Nyugat-ausztráliai impressziók (Galériával)

Borítókép: Nyugat-ausztráliai impressziók (Galériával)
Ausztráliában az a rossz, hogy messze van. Ausztráliában az a jó, hogy messze van. Rossz, hogy messze van, mert rengeteg pénzbe és időbe kerül eljutni oda. Jó, hogy messze van, mert teljesen más – főleg Nyugat-Ausztrália –, mint amit Európában megszoktunk.

Mi vár ott rád?
Például utak. Hosszúak. Végtelenbe futó egyenesek, amelyek tuti, hogy ott sem találkoznak. Kopárak, forrók, monotonok. De ez a monotónia nem az az idegesítő, szürke egyhangúság, amit az otthoni egyforma, sötét, téli munkanapok jelentenek. Az a monotónia, ami a nyugat-ausztráliai tájból árad, a harmonikus állandóság és az időtlenség érzetével ajándékoz meg.
Ott állsz az autóddal az út szélén, mert afüves, kopár semmi közepén váratlanul árnyékot találtál egy dúsan virágzó akáciafa alatt, ott állsz már vagy húsz perce, szívod magadba a távolságot, a táj illatát meg acsendet. És csak akkor tűnik fel igazán, hogy két-három autóval találkoztál eddig, pedig már tíz órája haladsz. Tényleg a világ végén vagy, csak eddig nem gondoltad, hogy az ilyen jó hely.

Álom és valóság
Persze a hosszú repülőúton volt időd átfutni az útikönyveket, tudod, hogy Ausztrália legnagyobb államába érkezel, huszonháromszor akkora, mint Magyarország, de csak egymillió-nyolcszázezren lakják, és eb-ből a kevés emberből is másfél millió egyetlen városban, Perthben él. Még csak valahol az indonéz szigetvilág fölött jár a géped, de már a levegőben próbálod elképzelni, milyen nagyszerű lesz az ismeretlen száraz-föld izgalmakkal teli üressége, szárnyal afantáziád, és nem is sejted, hogy a valóság minden képzeletet felülír majd.
Az elképzelt csendességhez képest teljesen más megérkezni. Az éjfekete repülőút után Perth fényei kápráztatnak majd el. A város több mint száz kilométer hosszan nyúlik el az Indiai-óceán partján, és szélessége is vagy 40 kilométer. Valóban kevesebb ember él itt, mint Budapesten, csakhogy lényegében mindenki kertes házban. Az utak fényesek, szélesek, és a belváros felhőkarcolói felé futnak. Másnap már azt is tapasztalod, hogy az utak – mint ahogy az egész város – hihetetlenül tiszták, virágosak. Mindenki autóval jár, a levegő mégsem büdös, de azért azt is megállapíthatod: a reggeli és délutáni dugó itt sem ismeretlen. A helyiek nyugalmát eleinte nehezen fogod érteni, kell pár nap, mire tudatosul benned, hogy egy normális országba érkeztél.

Parti túra
A perthi óceánparton nincsenek vízparti magánházak. A part és az óceán mindenkié. Kábé 40 kilométer hosszan egymást érik a hófehér homokos strandok. Kivételnek számít a fás-füves Cottesloe Beach meg aszörfösök nagy kedvence, a Scarborough Beach – itt valahogy másképpen törnek ahullámok, és jóval nagyobbak, mint ezer méterrel odébb –, aki pedig meztelenségre vágyik, annak ott a Swanbourne Beach. Mindegyik strand használata ingyenes, és mindenhol találsz tiszta vécét, zuhanyozót, öltözőt, grillezőhelyet, játszóteret. A parttal párhuzamosan, a dűnék között kerékpár- és futóút halad. Ha búvárkodásra vágysz, ezen is indulhatsz dél felé, Rockinghamig, ahol a homokos tengerpart sziklásra vált, és a parttól pár száz méterre a zátonyok és az egyemberes szigetek között például rájákkal úszhatsz versenyt. Igen, elméletileg cápákkal is összeakadhatsz. Ha félsz, mégis kíváncsi vagy, Perthben vár Ausztrália legnagyobb akváriuma, ahol biztonságos üveg alagútban sétálhatsz a víz alatt. Perth egyébként minden évben ott van a világ legélhetőbb városairól készített statisztikai jelentésben azelső 10 között. Igazi világváros avilágvárosi lét hátrányai nélkül. Itt még a kenguruk is jól érzik magukat, egyesparkokban úgy ugrálgatnak szabadon, mint nálunk averebek – és körülbelül annyira veszélyesek.

Végletek vonzásában
Perth ragyogó, modern élete egyáltalán nem jellemző Nyugat-Ausztrália többi területére. A kisvárosokban lassabban jár az idő, de mindenhol érezni azt a biztonságot, amit egy gazdag és kulturált ország nyújtani tud. Vágj neki bátran az útnak, csodákat fogsz látni. Ha Perthből északra indulsz, kábé százötven kilométer múlva, Cervantes előtt eléred a Pinnacles sivatagot, amely alig pár kilométernyire terül el a parttól. Akár fél napot is elbolyonghatsz a végtelen és kopár homokból az égre meredező, egy–négy méter magas homokkő tüskék között. El tudsz képzelni egy hatalmas, napsütötte, forró cseppkőbarlangot? Ha nem, itt biztosan sikerül. Bár lehet, hogy neked az ugrik be: egy másik bolygón sétálsz.
Ha délre indulsz, olyan 400 kilométer múlva, az Augusta nevű városka után éred el aLeeuwin-fokot. Egy világítótornyon kívül csak sziklákat találsz, mégis alig hiszel a szemednek: egy lapos, szinte sima, több focipályányi lejtős sziklatömb fut bele az óceánba. Az egyik repedésből egy rozoga karóra szögelt, egyszerű fatábla áll ki, rajta a kézzel festett felirat: Indian Ocean, és egy jobbra mutató nyíl, alatta pedig: Southern Ocean, és egy nyíl balra. A legenda szerint itt találkozik vagy éppen válik ketté a két nagy óceán. A tajtékos és végtelen vízen semmi sem látszik, de ha leülsz a hatalmas sziklatábla közepére hallgatni a hullámok bömbölését, és megérzed a hely varázsát, tudni fogod: nem legenda, amit a tábla állít, csakis valóság lehet. Azt gondolhatod, ezt alátványt nem lehet fokozni, de ha innen kelet felé folytatod az utad, Albany előtt, aGap szikláknál rá fogsz döbbenni: tévedtél.
A tengerparttól beljebb eső, de még a sivatagi területek előtt fekvő, sűrű bozótossal ta-kart, vidéki részeken is újabb csodák – például rózsaszín vizű tavak – várnak. Ha három hétre érkeztél, akkor is szívesen maradnál még újabb háromra. Vagy örökre.
Mikor?
Ausztráliában a legmelegebb napok decembertől február végéig tartanak. Ám a mérsékelt éghajlati övben fekvő, de speciális, szubtrópusi klímájú Perthben és környékén novembertől március végéig, öt hónapon át tombol a nyár. Utazásra a február az ideális, amikor már véget ér a nyári szünet és kezdődik az iskolákban atanítás, így még kevesebb emberrel találkozol
az egyébként sem zsúfolt kirándulóhelyeken.
Honnan és mennyiért?
Európa legnagyobb reptereit közvetlen járatok kötik össze
Perthszel. Bárhonnan indulsz, útközben minden gépnek le kell szállnia egyszer, még a legnagyobbak sem bírják az utat egyhuzamban. Általában Szingapúrban, Bangkokban vagy Kuala Lumpurban tankolnak.
Repülőjegyet érdemes hónapokkal előre foglalni, és kifizetődő hosszasan keresni a legjobb árat, személyenként százezreket lehet így spórolni. Aleggyorsabb útvonal a Budapest–Frankfurt–Szingapúr–Perth, ezen akár már huszonhárom óra alatt ott lehetsz, ebből tizennyolcat töltesz a levegőben. Ennél is gyorsabb, de drágább a Bécs–Dubaj–Perth. Indulhatsz még Rómából, Párizsból, Londonból, Helsinkiből, európai vagy távol-keleti légitársaságokkal, ha kitartó vagy, valamelyiknél biztosan találsz akciós jegyet. Ha sikerül személyenként 250–300 ezer forint körül jegyhez jutnod, már jó üzletet kötöttél.
www.repjegy.hu, www.repulj.hu
Szállás
Ez sem olcsó. Két fő részére egy háromcsillagos belvárosi hotel Perthben legalább 170–220 ausztrál dollár éjszakánként. 
(1 ausztrál dollár kábé 170 forint.) Ennél olcsóbban csak puritán, de mindenképpen tiszta motelszobát kapsz, távolabb az óceántól és 
a belvárostól. Vidéki kisvárosokban ehhez képest már akár fél áron is jó minőségű szállodai szobához juthatsz, de a leglátogatottabb kirándulóhelyeken az árak a perthit közelítik. Jó alternatívát kínálnak 
a magas színvonalú kempingek is – itt keresgélhetsz közöttük:

www.camping.com.au
www.wa.big4.com.au
Autózás
Autót bérelni egy hétre 330ausztrál dollártól lehet. A benzin ára az itthoninak nagyjából a fele. Lelkiekben készülj fel abaloldali közlekedésre! Arra is mindig figyelj, hogy legyen elegendő benzin akocsidban. Atérképek ugyanis az európaiaknak megtévesztők! Mi megszoktuk, hogy ahol a térképen egy kis pötty van névvel ellátva, az egy település házakkal, bolttal, gyakran benzinkúttal. A rendkívül ritkán lakott Nyugat-Ausztráliában gyakorta előfordul, hogy amit mi falunak hiszünk a térképen, az avalóságban egy-két ház vagy házféle, esetleg egyetlen bolt. Ha az autódból kifogy a benzin, akár száz kilométert is gyalogolhatsz akövetkező kútig. Elméletileg. A gyakorlatban úgyis fölvesz akövetkező arra járó.
www.backpackercampervans.com.au,
www.comparecarrent.com
Információk
Nyugat-Ausztráliáról:
www.rainbowcoast.com.au
www.westernaustralia.com
www.therealaustralia.co.uk
Étel-ital
Két jó hírrel kezdem. Az első: tapasztalatom szerint Nyugat-Ausztráliában nincs olyan étterem, ami ne volna gyerekbarát hely, mindenütt kitüntetett kedvességgel és figyelemmel fogadnak, ha családdal érkezel. A második: bármit megkaphatsz, amire vágysz, a választék hatalmas. Próbálj is ki minél több dolgot. Az óceánparton például süss barbecue-t. Tégy úgy, mint a helyiek: vedd meg a boltban a kábé ötvenféle előkészített húsból, ami tetszik. A strandok sütőhelyein bármikor megcsinálhatod, ha rád tör az éhség, és ihatsz rá tasmániai sört. Ha kihagynád asütögetést, egymást érik a Fish-and-Chips helyek, a rántott cápától agrillezett polipig válogathatsz, gyors és olcsó lehetőség. Perth szórakoztatócentruma szomszédos a felhőkarcolós üzleti és bevásárlónegyeddel, a neve Subiaco. Itt egymást érik a jobbnál jobb éttermek, nem lesz könnyű választanod a vagy harminc náció konyháját fölvonultató kínálatból. Mindenképpen ajánlom, hogy legalább egyszer kóstold meg az ausztrál sütőtökös báránysültet, utána pedig a világ legjobb shiraz borait is megízlelheted. Az étlapokon előfordul kenguru-, krokodil- és kígyóhús is.
Vásárlás
Mivel ezen a kontinensen a miénkhez képest fordítva vannak az évszakok, a téli Európából érkezők itt a februári, tehát nyár végi kiárusításba csöppennek bele. Az árak – és ez nemcsak a ruházatra, hanem általában mindenre igaz – nyugat-európaiak. Vásárolni legjobban a Cityben, a Hay Street és a Wellington Street környékén tudsz, de ha gyerekkel vagy, ajánlom inkább a kintebb lévő bevásárlóközpontokat (például Karrinyup vagy Whitford City), ahol pazar játszóházakban tombolhatnak a kölykök, amíg te 
a világmárkák között válogatsz.

Szerző: Bükki Bence, Fotó: profimedia.hu, photolibrary.com, europress, safa, családi archivum
Ez a cikk
Nyugat-ausztráliai impressziók címmel az Éva magazin 2010. évi februári számában jelent meg. Minden jog fenntartva.