizsgálták
Egy korábbi tanulmányban azt vizsgálták, a válaszadókat mennyire zaklatják fel az emberek és állatok szenvedéséről és bántalmazásáról szóló jelentések. A teszt során adománygyűjtést indítottak, és ugyanannak a hirdetésnek két változatát használták fel. Mindkettőn a következő felirat szerepelt: „Adna-e 5 fontot, hogy megmentse Harrisont a lassú, fájdalmas haláltól?” A kiemelt kép azonban más volt: az egyik egy nyolcéves, gyermekkori izomelhalásban szenvedő fiút ábrázolt, míg a másik egy kutya stockfotója volt. A kutyás verzió végül kétszer annyi kattintást hozott, mint a másik.
Egy 2017-es kutatás során 265 tesztalanynak mutattak meg 4 különböző hírt, melyek cselekménye megegyezett: a hír szereplőjét súlyosan bántalmazták. A szereplők pedig történetenként eltértek: az egyik cikkben kiskutya, a másikban felnőtt eb, majd csecsemő és felnőtt ember volt. A legtöbben a gyermeket sajnálták, ezután a kölyökkutyát, majd az idősebb ebet, és a legkevésbé a felnőtt embert.
Ártatlanság
A fent említett történetben talán az is szerepet játszhat, hogy az állatokat őszinte, ártatlan és semmiképp sem gonosz lényekként ismerjük, míg az embereknek számos negatív tulajdonsága lehet. Rosszat akarhatnak nekünk, hátba szúrhatnak, hazudhatnak. Így, ha azt olvassuk a hírekben, hogy valakit megvertek az utcán – bár sajnálhatjuk –, azt is gondolhatjuk, hogy lehet megérdemelte, mert ő volt a kötekedő vagy ő tett valami rosszat.
Idegen vs házi kedvenc
Talán nem meglepő, hogy a témával foglalkozó tesztek azt mutatták ki, hogy az emberek többsége saját házi kedvencét mentené meg egy idegennel szemben. Ez is elsősorban az erős kötődéssel magyarázható és a szeretettel, amit négylábú társaink iránt érzünk.