4 tévhit a programozói szakmáról
1. A programozók csak zsenik, illetve kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkezők lehetnek.
"Egyáltalán nem." - kezdi Bak Bence, Recruitment Team Leader. "Egyrészt a programozásnak van egy erőteljesen kreatív része, ami nem csak a zsenik sajátja, hanem mindenkié, aki szeretne alkotói munkát végezni és nem csak a napi rutinnal foglalkozni. Ugyanakkor az egy nagy tévhit, hogy a programozók / fejlesztők csak ilyen feladatokat látnak el: sok az ismétlődő feladat, illetve sokszor – akár más kódjában - kell keresni a hibákat, ami viszont nyomozós, néha kifejezetten iparosmunkát jelent, de ezt is meg kell oldania egy-egy embernek / cégnek. A tanulmányi eredményeket és a felsőoktatási intézményekben elsajátított tudás egy erős alapot és biztosságot adhat a kiválasztásban résztvevőknek, de korántsem helyettesíti a kreatív gondolkodást, ami fontos része ennek a munkának. Néha a „szűz” szemléletmód még jobb is, mintha egy mintát vennénk alapul. Sokan vannak a nagy nevek közül is, akiknek nincs diplomájuk. De például az NNG-nél is van kollégánk, aki 8 általánossal dolgozik itt programozóként és korábban raktáros volt, de nagyon jó „agya van” ehhez a munkához és megadtuk neki a lehetőséget."
"A programozáshoz fontos tantárgyakból általában jó eredményeket kell elérni, de összességében nem csak az lehet programozó, aki kitűnő eredményekkel végez." - folytatja Varga Ádám, HR Business Partner. "Rengeteg példát láttam arra, hogy valakit nem köt le eléggé a tanulás, így nem tud jó eredményeket elérni vagy akár ki is bukik egyetemről/főiskoláról, de kiváló programozó válik belőle."
2. Hamarosan telítődik a programozói szakma, mert ma már mindenki programozónak tanul.
"Jelenleg még messze vagyunk ettől." - jelentette ki határozottan a HR-es. "A technológiai fejlődés egyik legnagyobb gátja jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya. Elképzelhető persze, hogy eljön az a pont, amikor nem ez lesz a legnagyobb probléma, de közben olyan szakmák is létrejöhetnek, amikre most még nem is gondolunk. A programozáshoz olyan képességek szükségesek, amiket biztos vagyok benne, hogy más - akár új - szakmákban is lehet majd használni."
Hasonlóan vélekedik Bak Bence is. "Bár így lenne, mert akkor több jelentkezőnk lenne... De sajnos, amennyire én tudom, legalább 20.000 ember hiányzik ebből az iparágból és bár sok helyen van képzés, de komolyak a követelmények, ezért sokan kiesnek a felsőoktatási intézményekből. Tény, hogy manapság már sok egyéb lehetőség van, ahol az érdeklődők el tudják sajátítani az ilyen jellegű tudást, ráadásul kevésbé vegytiszta körülmények között, inkább a napi feladatok mentén megközelítve a programozást. Illetve nagyon népszerű az átképzés is."
3. A programozói szakma inkább férfiaknak javasolt, mint nőknek.
"Tény, hogy az arányok nagyon a férfiak felé billennek, de a cégek kifejezetten nyitottak a női programozókra és eköré már kezdeményezések is épültek (lásd: Skool)." - mondta a Recruitment Team Leader, akivel kollégája is egyetért. "Nem látok olyan okot vagy tényezőt, ami miatt jobban javasolnám férfiaknak, mint nőknek. Szerencsére egyre több nő választja ezt a szakmát, bár tény, hogy még mindig túlsúlyban vannak a férfiak az informatikában."
4. A programozói munka unalmas és nagyon monoton, hamar meg lehet unni.
"Ez nincs feltétlen így, bár tény, hogy lehet olyan feladatkör, ami unalmas lehet egy programozó számára. Amennyiben az adott cég tud teret adni a kreativitásnak és a saját ötletek megvalósításának, akkor semmiképpen nem unalmas és a fejlesztés sajátossága, hogy alapvetően egy problémára kell minél egyszerűbb, gyorsabb és ésszerűbb megoldást találni. Néha egy teljesen új problémára kitalálni, hogyan működhetne. Ugyanakkor vannak olyan fejlesztési munkák, amikor csak egy kis részét látja a programozó a nagy egésznek vagy folyamatosan hibákat kell keresni egy-egy programban, ez valóban tud monoton lenni. Mivel a programozói piacon a kínálat jóval nagyobb, mint a kereslet, így viszonylag egyszerű találni olyan munkát, ami megfelelő kihívást rejt magában. Ráadásul a fejlesztőknek lehetősége nyílik arra is – a munka jellegéből adódóan, hiszen csak egy számítógép kell hozzá -, hogy otthoni projekten dolgozzanak, ami egyfajta kihívást jelent saját maguk számára is és hogy önmaguknak tűzzenek ki elsőre talán megoldhatatlannak tűnő célokat." - mondta Bak Bence.
"Egyre több cég kezd olyan módszertanokat alkalmazni amelyek szoros együttműködést várnak el, például hogy kis csapatok nagyon szorosan együtt dolgozva közösen, csapatszinten érnek el eredményeket. Az ilyen munkaszervezés elengedhetetlen része a kommunikáció és a másokkal való közös munka, de természetesen vannak olyan feladatok vagy munkaszervezés, ahol magányosan kell dolgozni. Inkább termék, cég és munka módszertan függvénye a munkavégzés magányossága." - zárta Varga Ádám.