A húsvét a kerteszténység egyik legnagyobb ünnepe, melynek hagyományait hazánkban is hűen őrzünk. Igaz, a locsolkodás vagy éppen a méltán híres vödrös vízzel való nyakon öntés már egyre kevésbé jellemző, de az alapértékeket máig fontosnak tartja az ember tovább vinni. Ennek megfelelően húsvétkor megkezdődik a hagyományos ételek elfogyasztása, összegyűlik a család, és a gyerekek tojásokat keresgélnek a kertek eldugott zugaiban.

Néhány érdekesség a húsvét kapcsán

Mivel már annyi egyértelmű dolgot tudunk a húsvétról, most olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amit nem biztos, hogy mindenki ismer ennek a csodálatos ünnepnek a kapcsán. Például azt, hogy a húsvéti barka feltehetőleg a barika, azaz bárányka szóból eredhet, mert a növény hasonlóan puha és kellemes tapintású, mint maga az állat szőre. A barkát régen a torokfájás ellenszereként használták, és úgy tartották, megvédi a házakat a gonosztól és az embereket a betegségektől.

Érdekes adat például az is, hogy a húsvét eljövetelével kb. 90 millió csokoládényulat és tojást gyártanak le az élelmiszeripar egyes szereplői, mert ilyenkor rengetegen vásárolunk hasonló termékeket. Egyébként jórészt tejcsokoládét teszünk a kosárba (75%), a többi fennmaradó részben pedig az étcsokit és a fehércsokit részesítjük előnyben.

Az első csokitojást 1873-ban készítették az Egyesült-Királyságban, egy igen régi krémes fennmaradt darabot pedig ma is megcsodálhatunk a bristoli csokimúzeumban, hiszen a kiállított darab az 1960-as és ’70-es évekből származhat.

Régi hiedelmek és modern technika

A húsvéti nagypéntekhez számos hiedelem köthető, például a boszorkánykeresés. Ekkor ugyanis kiderülhetett, kik voltak a falu boszorkányai, mégpedig úgy, hogy az akkori népek a fakanálon fúrtak egy lyukat, és ha azon a lyukon a templomi mise alatt átnéztek, megláthatták a boszorkányt, akinek szarva volt és az oltárnál ült. Egyébként, ha Nagyszombaton kisöpörjük saját portánkat, elüldözhetjük a boszorkányokat – tartja a hiedelem.

Húsvétvasárnap sok lány a reggeli mosdóvizébe piros tojást tett, feltehetően ennek valamilyen egészségvarázsló szerepet tulajdoníthattak, ami saját jóllétüket és szépségüket szolgálta. Régebben a perec volt az egyik legjelentősebb húsvéti szimbólum, és ezt is fogyasztották a csokoládényúl vagy a tojás helyett, mert a perec olyan, mint egy egymásba fonódó imádkozó kéz, és ezért hit szempontból régebben nagy jelentőséget tulajdonítottak neki.

És ne feledjük megemlíteni, a világ első tojásfestő robotját sem, aminek segítségével számos mintát el lehet készíteni. A gyártói így, a húsvét kapcsán ünnepi motívumokat is beleterveztek, ugyanis írtak rá egy olyan szoftvert, mellyel a kifestendő tojás egészére bármilyen mintát rá lehet festeni a robot által. Az Egg-bot az első olyan okosrobot, mely tojásokra tervezett mintát meg tud eleveníteni és rajzolni.

A világ legnagyobb húsvéti tojása egyébként 15 méter magas volt, 8,72 méter átmérővel, ezzel pedig még a Guiness-rekordok könyvébe is joggal belekerülhetett. A brazíliai Pomerode településen lévő tojást több mint másfél hónapig készítették a résztvevők.

Galériánkból megtudhatod, hogyan ünneplik a húsvétot világszerte!