Kormos Anett: Ha nyár, akkor szerelem

Kormos Anett: Ha nyár, akkor szerelem
Forrás: Europress

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

P

Picit zavarba jöttem, amikor azt a szerkesztői instrukciót kaptam, hogy valami kis „könnyed nyárit” énekeljek nektek. De aztán vettem egy nagy levegőt, kutattam az emlékezetemben, és eszembe jutott egy esküvő, ahol sok-sok év kihagyás után újra megpillantottam az én első szerelmemet. Kormos Anett írása az Éva egy régebbi számából.

Amikor megjött a szerkesztői felkérés, hirtelen egyetlen vidám nyári élmény se jutott eszembe. Mert ha nyár, a nyári munka ugrik be elsőre. Amikor segítek anyámnak kapálni a kertben, amikor egy lovardában kiganézok a lovak alól, amikor biciklivel járom a vidéket és próbálok közvéleményt kutatni, vagy amikor fagyit árulok... vagyis próbálok úgy tenni, mintha a folyósra olvadt fagyi lenne az új divat.

Na de ott tartottam, hogy az első szerelem. Nem, nem a fogorvos fia, akinek óvodában megrajzoltam, hogy én leszek a felesége, és nem is az, amelyiknek később megírtam nagyjából ugyanezt, csak sokkal fondorlatosabban, és nem is az, amelyik… Jól van. Akkor nem az első. De az első olyan szerelmem, akit akkor ismertem meg, amikor már magabiztosan szobatiszta voltam, és nemcsak lerajzolni tudtam a gondolataimat, hanem leírni is.

Kormos Anett
forrás: Éva magazin
Kormos Anett

Első blikkre

Pécsre jártam gimnáziumba. Ez csak addig hangzik jól (lehet, addig sem), amíg hozzá nem teszem, hogy Balatonboglárról és vonattal. Hetente kétszer három és fél órát zötykölődni egy személyvonaton még visszatekintve sem tűnik romantikus kalandnak. Főleg, mivel nem egyszer előfordult, hogy csak a vécé előtt tudtam leülni az anyám hatlaposait melengető süteményesdobozra, amit az utazótáskám tetejére tettem. De az a nap, amikor először meglegyintett a kamaszszerelem szele, mégiscsak várva várttá tette ezeket az utazásokat.

Mint már sokszor megírtam, meglehetősen későn érő lány voltam. Nem csak testileg. Vagyis a korán jelentkező lelkesedésem a fiúk iránt egyszer csak megszakadt, és elég későn akart visszatérni. Így ez a fiú se nekem tűnt fel, hanem anyámnak. (Hallod, apa? Anya a fiatal fiúkat méricskélte, mikor engem kikísért az állomásra.) Na. Most, hogy a szüleimet egymásnak ugrasztottam, folytatom a sztorit. Valójában anyám nem méricskélte ám a fiúkat, szerintem csak nekem akart segíteni, aki úgy néztem ki a bátyám kinőtt pólójában, mint a bátyám öccse. Ez anyámnak is feltűnhetett, és hogy nehogy rám mozduljon valami gyengén látó informatikus lány, gyorsan kiszemelt nekem egy fiút, akit a továbbiakban Sz.-nek fogok hívni. De vissza a megismerkedés pillanataihoz. Én ott álltam a peronon trapéznadrágban, hátrafogott hajjal, negyvenkilós testemet pedig oldalra hajlította az utazótáskába tömött süteményesdoboz súlya, amikor anyám azt mondta: nézd azt a fiút… egész helyes, nem? Nem – vágtam rá, elvégre nehogy már anyám mondja meg, milyen a helyes fiú. Aztán felszálltam a vonatra, és úgy tűnt, megint a vécé előtt fogok ücsörögni a húgyszagban, amikor a helyes srác megjelent, és jelezte, hogy náluk van még egy hely, nyugodtan odaülhetek. Ekkor tűnt fel, hogy anyámnak egész jó ízlése van.

Olvasd el ezt is!

Sz., mint Szerelem

Magas volt, barna hajú és kék szemű. És szemüveges. De nem bénán szemüveges, hanem szexin szemüveges. Egy négyüléses bokszba „csábított”, ahol a vele szemben lévő ülés jutott nekem. Két barátja is velünk utazott, így megtudtam, hogy Sz. ügyvédnek tanul, meg hogy elég okos (ez persze már akkor kiderült, mikor felajánlotta, hogy üljek oda hozzájuk). De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy három és fél órán át ültem vele szemben. És mivel komoly rutinom volt az ismerkedésben, ez alatt az idő alatt – azt hiszem – csupán egy szia és egy köszönöm hagyta el a számat. Ja nem, volt még búcsúszia is. Olyan elszántan bámultam kifelé az ablakon egész úton, mintha valami afrikai szafarin volnék, és félnék, hogy elmulasztok egy oroszlán–kafferbivaly összecsapást.

Mindannyian a végállomáson szálltunk le a vonatról, és én persze mindent elkövettem, hogy jelezzem, egy közös utazás még nem ok arra, hogy elbízza magát és dédelgetni kezdje az álmot: egyszer az övé leszek.

Lopva figyeltem a hülye piros-fekete hátizsákját, ami teljesen más irányba lökdöste, mint amerre jönnie kellett volna. Elváltunk hát. De ez az út egész hétre erőt adott. Innentől minden vasárnap együtt utaztunk. Úgy értem, egy vonaton. Volt, hogy egész sokat kellett gyalogolnom, míg megtaláltam, melyik kocsiban ül, hogy véletlenül én is pont abban találjak helyet. És a mosdóba is többször kimentem, hogy lássa, én is itt vagyok. Nem húzom tovább az idegeiteket, elárulom, hogy plátói szerelmünk sosem teljesedett be. És nem azért nem, mert én nem tettem meg mindent, hanem mert fogalmam sem volt, mit kellene tenni valakivel, aki nyilvánvalóan majd’ meghal értem, csak nem mer leszólítani. A piros-fekete hátizsák egyszer csak eltűnt a szemem elől. Évek teltek el, én a gimnáziumot főiskolára váltottam, és egészen felnőttem. Megismertem a férjemet, akivel lassan tizenhárom éve vagyunk együtt, és született két lányunk. De vannak szerelmek, amelyek olykor-olykor eszünkbe jutnak… Néha csak úgy, ha megláttam egy piros-fekete hátizsákot, megvártam, míg megfordul a viselője, hátha... De persze sosem láttam viszont Sz.-t.

Kép
forrás: Europress

Az a bizonyos esküvő

Egészen három évvel ezelőttig, amikor egy ismerősöm esküvőjén megláttam ugyanazt a kék szempárt. Csak mintha egy másik arc viselte volna… Mintha a fiatal egyetemista szemét ellopta volna egy tokás, pocakos jegyző, aki fekete cipőt hord, fényes csattal. Most először mertem alaposan megnézni. És hirtelen olyan jó kedvem lett, mintha már kihozták volna a hortobágyi húsos palacsintát (pedig, ó, milyen messze volt az még). Tudom, mire gondoltok. Hogy megkönnyebbültem, amiért nem egy jó pasit szalasztottam el, hanem egy ilyen öltönyöst, aki józanul is beszáll a vonatozásba. De nem erről van szó. Jó. Picit talán erről is. De főleg arról, hogy minél tovább méregettem Sz.-t, rájöttem, hogy valójában nincs is olyan nagy különbség a hátizsákos Sz. és a csatos cipős Sz. között. Aki viszont nagyot változott, az a plátói szerelmes A. Ő ugyanis időközben megtanulta, mennyivel jobb megismerni valakit, akit egy életen át szerethetünk, mint megszeretni valakit, akiről valójában semmit sem tudunk.

Tovább olvasok
Miért néznek racionális emberek is romantikus blődliket?

Ahogy Mr. Darcy néz, nem néz úgy senki. Ahogy Christian Grey magához ránt, nem ránt úgy senki. Néha piszkálom is a férjemet, amiért nem elég romantikus. Még a házassági évfordulónkat sem tudja fejből. Valószínűleg sokan élhetnek át hasonló hiányt, mert a romantikaipar ezerrel dübörög.

Halloweenre akár kísértetkastélyok is bérelhetők

Te melyik impozáns, de annál hátborzongatóbb kísértetkastélyba költöznél be egy éjszakára?

Öt jópofa szókereső játék, ha bírod a hülye teszteket

Márpedig ki ne bírná a hülye teszteket? ;) Amelyik szót először meglátod, az a valódi hivatásod – például.

Napi horoszkóp október 13.: az Ikrek szoros kapcsolatba kerülnek valakivel, az Oroszlánoknak meg kell tanulniuk jól gazdálkodni az energiájukkal

A hét utolsó napján is érdemes néhány percet szánnod a horoszkópodra, hisz a csillagok ismét üzentek!

7 trükk, amitől tisztábbnak tűnik majd az otthonod

Még 15 percedbe sem telik, és úgy fog kinézni az otthonod, mintha alapos nagytakarítást végeztél volna. Most már nyugodtan hátradőlhetsz, mint aki jól végezte dolgát – és jöhetnek a vendégek is, nem lesz takargatnivalód.

Hírességek, akik idősebb partnert választottak, mint a saját szüleik

Sokan mondják, hogy a kor csak egy szám. Vannak hírességek, akik biztosan így gondolják, hiszen olyan párt választottak maguknak, aki akár az anyjuk vagy apjuk is lehetne...

3,5 millió könyv alapján elemezte egy szoftver a férfiakat és a nőket

A gépesített elemzés azt vizsgálta, hogy a nőknek, illetve a férfiaknak tulajdonított jelzők között van-e jelentős eltérés. Az eredmény: van.

Megnéztük a jövő földrajzóráját és tetszett!

Ingyenes virtuális földrajzórákkal várják az idei tanévben az általános és középiskolásokat. Elmentünk megnézni, milyen is egy ilyen óra.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Legyen tartalmas az ősz! Fizess elő egy évre (10 lapszám) 40% kedvezménnyel!

Csak 4150 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem