Borítókép: Tíz év után újra a volánnál Forrás: pixabay.com

Tíz év után újra a volánnál

Ezt a dolgot már évek óta halogatom, a férjem pedig évek óta rágja a fülemet. „Menjél már el vezetni!” – szokta volt mondogatni, mert bár 10 évvel ezelőtt szereztem jogosítványt, azóta egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor ültem a vezetőülésbe úgy, hogy gurultak a kerekek is. Mivel lassan olyan helyzetbe kerülünk, hogy elkerülhetetlen lesz minden nap legalább 5 km-t kocsikázni a lakásunk és az ovi/állomás között, ezért most végre beadtam a derekamat, mert én is látom, hogy egyszerűen nincs más megoldás.

Az oktató kérdése a férjem részéről egyértelmű volt, én azért többszörösen megkérdőjeleztem amit mondott, de végülis úgy voltam vele, hogy oké, tegyünk egy próbát. Vannak egyébként erre szakosodott autósiskolák is, elég könnyen lehet találni, de ha mégsem bukkansz rá egyre sem, akkor érdemes a lakóhelyed Facebook-csoportjában tippet kérni, garantáltan tudnak ajánlani majd oktatót, mert szerencsére egyre nagyobb igény van az ilyenfajta utóoktatásra.

Mielőtt azt gondolnád, hogy csak nők járnak újrakezdő vezetésre, ki kell hogy ábrándítsalak: szerencsére egyre több férfi is képes félretenni a büszkeségét, és új autó vásárlása esetén, vagy csak ha úgy érzik, kijöttek a gyakorlatból, bizony ők sem restek felkeresni egy oktatót – és ez fantasztikusan jó hír!

Egy csodálatos, 36 fokos nyári napra esett a választásunk a kezdéshez (akkor volt időpont), és nekem 1,5 órát kellett BKV-val utaznom, hogy a találkozási ponthoz érjek (meg ugyanennyit vissza is), de ugye még ez sem tántorított el, hiszen a cél lebegett a szemem előtt.

Az oktató végül tényleg nagyon is jó választásnak bizonyult, viszont az én szorongó érzéseim akkora erővel támadtak rám az ülésben, hogy megint úgy éreztem, hogy én képtelen leszek elindulni.

CIKK FOLYTATÁSÁÉRT KATTINTS IDE!