Honnan jön a Gordiuszi csomó? Létezik a Gordiuszi csomó legendája?

Borítókép: Honnan jön a Gordiuszi csomó? Létezik a Gordiuszi csomó legendája? Forrás: Getty Images (Klaus Vedfelt)
Biztosan Ti is találkoztatok már megoldhatatlannak tűnő problémával, melyet aztán pofonegyszerűen (is) meg lehetett oldani. Ezekre a nehéz esetekre szokták hozni a gordiuszi csomó példáját. De mi is az a gordiuszi csomó, létezett-e egyáltalán? És tényleg kibogozhatatlan volt? Ki kötötte azt? Sikerült valakinek kibogoznia? Ezeknek a kérdéseknek néztünk utána kicsit jobban.

A válaszhoz vissza kell utaznunk az ókorba, a mai Törökország területére. Anatólia nyugati részén helyezkedett el Phrügia, melynek fővárosa Telmisszosz. A phrügiaiaknak nem volt királyuk, így egy jós azt jövendölte, hogy az lesz a király, aki ökrösszekérrel érkezik a városba. Ez nem tűnt vállalhatatlan feltételnek, egy Gordiasz nevű parasztember be is futott. Mondjuk ő sem véletlenül járt arra, hanem Zeusz egy sas képében rászállt a szekerének rúdjára, ezzel jelezve, hogy Telmisszoszba kell mennie és királlyá válik. Amint belépett a városba, a papok megválasztották királynak.

Régebben mennyivel könnyebben ment minden. Nem?

Hálája jeléül Gordiasz fia, Midasz, a szekeret Szabaziosz phrügiai istennek ajánlotta fel (akit a görögök Zeusszal azonosítottak), a szekér jármát pedig egy tekervényes, somfaháncsból font csomóval illesztette a rúdhoz úgy, hogy a kötél végeit a csomó belsejébe rejtette.

Amikor Nagy Sándor i.e. 334-ben hódító hadjáratában megérkezett Gordionba, a király által alapított új fővárosba, a szekér még mindig a királyi palotában állt.

A legenda szerint, aki ki tudja bontani a csomót, az lesz Ázsia ura.

Ebben az időben "Ázsia" alatt azonban csupán Kis-Ázsiát értették, tehát még Nagy Sándor sem sejthette, hogy egészen a Hindukusig terjedő birodalom ura lesz.

A történetnek innentől több verziója is létezik.

Az egyik - leginkább elterjedt - szerint, miután Sándor egy ideig tanácstalanul nézte a csomót, végül egyszerűen egy kardsuhintással elvágta azt. A másik változat kevésbé harcias; ott arról szó a fáma, hogy egyszerűen kihúzta a hesztórnak (ereszték) nevezett szeget, amely a jármot és a rudat összetartotta, így vágás nélkül szét tudta bontani a csomót.

A még aznap éjjeli villámlást és mennydörgést a próféták Zeusz elégedettségének jeleként értelmezték. Nagy Sándor végül az Indus és Óxosz folyókig meghódította Ázsiát, ezzel beteljesítve a jóslatot.

Szóval, ha legközelebb falakba ütköztök, vagy nehéz helyzetbe kerültök, próbáljátok higgadtan átgondolni a dolgot, lehet, hogy a megoldás egyszerűbb, mint elsőre tűnik. És ha Ázsia urai nem is lesztek, egy problémával bizonyosan kevesebb lesz.

Cikk forrása1, cikk forrása2.

Kíváncsi vagy, hogy néztek ki a történelem leghíresebb hercegnői, királynői a valóságban? Kattints galériánkra, mutatjuk!