Ez a cikk az Éva egy korábbi számában jelent meg.

Biztos sokszor hallottad már az „elme” kifejezést, de hogy pontosan mit jelent, az ritkábban hangzik el. Valójában az agy tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és kontrollrendszer összefoglaló neve, amely a személy és a környezete közötti hatásokat értékeli. Az elme folyton pörög, elemez, osztályoz, viszonyít, és gyakran nyugtalanságot gerjeszt. A relaxáció ezért az elme lecsendesítését célozza. A figyelem a külső dolgokról a belső világ felé fordul, a test és a lélek ellazul.

1. Figyeld meg: milyen a gyerek természetes érzelmi állapota? Ha haragszik, fél vagy tehetetlennek érzi magát, nem tud ellazulni. Segíts neki megnyugodni, és ehhez a te érzelmi állapotod lesz a kulcs: ha te ideges vagy, nem fog sikerülni. Oldódjatok játékkal, zenével, beszélgetéssel, és ami a legfontosabb: szeretetben.
2. Ha nyugodt az elme, összpontosíthatunk a testre. Kiválóak a gyerekjóga gyakorlatai, a játékos utánzó mozdulatok, a tánc. Kérd meg a gyereket, hogy figyelje meg, milyen helyzetben van a keze, a lába. Játssza el, hogy kertben nyújtózkodó macska, réten lapuló nyuszi. Végezzetek páros gyakorlatot: formázzatok háztetőt, legyél te az anyaállat, simuljon hozzád ő mint a kicsinyed.
3. A megfelelő légzés elsajátítása nélkül nem jöhet létre a relaxáció. Segítsd játékosan, hogy megtanuljon odafigyelni a légzésre: fújja a szél a tollpihét, és nem szabad leesnie; lepkéket röptetünk selyempapírból. Ez már a koncentráció magas foka. Feküdjön a hátára, és tegyél egy könnyű párnát a mellkasára vagy a hasára: „Emeld fel, engedd le!” Csináljatok „méhecskelégzést” a hangutánzó légzések birodalmában.
4. Amit úgy hívunk, hogy az érzékek visszavonása, azt a gyerekeknél játékosan így valósíthatod meg (legjobb a természetben): most csak a hangokra figyelünk pár másodpercig, aztán elengedjük őket. Most csak a színekre, a fényekre, a hőmérsékletre és így tovább. Így irányítjuk kívülről befelé a figyelmet.
5. Amikor úgy ítéled meg, hogy a kicsi már kellően nyitott és felkészült, válassz egy relaxációs technikát. Például a reflexmozgatáson alapuló technika révén te segítheted az ellazulását. A gyerek feküdjön a hátán, passzívan, lélegezzen egyenletesen. Alsó fogással húzd fel a lábait térdben behajlítva a has irányába 3-szor, majd a karokat könyökben behajlítva a mellkashoz, szintén 3-szor. A feje mögé ülve finoman simítsd el a homlokot, az arcot, a fejbőrt és a szem körüli területet. A testrészek ellazításához „segítségül hívhatsz” egy pillangót vagy egy tündért, aki rárepül a testrészekre és könnyűvé varázsolja a testet fejtől lábig. Eljutottatok a relaxációig. Legyél végig a gyerek mellett és gondoskodj arról, hogy senki és semmi ne zavarjon meg benneteket. Fontos, hogy szabadon és biztonságban érezze magát. A relaxációs állapotban képzeletben utazhattok mesebeli tájakra, elmerülhettek a tengerben stb. A végén a gyermek fokozatosan térjen vissza, a testrészek egymás utáni átmozgatásával.

Cikkünk szerzője Szegedy Tünde gyermekjóga-oktató, óvónő www.jogaesalkototabor.com