Ha ugyanúgy élünk, költünk és fogyasztunk – vagy csak egy kicsit kevesebbet –, mint eddig, ha a régi módszerekkel próbáljuk a gazdaságot feléleszteni, azt a Föld nem fogja bírni. A környezeti és a gazdasági világválságra egyaránt a zöld gondolkodás adhat újszerű megoldást.

A lelked mélyén te is sejtetted, amit néhány bátor ember már kimondott: a világot nem lehet a régi módszerekkel újra egyensúlyi helyzetbe hozni. A jelenlegi válságban (a szigorúbb pénzügyi szabályozás mellett) a zöld energia jelenthet kiutat – hangsúlyozta Soros György a Közép-Kelet-Európai Egyetemen tartott előadásában. A norvég környezetvédelmi és fejlesztési miniszter, Erik Solheim pedig egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem még a gazdasági válság megoldásánál is fontosabb – azaz a válságra adott válasz csakis egy zöldebb, környezetkímélőbb világgazdaság lehet.

Élj tudatosan
A környezettudatosságnak a mindennapi életben több fokozata van. Az első, hogy nem szemeteled össze a világot, nem pazarolod a vizet, nem pocsékolod az áramot – igyekszel takarékosan bánni a környezeti erőforrásokkal. Ez az alap, ami pénzbe se kerül, sőt, még spórolhatsz is vele.
A második szint, hogy óvatosabban vásárolsz, és nem csak azt nézed meg, mit veszel, hanem azt is, hogy kitől. Vagyis ügyelsz rá, hogy a termék gyártója megfeleljen a legalapvetőbb erkölcsi-környezetvédelmi normáidnak. Fogyasztásoddal ugyanis visszaigazolod a gyártók erőfeszítéseit, és ha nem szimpatizálsz az állatgyötrő kozmetikai kísérletekkel, a gyerekmunka alkalmazásával, vagy a súlyosan környezetkárosító anyagok felhasználásával, vásárlásaiddal se nyújts bátorítást ezekhez.
A környezettudatos fogyasztásnak ez a második szintje megköveteli, hogy ismerd a cégek környezeti-etikai teljesítményét, ami persze nincs óriási, jól olvasható betűkkel felvésve a termék dobozára. Szerencsére ma már számos internetes adatbázishoz fordulhatsz eligazításért. Az egyik legtekintélyesebb az Ethical Consumer (ethicalconsumer.org), de évről évre a Greenpeace (greenpeace.com) vagy a ClimateCounts (climatecounts.org) is közreadja listáit. Van már magyar internetes hely is, a Tudatos Vásárló (tudatosvasarlo.hu), amely méri és osztályozza a nagy márkák környezeti teljesítményét: a listát a főoldal „cégmérce” menüpontjára kattintva érheted el.
A szigorúbb környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő termékek adott esetben drágábbak lehetnek, mint a hasonló tudású, de brutálisan környezetromboló riválisaik. Rajtad múlik, hogy szembeköpöd-e magad, vagy hajlandó vagy egy kicsit mélyebben a zsebedbe nyúlni, hogy megfelelj saját erkölcsi igényeidnek.

Tiszta hozam
Az igazán környezettudatos fogyasztó azonban nem csupán vásárlásaival nem hajlandó támogatni a morális cégeket, hanem arra is gondot fordít, hogy befektetésein keresztül se adjon tőkeinjekciót ilyen vállalkozásoknak. Ez már igazán kemény dió! Mert odáig rendben van, hogyha van egy kis fölösleges pénzed, nem veszel belőle atomenergiai-ipari észvényeket, és nem vásárolsz be olyan cégek papírjaiból, amelyek nyilvánvalóan fütyülnek a környezetvédelmi előírásokra. De mi van, ha a megtakarításaidat kezelő befektetési alap vagy bank effajta cégekbe ruház be? Létezik olyan garancia, hogy a pénzed nem kerül ilyen módon rossz kezekbe?
Igen! Ma már mind több olyan pénzintézet létezik a nagyvilágban, amely úgynevezett etikus vagy társadalmilag felelős befektetéseket (SRI, socially responsible investment) végez. Ez azt jelenti, hogy befektetései köréből kizárja a szerencsejátékokat, a dohányipart, a fegyvergyártást, a nukleáris szektort és hasonlókat, s kizárólag olyan cégekbe ruház be, amelyek megfelelnek a legszigorúbb környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveknek.

Vallás és pénz
Ha azt hiszed, hogy az etikus befektetések csak néhány széplelket izgatnak, hatalmasat tévedsz. A Financial Times szerint az SRI befektetési alapok eszközértéke világszinten már most eléri a befektetési alapok eszközértékének 25-30, Európában pedig 15 százalékát, és ez az arány évről évre növekszik. Egy másik adat szerint pedig az angliai nyugdíjalapok több mint nyolcvan százaléka rendelkezik ilyen portfólióval.
Az etikus befektetések iránti igény valójában nem új keletű. Az iszlám a kezdetektől igen szigorú követelményeket ír elő a pénzügyekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az ügyletek nem irányulhatnak az iszlám értékrendjével ellentétes árucikkek előállítására, kerülendők a spekulatív tranzakciók, a jótékonykodás viszont kötelező, és az üzletfelek közösen viselik az esetleges károkat, veszteségeket.
A számos megkötés ellenére az iszlám típusú pénzügyi műveletek forgalma rohamosan nő, és megtérülésükre jellemző, hogy a szegmenset mérő úgynevezett „iszlám index” öt év alatt 27 százalékkal haladta meg a legjobb ötszáz amerikai cég részvényárfolyamából számított S&P 500 (Standard and Poor 500) index megtérülését. (A témához érdemes elolvasni Jaksity György „A pénz nyughatatlan természete” című előadását, ami megtalálható a Mindentudás Egyeteme honlapjának mindentudas.hu/jaksity oldalán.)

Etikus bankok
Hasonló a helyzet az SRI befektetési alapok működésével: hozamuk nem marad el a „hagyományos” alapokétól, sőt, gyakran felül is múlja azokét. Ez főleg hosszú távon igaz: úgy tűnik, hogy az erkölcsi, környezetvédelmi szempontok, amelyekre ezek az alapok figyelmet fordítanak, kiszámíthatóbbá, megalapozottabbá teszik a működést. Kicsit leegyszerűsítve: a tisztesség hosszú távon kifizetődik. Ráadásul a világ is érezhetően ebbe az irányba halad. A vállalatok működésében egyre fontosabb szerepet játszik a környezettudatosság, és versenyelőnybe kerülnek azok a cégek, amelyek a szükséges lépéseket előbb teszik meg. Sokat mondó, hogy a tőkepiacra nagy befolyást gyakorló nyugdíjalapok, amelyek jellegüknél fogva hosszabb távlatokban gondolkodnak, mind inkább az etikus befektetések felé fordulnak.
A világi – vagyis nem vallási alapokon működő – bankok szférájában az SRI befektetéseknek egyelőre kevesebb bástyát sikerült bevenniük, de a szemlélet itt is kezd gyökeret verni. Az angol Co-operative Bank, a holland Triodos Bank, vagy az olasz Banca Etica például vállalja, hogy a fegyverkereskedelemmel, környezetszennyezéssel és hasonló rémségekkel kapcsolatba hozható vállalkozások kizárásával, szigorúan etikus befektetések útján kamatoztatja ügyfelei pénzét.

Övék a jövő
Magyarországon eleve nehezebb helyzetben van a környezettudatos fogyasztó, mert hiányosak a döntést segítő adatbázisok. Az etikus befektetések esetében ráadásul a kínálat is szerény. A pénzügyi szektor mintha még nem ismerte volna fel, ami a világban evidencia: az erkölcsi, környezetvédelmi normáknak (is) megfelelő befektetések széles kör számára lehetnek vonzóak. De azért léteznek kivételek: így például az egyik hazai bank már 2007-ben öko befektetési kínálatot hozott létre felelősségteljes gondolkodású ügyfeleinek.
Az etikus befektetésekben az a szép, hogy miközben hűséges maradhatsz az elveidhez, nem kell baleknek érezned magad. Az elemzők szerint az elkövetkező évtizedek pénzpiacát ezek a befektetések fogják uralni. Reméljük, így lesz – ezzel se világ, se mi magunk nem fogunk rosszul járni.