Apás szülés szülész apával

Borítókép: Apás szülés szülész apával
Kismamakönyvből sokféle jelent már meg a piacon. Most egy szülész-nőgyógyász kispapa által, élvezetes stílusban írt könyvből mutatunk be részleteket.

Tényleg
– Te tényleg gyereket akarsz? – kérdeztem csodálkozva.
Feleségem megismételte a riasztó bejelentést.
– Mondj egy épeszű indokot, hogy miért kellene nekünk még egy gyerek. Én már betöltöttem a negyvenötöt, és te sem vagy túl fiatal. Élvezed a munkádat, a magas beosztást, a remek feladatokat. Lili tizenhárom éves, szinte nincs vele gond, oda utazunk, ahova akarunk. Mire a gyerek húszéves lesz, én már betöltöm a hatvanötöt – soroltam az érveimet.
Még a hülye viccet is bevetettem. A katolikus pap, a református lelkész és a rabbi azon vitatkoznak, hogy mikor kezdődik az élet. A katolikus persze azt mondja, a fogantatás pillanatában. A református a születést célozza be. A rabbi gondolkozik egy kicsit, majd így szól: amikor megdöglik a kutya és kirepülnek a gyerekek.
Szóval élhetnénk vidáman.
Természetesen a feleségemnek van egy elemi érve: hogy ő meg akarja. Az egyetlen jó érv. Az ember több mint rendezett anyagi körülmények között és megfelelő egészségügyi indokok hiányában nem mondhat nemet a feleségének, ha gyereket akar.


… Gabi első gyermekünkkel, Lilivel nem esett gyorsan teherbe. Mindig nyugtatgatom türelmetlen pácienseimet a statisztikai adattal: egy rendszeres szexuális életet élő, teljesen egészséges párnak is csak kábé 70–80% esélye van arra, hogy egy éven belül elérje a terhességet. Három hónap eltelt és még semmi, de emiatt egy csöppet sem kell aggódni. Lilivel is nyolc hónapig próbálkoztunk.
…Lili ma már 13 éves, és pimaszkodik velem, hogy már arra is képtelen vagyok, hogy teherbe ejtsem anyját.

…Pár nap múlva arra ébredek, hogy Gabi lazán öklendezik a fürdőszobában.
– Hánysz? – kiabálok ki.
– Nem, csak hányingerem van.
– Jó, az normális, de inkább hagyd abba, és csinálj egy kávét.
A választ nem írom le. Megcsinálom én a kávét.

Down-szűrés
Gabi negyvenéves. Ebben a korcsoportban 1 : 64 az esély arra, hogy a születendő gyermek Down-szindrómával, azaz egy szellemi és testi hátrányokkal járó kromoszóma-rendellenességgel szülessen. Más szóval ebben a korban minden 64. terhes Down-szindrómás magzatot hordoz. Létezik néhány más kromoszóma-rendellenesség is, amely az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő. Ezért Magyarországon minden 35 évesnél idősebb terhesnek felajánlják a magzati kromoszóma-vizsgálatot, más néven amniocentézist, illetve a lepényszövetből történő mintavételt, a CVS-t. A tisztán kor szerinti szűrés fő hátránya, hogy csak a 35 évesnél idősebbek esnek át rajta, így a fiatalabb korosztályban nem derül fény a kromoszóma-rendellenességgel terhelt terhességekre. Ezért fordulhatott elő, hogy Magyarországon 2006-ban mintegy 200 Down-kóros terhességből csak körülbelül 80-at ismertek fel méhen belül, 120 Down-kóros gyermek pedig megszületett (az adatok pontatlansága a hazai adatszolgáltatás pontatlanságából ered). A siralmas eredményhez mintegy 8000 magzatvízi, illetve lepényszöveti mintavétel vezetett. Ezek a vizsgálatok kockázatosak, megközelítőleg egy százalékukban vetélés következik be. 2006-ban tehát hazánkban körülbelül 7920 fölösleges vizsgálat és 80 ugyancsak fölösleges vetélés árán ismertünk fel 80 kóros esetet.
Az életkor szerinti szűrés körülbelül olyan, mintha az elmúlt száz év aznapra eső statisztikája alapján próbálnánk kideríteni, hogy másnap mekkora az eső valószínűsége, ahelyett, hogy a műholdakon és műszereken alapuló meteorológiai elemzéseket figyelnénk. A világban évek óta létezik egy korszerű módszer: a kockázatelemzés. Bizonyos ultrahangos vizsgálati eredmények és a vérben keringő speciális anyagok elemzésével – valamint persze az anyai életkort is figyelembe véve – sokkal pontosabban kiszűrhető a kromoszóma-rendellenesség valószínűsége. Egyértelműen tisztázni lehet, hogy kik azok az idősebb terhesek, akiknél koruk ellenére alacsony a beteg magzat kockázata, és kik azok a fiatalok, akiknél magas.

Az alternatív
A lányom öt után félóránként hív, hogy mikor indulunk már a Szigetre.
– Lilcsi, hatra még jön valaki, őt megnézem, és megyek érted, oké?
– Oké, de tudod, a Kis Pál az első.
– Tudom, igyekszem.
Ránézek az előjegyzésre. 12. heti ultrahang. Hú, ez legalább húsz perc.
Megérkezik a páciens. Már az ajtóból látom, egy igazi alternatív.
Az igazi alternatív szülőnő nem nagyon hisz a korszerű szülészet huncutságaiban. Az otthonszülést teljesen biztonságosnak tartja, és semmilyen tudományos forrás nem győzi meg, hogy az ultrahangvizsgálat veszélytelen a magzatra. A terhesség és a szülés természetes dolog – állítja. Nem kell annyi vizsgálat, orvosi hókuszpókusz, az emberiség ultrahang és CTG nélkül is szaporodott. (Ez igaz, csak egy hangyányit magasabb volt az anyai és a magzati halálozás.)
Az igazi alternatív szülőnő szereti a barna kertésznadrágot, a hosszú ujjú, sötét pulcsit, a kerek orrú, lapos cipőt. Csak kényszerhelyzetben dob magára egy kis sminket. Egyáltalán, igyekszik minden olyat elkerülni, amit egy átlagos férfi nőiesnek gondolna. És bármilyen megdöbbentő is, az alternatív szülőnő gyakran jóképű, sportos pasival jelenik meg.
Többnyire nagyon fárasztó páciens. Egy halom mellékes kérdésre keres alapos választ, a lényeges tényezőkön meg átsiklik. Ezzel együtt bírom őket.
Bejön tehát a hatórás páciens, bemutatkozunk. Biztosít róla, hogy jól látom, csak ultrahangot szeretne, nem kíván Down-szűrést, mert ő akkor sem vetetné el, ha beteg lenne a gyermek. „Ez a világ olyan kerek, miért lennék én szögletesebb” – idézem magamban a Kaukázus-dalrészletet. Senkit sem fogok rábeszélni olyasmire, ami sérti az elveit. Mielőtt levegőt vehetnék, közli.
– Az előző kettőt is otthon szültem.
Rutinos játékos, egy ilyen mondat még a tradicionális szülész kedvét is elveszi minden további okoskodástól.
– Persze ha lát valami kórosat, azt azért tudni szeretnénk.
– Ez természetes.
Pár perc késsel megérkezik a férj is. Nem csalódom, dinamikus, helyes pasas.
A terhes legombolja a pantalló felső részét és felpattan az ágyra.
Megnézem a magzatot. A nyaki redő 2,7 milliméter. Ez kicsit rontja az amúgy is magas háttérkockázatot: az anya 37 éves. Az orrcsont viszont látszik, ez jó jel. Egy jó ideje már minden 12. heti ultrahangnál megnézem a ductus venosus (dv) flow-t. Ez nem tartozik az alapszűrésbe, nagyobb képzettséget és türelmet igényel, mint a nyaki redő mérése, az FMF (Fetal Medicine Foundation London) is csak a speciális centrumokban dolgozó ultrahangos szakemberektől várja el. A módszer az orrcsont megítéléséhez hasonlóan a közepes kockázatú esetek besorolásában nyújt segítséget. Bár az anyai döntés szempontjából ezúttal nincs jelentősége a kockázat mértékének, azért jobban örülnék, ha a dv-flow normális lenne.
És bekövetkezik, ami az elmúlt hónapokban már nem fordult velem elő. Technikailag képtelen vagyok kivitelezni a mérést. A magzat mindig pont akkor fordul oldalra, amikor már majdnem jó helyen van az ultrahangos kapu. Szólok, hogy a vastagabb nyaki redő miatt nem vagyok teljesen nyugodt, ezért próbálkozom a kiegészítő vizsgálattal.
– A vastag nyaki redő az én egészségemre jelent kockázatot? – kérdezi a kismama.
– A Down-szindróma kockázata magasabb.
– Akkor hagyja. Mi akkor is felneveljük, ha downos.
Nem vagyok egy feladós típus, bőszen keresek tovább. Lili ugyan már biztos nagyon vár, de az most mellékes. Megsajnálnak.
– Figyeljen, doktor, nekünk tényleg jó így is, fejezze be. – Nem tehetek mást, végül feladom.

…Hazaesek. Lili már hívja is a taxit, alig van időm nadrágot cserélni.
A Kis Pált persze lekéssük, de Lilit és engem magával ragad a Sziget hangulata, így nem is nagyon bánjuk. Obligát sült kolbász, mustár, kenyér, kovi ubi, elszáll az éhség.
Az MR2 színpadhoz megyünk. Tízkor kezd a Kaukázus.
Kicsit hosszú beállás után mintegy ezer értőnek elkezdik nyomni. Megérte a felkészülés, hangminőség rendben, a szöveg is tisztán érthető. Kifejezetten jól érzem magam.

...Lilit hagyom csápolni és elballagok a pulthoz. Ekkor egy kéz csattan a vállamon.
– A doktorét én fizetem.
Az alternatív terhes férje áll mellettem fülig érő szájjal, kicsit hátrébb a feleség rázza magát a Szalai Évára.
– Köszönöm az italt.
– Ha hallgat rám és nem vergődik annyit az ultrahanggal, a Kis Pál végét még elcsíptük volna.
Elismerem, hogy igaza van.

Szülünk
...Eltelik a hétvége, persze semmi, hogy aztán hétfő hajnalban felrázzon a feleségem.
– Na, most ez megindult.
– Miért, mi van?
– Rendszeres fájások ötpercenként.
– Magzatvíz nem folyik?
– De, egy kicsit vizes az ágy.
Gyors vizsgálat, kétcentis, elsimult méhszáj.
– Hmm, ez tényleg beindult. Oké, hívom Zsuzsit. Keress már valami nejlont magad alá, ne legyen a kocsiban minden csurom magzatvíz.
– Téged ilyenkor a kocsid érdekel?
– Is.
Természetesen egy cseppet sem érdekel az autóm, csak az foglalkoztat, hogy minden rendben menjen. Egy helyett két egészséges ember jöjjön haza pár nap múlva. Megfigyeltem, hogy a szülőnő aggodalmát legjobban úgy csökkenthetjük, ha rávesszük valami teljesen hétköznapi tevékenységre. Keresse elő a kiskönyvét, találjon egy nejlonzacskót, zuhanyozzon. Mindegy, mire, csak ne az előtte álló feladatra gondoljon. Mindig óriási élmény látnom, ahogy a berezelt szülőnő megnyugszik, amikor egy blazírt szülésznő (mint Zsuzsi) elkezdi terelgetni.
Telefonálok Zsuzsinak.
Szinte egyszerre érünk a szülőszobára. Jó is, mert Gabinak már komoly fájásai vannak.
Zsuzsi átveszi Gabit. CTG, minden rendben, infúzió bekövetve, az aneszteziológus nekilát az érzéstelenítésnek.
Az epidurális anesztézia során a gerinc kemény agyhártyája melletti térbe vékony csövet helyeznek egy tűn keresztül, s ezen megy a fájdalomcsillapító anyag. A módszer nem okozhat bénulást, mondhatni veszélytelen.
Emellett természetesen szóba jönnek más fájdalomcsillapítási módszerek is. Relaxáció fürdőkádban, homeopátiás bogyók, effélék. Húszéves tapasztalatból mondom: ha valaki tényleg a lehető legkevesebb fájdalmat akarja a szülés során átélni, kérjen gerinc melletti érzéstelenítést.
Gabinak ugyanúgy rendelkezésére áll az alternatív szülés összes lehetséges változata, mint gondozásomban minden más terhesnek. Szülhetne vízben, szülőszékben, négykézláb. Ő a hagyományos pozíciót és az epidurális érzéstelenítést választja.

…Úgy tűnt, Gabinak még jó néhány fájása hátravan. A hajnali gyors indulás, az összekuszálódott reggel, a stressz hatására csak akkor veszem észre, hogy vizelnem kell, amikor a hólyagom már majdnem felmondta a szolgálatot.
– Zsuzsa, add ide a szülésznői kulcsát, kirohanok!
– Kicsi vagy nagy?
– Kicsi.
– Na jó, addig még nem szülünk.
Gabi nem így gondolja. Épp kellemes bizsergéssel elhagyja a húgycsövemet a fiatal koromat idéző, erős sugár eleje, amikor hallom az ügyeletes szülésznő kiabálását. „Doktor úr, a Zsuzsi azt üzeni, hogy itt a fej.” Kevés dolgot szeretek félig csinálni, a hólyagom kiürítése biztosan nem tartozik közéjük. Most nincs más választásom, gyors stop, elpakolás, rohanás vissza. A fej már tényleg domborítja a gátat.
– Ne haragudj, de nyomott egyet, és látod, itt van.
– Szerinted csináljunk epit?
Az epi, azaz episiotomia a gátmetszés latin megfelelője. Mindig megkérdezem a szülésznőt. Ha ő úgy érzi, hogy túl feszes a gát, akkor jobb egy kis metszéssel helyet csinálni, mint szülés után összevarrni a roncsolódott hüvelyt.
– Hát, elég feszes.
– Oké, akkor csinálok egy kicsit.
A középen a végbél irányába végzett metszés adja a legtöbb helyet és gyógyul a legkisebb fájdalommal.
A következő fájás elején az olló egyik szárát a hüvelybe dugom, majd ahogy a fájás alatt a fej nyomásának hatására elvékonyodik a gát, összezárom a szárakat. Gabi a maga tökéletességre törekvő módján nyom, mint a gép. Ez és a metszéssel keletkező többlettér bőven elég ahhoz, hogy Móric feje szépen Zsuzsi markába gördüljön.
– Csak lihegj, amíg nem szólok – instruál Zsuzsi.
Az eleinte lefele tekintő arc lassan Gabi jobb belső combja felé fordul, és egyre kijjebb kerül a hüvelyből. Móric grimaszol egyet.
– Na, most nyomj egy kicsit.
Szépen megszületik a két válla, majd az egész törzs kicsusszan a hüvelyből. Móric felüvölt. Apgar: 10. (Az Apgar beosztás a magzat megszületés utáni állapotát írja le. A 7–10. érték a normális tartomány.) Gyors mustra. Minden a helyén. Még az is lehet, hogy elérzékenyülök.
Zsuzsi felcsippenti a köldökcsatot. Rutinból megkérdezi, hogy akarom-e átvágni a köldökzsinórt. Szemvillanásomból látja, hogy nem szándékozom túljátszani az apai szerepet, úgyhogy gyorsan átvágja a zsinórt, és Gabi mellére rakja fiamat (na jó, fiunkat). Móric azonnal szopni kezd.
Nálam időleges részleges tudatmódosulás. Olyan érzés ömlik el bennem, amit nehezen tudok bármihez hasonlítani. Talán mint amikor felkerekezel egy kétezres hegyre, hogy kellő endorfin-kiáramlást érj el, majd erdei utakon letépsz a völgybe, hogy kicsalogass egy kis adrenalint, és egy napsütötte vendéglő teraszán megiszol egy pohár száraz pezsgőt. Na, akkor úgy érzed, hogy nagyon rendben van az élet.
Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász főorvos. A Rózsakert Medical Center orvosa és társtulajdonosa. 26 éve praktizál, jelenleg a Szent István Kórházban és a Telki Magánkórházban is dolgozik. Ha 1 nő gyereket akar című könyve 2009 áprilisában jelenik meg a Royal Octavo Kiadó gondozásában.
Szerző:Dr. Csermely Gyula, fotó:Szilágyi Stefánia. Ez a cikk az Éva 2009. áprilisi számában jelent meg először. Minden jog fenntartva.