A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól a regisztrált diákok után a munkáltatók a „Vállalkozások munkaerő támogatása című program” keretében támogatást is kaphatnak, amennyiben a támogatási program feltételeinek megfelelnek.

Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A gyámhatóság előzetes engedélyével a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet az a diák is végezhet, aki a 16. életévét még nem töltötte be.

Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. 14 éves kor alatt a munkaszerződést a tanuló helyett csak a törvényes képviselője (jellemzően a szülő) kötheti meg. A 16-18 éves közötti munkavállalók esetében is csak abban az esetben érvényes a munkaszerződés, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

A legtöbb diák iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, ezekbe csak a nappali tagozatos diákok, vagy hallgatók léphetnek be. A tagsági díj jellemzően néhány ezer forint, amit a szövetkezetek kilépéskor visszafizetnek. A szövetkezeten keresztül végzett munka idején a diák nem számít biztosítottnak, ezért járulékokat sem vonnak a jövedelméből, a munkaidő viszont nem számít bele a nyugdíj számításába.

A munkához szüksége van a diákoknak adóazonosító jelre. Ha nincs adókártyájuk, akkor az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson igényelhetnek, vagy a 21T34-es adatlapot kell kitölteniük és benyújtaniuk a NAV-hoz, amelyet a hivatal honlapjáról tölthetnek le.

Az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányok befejezését követő nyári szünetben is gond nélkül lehet diákszövetkezeten keresztül dolgozni, hiszen a tanév lejártát követően a diákigazolvány október 31-ig érvényes. A tanulók ezen kívül foglalkoztathatók munkaviszonyban, megbízással, idénymunkásként vagy akár alkalmi munkára is.

Bármilyen formában is történjen a foglalkoztatás, azonos munkaügyi szabályok vonatkoznak a diákmunkásokra. Hogy melyek ezek?

Kattints a lenti galériánkba, megmutatjuk!