JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

Gyermeked lelki fejlődését támogatja a Mozart-hatás: ellazul a szívizom, megváltozik a tér-idő érzékelés

Borítókép: Gyermeked lelki fejlődését támogatja a Mozart-hatás: ellazul a szívizom, megváltozik a tér-idő érzékelés Forrás: pexels (Alena Darmel)
A muzsika a legősibb, legelemibb kommunikációs forma. Olyan művészeti ág, melyet előképzettség, ismeret nélkül képes bárki befogadni. Kérdés, hogy míg a boomerek generációja – akik a Kodály-módszerrel nőttek fel – élvezi a klasszikus és a népzenét is, mi lesz a fiatalabb korosztállyal? Finy Petra írása

Az a cikk az ÉVA 2022. év tavaszi lapszámában jelent meg először „A zene legyen veletek!" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A muzsika olyan mély rétegeiben érinti meg a lelket, melyre csak kevés művészeti forma képes. Egyaránt reagál rá az anyaméhben lévő embrió, a frissen világra jött újszülött, a kis és nagy gyermek. Sajnos iskoláskorban az ének-zene oktatás során mintha már elvesztenék a gyerekek a népzene és a komolyzene iránt való fogékonyságukat. Nem csoda ez, ha a népdalokat leginkább versmemoriterként adják fel, és egyedül kell kiállniuk az osztály elé énekelni vagy épp a szolmizálás gyötrelmeivel kínlódnak nyilvánosan. Az iskolában ilyenkor elvész az együtt éneklés öröme vagy a pusztán kikapcsolódás miatti zenehallgatás felszabadultsága. Feladattá válik, és eltűnik a muzsika regeneráló és léleképítő ereje. A zene elképesztő csodákat tesz az elmével: főként a jobb agyféltekét fejleszti, de persze a másik agyfél is épül a zene hallgatása közben: nem véletlen, hogy annyi tudós, reálember zenél igen magas szinten.

A Német Társadalomgazdasági Bizottság 2013-as tanulmánya szerint a zenetanulás kétszer akkora mértékben javítja a kognitív és egyéb szellemi képességeket, mint a sport, a dráma vagy a tánc. A rendszeresen zenét tanuló diákok jobb tanulmányi eredményt értek el, jobbak olvasásban, szövegértésben, tudatosabbak, nyíltabb gondolkodásúak és ambiciózusabbak, mint azok a kortársaik, akik nem foglalkoznak zenével. A verbális készségektől az IQ-n és a memórián át az időskori szellemi kapacitás megőrzéséig számos előnnyel kecsegtet a gyerekkori zenélés. Fokozza a kézügyességet, a kreativitást, az agy feldolgozókapacitását és a gyors döntési képességet. Sőt, még a nyelvtanulást is megkönnyíti. A hangkörök, a kvintkörök, a skálák, a hangnemek és az akkordok mind számtani alapon működnek, ezért a zenei alapok megértése indirekt módon fejleszti az absztrakt matematikai, illetve a tér- és időbeli észlelés képességét. Ráadásként oldja a szorongást, segít megélni az érzelmeket, javítja az önbizalmat. Jogosan merül fel tehát a kérdés: hogyan lehet az iskolásokat és a kamaszokat újra az éneklés, a komolyzene közelébe vonzani?

Nem csak a tanárokon múlik, hogy milyen lesz a gyerek kapcsolata a komolyzenével vagy a népzenével – a családban kell fészket rakni a zene szeretetének is. De mit csináljon a szülő, ha ő maga sem játszott hangszeren annak idején? Ha azt sem tudja, milyen hangszerek szólalnak meg egy komolyzenei koncerten, vagy hogyan kell hallgatni egy darabot? Az operát gyakran nem értjük, a nagyzenekari komolyzenei koncerteken sem feltétlenül kap el a flow. A népzene távol áll az életünktől, a népdalokat szomorúnak érzékeljük, semmit sem mondanak egy mai embernek.

Forrás: pexels (cottonbro studio)

Mit dúdoljon, énekeljen egy anya az újszülöttjének, ha semmi ötlete nincs? Ha nincs dalkincse, az iskolai tananyag az emlékeiben megkopott, ha hétköznapi szinten kiveszett az életéből a nótázás? Épp ezért jöttek létre a Ringató vagy Kerekítő körök, hogy a frissen anyává vált nők újra felfedezhessék az éneklés örömét, megtapasztalják, milyen csodálatosan tud hatni a csecsemőre az éneklés. És persze önmagukra. Észre sem veszik, és pár hét alatt komoly dalkinccsel rendelkeznek. J. Kovács Judit, a Kerekítő programsorozat és könyvszéria megálmodója nemcsak a dalokat, de az ölbeli játékok fontosságát is hangsúlyozza: „Az ölbeli játékok megalapozzák az érzelmi biztonságot, segítik a biztos kötődést, mely életük során végigkísérheti őket. A legtöbb, amit adhatunk nekik, a testközelség, az érintés, az ölelés. A könyvsorozatnak köszönhetően a nagyszüleinktől ismert zsuppolók, csiklandozók, döcögtetők, cirókázók újra a családok mindennapjainak részévé válhatnak. A hagyományok felsorakoztatása segíti a szülőket a saját szertartások kialakításában, a szokások pedig megint csak biztonságot nyújtanak. A mondókákkal, a megismert játékokkal az évek nem múlnak, hanem telnek – dallal, játékkal, az otthon melegével.” A mondókák jelentőségét már csak azért sem szabad lebecsülni, mert rejtett képességeket fejleszt, többek között a memóriát és a struktúrafelismerést. Ez hos - szú távon azonkívül, hogy a kreativitást is növeli, ahhoz is hozzájárul, hogy azok a kisgyerekek, akikkel pár éves korukban mondókáztak, nagyobb szókinccsel rendelkeznek majd, és íráskészségük is jobban fejlődik.

HA HANGSZERT VÁLASZTANÁTOK

Felvezetésként járjatok koncertekre, hogy a gyerek ráérezhessen, melyik hangszer hangzása a legvonzóbb számára. Az alapfokú zeneiskolák általában tanév elején tartanak hangszerválasztó bemutatókat. Az iskolák listáját az oik.hu oldalán találjátok meg. (A keresőbe írjátok be, hogy zeneiskola.) A Nagy Sportágválasztó testvérrendezvénye a Nagy Hangszerválasztó, ahol mindent ki lehet próbálni. Idén május 27-28-án rendezik meg. A legnépszerűbbek a zongora, a gitár és az ütőhangszerek, de a hegedű, a cselló és a fuvola is sokakat vonz. A döntéshez mérlegeljétek az anyagi és logisztikai szempontokat is – mekkora költséget emészt fel az évek során az adott hangszer tanulása, mennyit kell utazgatni a képzéshez, tudja-e a gyerek egyedül is cipelni a hangszerét, vagy minden alkalommal szüksége lesz kíséretre. Az is igen fontos, hogy melyik hangszer hangját lesz képes elviselni a környezet, amikor a gyerek otthon gyakorol.

A népdalról is elmondhatók hasonlóak: mivel évszázadok közösségi érzelmeinek esszenciáját hordozzák és olyan alapvető érzéseket dolgoznak fel, melyek generációk óta határozzák meg a sorsunkat, a gyermek egyfajta érzelmi útlevelet kap az élethez. Ilyen érzés, ha fáj a szerelem, ha elhagytak, ha magányos vagy, honvágyad van, és persze legtöbbször ilyen érzés, ha boldog vagy, szerelmet, barátságot érzel, átjár a családban, közösségben való létezés öröme. Manapság, amikor már iskoláskorban és kamaszként is az a legnagyobb problémája a gyerekeknek, hogy nem tudnak saját érzéseikhez kapcsolódni, az egyik legnagyobb lelki vagyontárgy, amit adhatunk nekik: az érzések átélésének és felismerésének képessége. A dal már akkor is csodákat tesz a lelkünkkel, ha csak hallgatjuk, hát még, ha mi énekeljük. Tudták ezt a régi parasztemberek is, akik gyógyszerként is használták az éneklést. Az emberek alapvető életeseményeinél segítették vajákos képességű nők társaikat: a bábák a születéskor, a menyasszonysiratók a frissen házasodottat vezették át új életfeladatába, vagy akár a siratóasszonyok, amikor valaki a halál kapujába ért. Az éneklés és az énekhallgatás gyógyító ereje hosszú ideje kísér el minket és tölt fel különleges lelki erővel.

A gyermekeink lelki fejlődését a komolyzene is segíti. A Mozart-hatásnak hívott jelenség a legkülönbözőbb szerzőknél is megjelenhet. Mozartot hallgatva feltehetően ellazul a szívizom, megváltozik a tér-idő érzékelés és egyéb konkrét fizikai hatások jelentkezhetnek. Több tanulmány bizonyítja azonban, hogy más klasszikusok hatására is jobban alszunk, csökken a vérnyomásunk, frissül a memóriánk, kiegyensúlyozottabbak leszünk. Hogyan lehetne belecsempészni ezt a csodaszert, lelki-testi vitamint a gyerekeink életébe, akik az aktuális slágereket hallgatják a fülesükben a telefonjukról? Hogyan lehet kiskorban elvarázsoltatni őket a hangszerekkel? Nagy segítségükre lehetnek a komolyzenétől eltávolodott vagy soha a közelébe sem került szülőknek a különböző nagyzenekarokhoz köthető gyerek- és ifjúsági előadások. Köztük a MÁV Szimfonikusok családi koncertjei, ill. a kismamáknak, az ovisoknak és a kisiskolásoknak szóló előadásai. Vagy a Budapesti Fesztiválzenekar mesés hangversenysorozata a Zenevár, illetve a népszerű Kakaókoncertek. A gyerekek, az egészen kicsi 2-3 évesek is tátott szájjal adják át magukat a zene rezgésének, a nagyobbak beletanulnak a koncertlátogatás örömébe és elbűvöli őket a látvány.

A komolyzene és a klasszikus hangszerek mágikus hatását én is tapasztaltam a saját bőrömön, illetve a saját gyerekeimnél. Hét évet zongoráztam gyerekkoromban, ami ahhoz nem sok, hogy zenész lehessek, de pont elég, hogy a saját örömömre még ma is leüljek játszani. És akár énekelni hozzá. Az éneklés mindkét lányom esetében az alap kommunikációs formám volt a hordozáson, ringatáson kívül. De zongorázni is gyakran zongoráztam nekik. Hiszek ugyanis az analóg módszerekben.

Két kamasz lányom csecsemőként, totyogóként megtanulta, hogy nem lehet unalmas semmilyen orvosi rendelőben való várakozás, hosszú kocsiút, mert mindig kéznél van egy döcögtető, csiklandozós mondóka, egy kedvenc dal. Két gyerek felnevelése mellett már teljesen eltűnt a lámpalázam, ha idegenek előtt kell énekelnem, hiszen ez a mindennapi kommunikációnk része volt akkoriban. Este is megvolt mindenkinek a maga kedvenc altatódala, nemcsak mese jár nekik, hanem nóta is elalvás előtt. Nagy fonott kosárban pedig apró hangszerek lapultak, amit bármikor elővehettek, rázogathattak, dobolhattak rajta. Vagy odaülhettek velem a zongorához, hogy ők is pötyögjenek kicsit a billentyűkön, vagy csak a zongorajátékomat hallgatva játszottak.

Most, hogy a lányaim kamaszok, ismét nagy küzdelem a komoly- és népzene közelébe csalogatni őket, de optimista vagyok, így egyhamar nem adom fel. Színházba, koncertekre bármikor el lehet menni, láthatják, amikor én átszellemülten hallgatom a komolyzenét. És ha leülök zongorázni, még mindig a hangszer köré gyűlnek. Legfeljebb nem fakockával építenek közben, hanem Minecrafttal. De a zene még mindig ugyanúgy elvarázsolja őket