5 kevésbé ismert KRESZ-szabály, amit gyakran elvétenek a sofőrök

Huszonöt évvel ezelőtt szereztem jogosítványt, majd újabb húsz évig csak hátul vagy az anyósülésen szálltam be az autóba. Egyrészt nem volt saját kocsim, másrészt – és ez sem elhanyagolható szempont – kedvemet szegte, hogy az oktatóm egy igazi tahó volt, akivel úgy éreztem magam, mintha besoroztak volna kötelező katonai szolgálatra. Az Iskola a határon című Ottlik-regény szadista zupásaira hasonlító szerzet szívesen furikáztatta magát a városban a személyes ügyeit intézni – ilyenkor fél-egy órákat felejtett a parkolóban –, és folyamatosan közlekedési szabályokat szegetett velem a gyorshajtástól a tiltott helyen való megállásig, hogy aztán kedvére üvöltözhessen a többi hasonlóan idegroncs autóssal.
Akkoriban Vonnegut-módra úgy gondoltam, így megy ez, de amikor tavaly újra a volán mögé keveredtem egy profi és jóval empatikusabb oktató társaságában, rájöttem, nem feltétlenül muszáj véresszájú vadállattá változnunk a kormánynál. Viszont az is szíven ütött, mennyi mindent tudtam rosszul, vagy felejtettem el a KRESZ-szabályok közül a több mint két évtized alatt, amíg nélkülözni kényszerült a négykerekű társadalom.
Lássuk azokat a szabályokat, amik a visszatérésnél a leginkább megleptek!
Dudahasználat
Tahó Oktatóm minden stresszes pillanatban – és mikor nincs olyan a fővárosi dugóban? – rátenyerelt a dudára, és közben életörömtől csillogott a szeme. Holott a jelzőkürtöt csak balesetveszély esetén, illetve – lakott területen kívül – előzési szándékból szabad használni. Nem azért van ott, hogy bokszzsáknak, szelepnek, stresszlevezető párnának használjuk, hiába látjuk ezt az utakon minden egyes nap minden percében.

Biciklisáv
„Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.” – szerepel a KRESZ-ben. Üdvözlet a bringásoknak, 25 évvel ezelőtt még csak elvétve lehetett velük találkozni – legalábbis így emlékszem. Most viszont megtanultam, hogy a biciklisáv melletti jobbra kanyarodásnál, folytonos záróvonal esetén a bringásnak elsőbbsége van és nem szabad a vonalra ráhajtani, ám ha az a vonal szaggatott, a bicikli akadályozása nélkül természetesen, de rákanyarodhatunk.
Gyalogosok
A gyalogos – szinte – szent. Autósként mindig át kell engednünk őt a zebránál, de azt sem árt tudnunk, hogy neki meg kötelessége meggyőződni arról, hogy az úttestre lépés veszélytelen manőver. Egyszóval illik alaposan körbenéznie.
Villamos
A vilinek nincs mindig elsőbbsége, ahogy sokan hiszik. A megkülönböztető jelzést használó járműveknek (mentő-, rendőr- vagy tűzoltóautó), a zebrán átkelő gyalogosnak, a jelzőlámpáknak és a tábláknak természetesen neki is engedelmeskednie kell, de emellett – kanyarodás esetén – az azonos irányból vagy szemből érkező, egyenesen továbbhaladó járművek számára is elsőbbséget kell adnia. Viszont, ha például villamos keresztezi a körforgalmat, akkor bizony neki van elsőbbsége.
Új táblák
Kommentár nélkül két új tábla, amivel találkoztam és meglepődtem:
– A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre utaló tábla.
– A környezetvédelmi övezetet jelző tábla, ahol autósként egyáltalán nem szabad közlekedni.
Galériánkban mutatunk olyan hírességeket, akik nem vezetnek!
- „Hiszem, hogy meghosszabbítható az élet azzal, hogyha valami olyat csinálunk, amiben örömünket leljük.” - Interjú dr. Horváth Biankával, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójával A női vezetők kitartása és elszántsága új normákat teremt az eddig megszokott szervezeti struktúrákban, tovább inspirálva...