Az országos home schooling heteit, hónapjait kevesen sírják vissza, pedig bőven akadtak családok, akik ezt az időszakot végül sokkal nyugodtabban élték meg, mint remélni merték. Egy 2020-ban végzett angolszász felmérés szerint ma a szülők 88 százaléka gondolja nehezebbnek a gyermeknevelést, mint az előző generációk esetében – és valószínűleg Magyarországon is hasonló eredmények születnének. A jelenségnek vannak társadalmi és személyes okai is.

Járjon az óvodás korú kislány balettre, hisz szeretne, meg néptáncra, mert a legjobb barátnője is odajár, meg sakkra, mert az még senkinek sem tett rosszat. Lassan már nyel- vet is kellene tanulnia, legalább angolt, hiszen ilyen idős korban még könnyebben ragad rá és a kiejtése is jobb lesz, hétvégente meg mehetünk fel a hegyekbe síórára, hiszen milyen jól jön majd az a tudás az iskolai sítáboroknál. És akkor még csak a különórákról esett szó... David Elkind fejlődéspszichológus szerint a gyerekek átlagosan heti több mint 12 óra szabadidőt vesztettek el 1990 és 2010 között. Ennek ismeretében apró reménysugár, hogy bár a pandémia okozta izoláció a gyerekeket sem érintette jól, a strukturálatlan szabadidőből végre vissza is adott nekik.

Kim John Payne 2009-ben adta ki Simplicity Parenting, magyarul Egyszerűbb gyermekkor címen megjelent könyvét, melynek küldetése, hogy kirángassa a gyerekeket és szüleiket a – nevezzük így – projektalapú nevelésből. A gyerek ugyanis a legkevésbé sem egy projekt, és annak, hogy sok szülő mégis ezzel a félreértéssel közelíti meg a nevelést, nagy szerepe van abban, hogy egyre növekszik a figyelemzavaros, hiperaktív és még számos más kisebb-nagyobb magatartászavarral megbélyegzett gyerekek aránya. Payne legfontosabb megállapítása, hogy a túl sok választási lehetőség nem egyszerűen csak rossz, de maga alá temeti a gyerekeket és hatalmas stresszforrást jelent az életükben. Vagyis a kevesebb több. A túl sok játékot például nem pusztán felesleges pénzkidobásnak, de kimondottan káros jelenségnek tartja. A nagy mennyiségű kacat ugyanis – akárcsak a túl sok kötelező program – elveszi a lehetőséget a világ felfedezésétől. A mai óvodás- kisiskolás korú gyerekek szülei ugyan már jellemzően a rendszerváltás utáni időszakban töltötték gyermekéveiket – a szüleikhez képest sokkal szélesebb játékkínálatban –, de a választék azóta is komoly szintet lépett. Ma a játékpiac évi 50 milliárd forintos forgalmú szektor Magyarországon, és folyamatos növekedést mutat. A rendszerváltás utáni évekre tehető a különórák divattá válása is: egy kis zenetanulás, mellé a kötelező szolfézs, egy kis hittan, valami sport és persze nyelvleckék orrvérzésig.

Önmagában egyikkel sincs semmi gond, ám ha gyermekünk minden percét betáblázzuk és minden energiáját lekötjük, akkor mikor fog ismerkedni a világgal maga körül?

A teljes cikket az Éva magazin már kapható, születésnapi számában találhatod meg!