Borítókép: 15 meglepő tény, amit lehet még a történelem tanárok se tudtak március 15-ről Forrás: Pixabay- lmaresz

15 meglepő tény, amit lehet még a történelem tanárok se tudtak március 15-ről

Azt hiszem március 15. volt életemben az első olyan nemzeti ünnep, amire emlékszem, hogy már az óvodában ünnepeltük. Akkor még a zászlókészítést imádtuk, gimnáziumban meg azt, hogy aznap nem volt tanítás. Márciusról mindig a nemzeti ünnepünk is eszembe fog jutni, hiszen a nemzeti identitásunk része.

Ebből kifolyólag azt hiszem, mindenki tudja mi történt 1848. március 15-én és többen elmozdultunk a “ jaj de jó nem kell dolgozni” álláspontról. Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én a február 24-én kirobbant ukrán-orosz háború óta teljesen más fényben nézem a történelmet és sokkal jobban érdekel, hogy hol, hogyan és pontosan mi is történt. Így van ez a mi március 15-énkkel is. Így bukkantam pár izgalmas tényre, amiről lehet még szeretett gimnáziumi történelem tanárom se tud.

Március 15: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentális Magyarország megszületésének a napja.

  1. 1990 óta a magyar sajtó napja március 15.
  2. 1948-tól a magyar Kossuth díj átadásának napja.
  3. Petőfi Sándor Nemtzeti dalának a “premierjét” erre a napra tesszük.
  4. Ám Petőfi a verset 1848. március 13-án írta.
  5. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.
  6. Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események.
  7. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. Petőfi egyébként a nagy igyekezetben elhagyta a kéziratát, ezért ott a nyomdában fejből diktálta le az egészet. Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
  8. A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás legendája.
  9. A feljegyzések szerint a Nemzeti dalt a nyomda előtt szavalta el a jelenlevő embereknek, előtte csak barátainak a Pilvax kávéházban.
  10. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye.
  11. Petőfi 8 óra körül ért a Pilvax- kávéházba, ahol találkoztak volna, azonban csak hatan jelentek meg a megbeszélt időpontban.
  12. A Hatvani utcát ( ahol a Landerer-nyomda volt) Petőfi javaslatára nevezték át Szabadsajtó utcának.
  13. Pusztán 2 óra leforgása alatt a 6 fős társaságot egy közel 5000 fős tömeg követte útján a Nemzeti Múzeum felé, amit az egyetemek aulájában elszavalt Nemzeti dal és 12 pont felolvasásával verbuváltak össze.
  14. 1848. március 15-én este a Bánk bán nevű előadáson a színészek már nemzeti kokárdát viseltek, kifejezve támogatásukat a cenzúra eltörlésére és a szabad sajtó bevezetésére.
  15. A Bánk bán előadást követően elhangzott a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat is, majd a nézőközönség Táncsics Mihály nevét skandálta és szólította a színpadra, de ő legyengült állapota miatt nem tudott megjelenni az esti eseményen.

Nézd meg fotó gyűjteményünket a nemzeti vágta öltözékeiről!