Miért szeretek egyedül utazni?

Miért szeretek egyedül utazni?

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

V

Van, aki sosem tudná elképzelni, van, aki világ körüli útra megy egyedül. Szerintem egyszer-kétszer az életben mindenkire ráférne. Elmondom, hogy miért.

Egyedül utazni: kiváltság a négyzeten.
Mert kiváltság egyedül lenni is és utazni is. Szeretek egyedül lenni, és kész, nagyobb az egyedül eltöltött idő iránti szükségletem, mint a legtöbb ismerősömnek. És utazni is szeretek – ezt talán nem kell megmagyaráznom.

Akárhogy is, az egyedüllét is, meg az utazás is az individuum fogalmával együtt vált fogyasztói igénnyé. A nyaralás csak a 19. században kezdett a nép általános passziójává lenni, ugyebár, nagyjából egy időben az olyan tevékenységekkel, mint a szerelmi házasság, az édességfogyasztás vagy a szabadidő fogalma úgy általában. És miközben a lapok folyamatosan cikkeznek arról – ideértve persze az Éva magazint is –, hogy mennyivel több szabadságra lenne szüksége az egészségünknek és a mentálhigiénénknek, nos, mindeközben vannak emberek, akik soha nem nyaralnak. És van közöttük, aki talán még akkor sem nyaralna, ha tudna rá pénzt és időt szánni. Nem mindenki tekinti a semmittevést (már úgy értem, a nem dolgozást) élvezetnek.

Elutazni, de teljesen
Minden évben megpróbálok elutazni egyedül, legalább egy hosszú hétvégére. Jól bevált szokásaim vannak. A sporttáskában mindig van fényképező alkalmatosság, egy komolyzenei koncertre is alkalmas cipő (sose lehet tudni), útikönyv és egy jó hosszú regény. Nagyon fontos, hogy olyan könyv legyen nálam, ami leköt. Akármennyire lebilincselő is az úti cél. Volt, hogy Harry Potter és barátai éppen akkor találkoztak először Sirius Blackkel, amikor én a Földközi-tenger partján feküdtem a homokban, és éppen rám esteledett. Onnantól kezdve a barcelonai valóság majdnem hogy megszűnt körülöttem, a Raval negyedben levő szállásom felé sétálva is olvastam. A jó könyv az ilyen „malőrök” ellenére is elengedhetetlen, lásd az olyan helyzeteket, mint a tranzit, a hosszú utazás, a tengerparti heverészés.
A nálam levő könyvek idegen nyelvűek. Egyrészt azért, mert szórakoztat, amikor az útikönyvszerző (egyébként milyen kúl lehet már útikönyvszerzőnek lenni? kipróbálnám egyszer) Shakespeare nyelvén ironizál arról, hogy hogyan rendeljünk köretet Dél-Morvaországban, másrészt azért, mert nem örülök, ha „lebukom”, amikor honfitársakkal találkozom. A legjobb „teljesen” elutazni, és sehol nem találkozni az anyanyelvemmel pár napig – pláne, ha nincs velem hasonló anyanyelvű útitárs.

Ugyanemiatt itthoni híreket sem olvasok. Nem mintha nem volnék szenvedélyes patrióta; dehogyisnem. Nagyon is szeretek ott élni, ahol. De amikor külföldön vagyok, nem esik jól, ha a saját komplexusaim jönnek szembe a saarbrückeni külvárosi parkban. Elég nekem, ha itthon mászom falra attól, ha valaki citromba harapott arccal ücsörög a villamoson. Ha amerikai lennék, bizonyára az a tudat zavarna, hogy a 40 fölötti testtömegindexszel rendelkező turisták, akik hangosan röhögnek a múzeumban a kicsit kevésbé túlsúlyos angyalkákon, egytől egyig a honfitársaim. Ha meg japán lennék, akkor... értitek.

Amit nehezen értenének meg
Apropó, múzeum: hát, múzeumba nem annyira szeretek járni. Ez egy fogyatékosságom, amit nehezen tudok megértetni másokkal, ha nem egyedül utazom, és ami azonban meg is véd attól, hogy túladagoljam magam a kultúrával. A múzeumokkal az a problémám, hogy túl sok minden van bennük felhalmozva egy helyen. Amikor a Louvre-ban megpillantottam a Milói Vénusztnéhány tucat turista gyűrűjében, akik olyan profizmussal villogtatták a vakujukat, mintha valami vörös szőnyeges díjátadón lettünk volna, futólépésben kezdtem követni a „Sortie” feliratokat. Előszeretettel keresek föl viszont kisebb kiállításokat, és gyakran meglátogatom az adott helytörténeti múzeumot is, mert ez sokat elárul nekem arról, hogy mit gondol magáról a város.

Az éjszakai életet kerülöm, ha egyedül utazom: itthon sem tartozik a kedvenc hobbijaim közé a hajnalig bulizás és a délig alvás, turistaként meg végképp. Nappali fényben jobban látok – ez egy közös vonásunk a fényképezőgépemmel. A hajnali Central Park sokkal izgibbnek tűnik, mint az éjszakai. De azért vannak iszonyatosan menő sörözők flamand városkákban – amilyen Gent és Leuven – hajópadlóval, társasjátékokkal, negyvenféle csapolt sörrel és leharcolt értelmiségi tulajdonosokkal, akik hosszan szemezgetnek a Sziget Fesztiválon szerzett élményeikből.

Inkább kettesben szabadulnál ki a mindennapokból egy-két napra? Olvasd el tippjeinket a linkre kattintva.

A munkahelyéhez kötött embernek évi néhány napja jut arra, hogy máshol legyen. Nekem van lehetőségem végiggondolni, hogy ezt a néhány napot hogyan töltsem el. Családos barátaim, ha másért nem, emiatt irigyelnek: nekik nagyon nehéz megszervezniük, hogy akár egy hétvégét eltöltsenek egyedül. Abban is biztos vagyok, hogy eljön az idő, amikor több, mint néhány nap áll majd a rendelkezésemre az egyedül utazáshoz.

A képek illusztrációk, fotó: Pinterest.Ez a cikk az Éva magazinegy régebbiszámában jelent meg.

Tovább olvasok
"Nem szabad leülni és sírni" egy magyar háziorvosnő afrikai missziója

Dr. Jakkel Anna - Harminc éve háziorvos ugyanabban a kecskeméti rendelőben. Amikor egyre többen kérdezték, hogy „mikor mész már nyugdíjba?”, fogta magát, és elment. Nem nyugdíjba, Afrikába. Azt mondja, ez a vállalás szellemileg és lelkileg is fiatalon tartja, és jó leckéket ad munkabírásból, emberségből.

8 lófarok verzió a nyár legmelegebb napjaira

Mikor úgy érzed, az utca szaunává változott, jól jön egy kényelmes hajviselet.

Hírességek, akik csaknem nagymama korban szültek

Negyvenöt évesen egy nő tulajdonképpen már a klimatérium csendes felvezető szakaszába lép, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy aki későn állapodott meg, nehezen találta meg az Igazit, csak ekkortájt vág bele a családalapításba. Itt van mindjárt 13 híres nő, akik bevállalták a késői anyaságot.

Unod a meleget? Nézegess hűs, zimankós, havas fotókat

Tudományos megfigyelések szerint a hideget ábrázoló fotók pszichésen csökkentik a hőérzetet. Kipróbáltuk és nálunk működött!

5 tuti tipp az alkohol semlegesítésére

Bizonyára a legtöbbünkkel megesett már, hogy ünnepi alkalmak során vagy éppen legnagyobb szívbánatunkban a pohár fenekére néztünk, melyet másnapra már egész biztosan erősen meg is bántunk.

Miért olyan nehéz hagyni kirepülni a gyerekemet?

Második élet adatik a nőnek azzal, hogy gyereke születik. Véget ér az az élete, amelyben önálló lényként tekinthetett magára. Onnantól haláláig anya lesz, csak éppen ezzel az anyasággal egyre kevesebb konkrét teendője van.

Pszichopaták a filmvásznon – miért tartjuk őket vonzónak?

Hogyan lehet szeretni egy sorozatgyilkost? Szimpatizálni egy szkizofrén páriával, akit az erőszak fűt? A forgatókönyv íról ezt is megoldják, nyilván.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

5 lapszám 3475 Ft helyett 2075 Ft-ért, lapszámonként 695 Ft helyett 415 Ft-ért

Csak 2075 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem