Elkésve
Csakhogy mi ezt nem tudtuk. Véletlenül vetődtünk Keszthely közelébe, de ha már ott járunk, gondoltam, megmutatom gyermekeimnek álmaim kastélyát. Bő két óra volt még zárásig, épp elég arra, hogy megnézzük a pazar termeket és a hintómúzeumot. Apénztáros néni azonban közölte, hogy későn jöttünk: vagy a kastélyt választjuk, vagy a többit. Bár kétkedve fogadtam a jóakaratú figyelmeztetést, szót fogadtam és jegyet kértem az új kiállításokra, majd lopva odakacsintottam kisebbik fiamra, aki pityeregve motyogta, hogy ő látni akarja a könyvtárat is. A mindent tudó anya magabiztosságával súgtam a fülébe, hogy visszafelé még arra is lesz időnk.

Tipp:
Keszthelyre a Déli pályaudvarról induló vonattal lehet eljutni 3 és fél óra alatt. A legolcsóbb teljes árú jegy egy útra 3360 forint. A valamennyi kiállításra szóló felnőttjegy 3300, a diákjegy 1650 forintba kerül. www.helikonkastely.hu

Mozdonyok és angyalok
A parkon átvágva megpillantottuk az új épületet, és méreteit látva kezdtem sejteni, mire gondolt a néni. Az előtérbe érve fiaim gondolkodás nélkül vették célba a tetőteret, ahol Európa egyik legnagyobb terepasztalát építették fel. Családom tagjai érdeklődésüknek megfelelően viszonyultak a látványhoz, de azért unatkozni senkinek nem sikerült. Két fiam és férjem elmélyülten vitatták meg a mozdonyok gyártmányát, korát és műszaki teljesítményét, én pedig nagy örömmel fedeztem fel az ismerős Balaton-parti településeket. Kislányom egy darabig érdeklődve figyelte az alagutakban eltűnő, majd újra felbukkanó szerelvényeket, aztán megállt Nürnberg előtt, és boldogan kezdte énekelni a Mennyből az angyalt, amihez a főtéren berendezett adventi vásártól kapott kedvet.

Bátorság és farkasszem
A vadászati kiállítás földszinti termébe lépve sokatmondó pillantással néztünk össze férjemmel. Soha nem értettük, mi örömöt okozhat a sportból űzött gyilkolás, de lassan hozzászokott a szemünk a trófeaerdőhöz. Felvidulva vettük észre pici lányunkat, amint leguggolva néz farkasszemet az egyik kiterített oroszlán veszedelmesen vicsorgó fejével. Fiaim sokkal többre értékelték az emeleten a kitömött állatokból kialakított életképeket, melyek élethűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az imént még oroszlánbátorságról tanúságot tevő lányom remegve kapaszkodott a nyakamba és bizonytalan hangon suttogta fülembe a tőlem hallott szavakat: „Nem tudnak megmozdulni.” Zárásra végeztünk, és kisebbik fiam sem követelte rajtam az ígéretemet. Mosolyogva mondta: „A többit majd legközelebb.”

Megjelent az Éva magazin 2010. novemberi számában Szöveg: Horváth Zsuzsa, Illusztráció: László Zsuzsi