Halálra táncolták magukat az emberek a táncoló pestis idején: még mindig nem tudni, mi okozta a bizarr jelenséget

Borítókép: Halálra táncolták magukat az emberek a táncoló pestis idején: még mindig nem tudni, mi okozta a bizarr jelenséget Forrás: Getty Images
A tudósok és történészek még mindig nem tudják, mi késztette az embereket arra, hogy halálra táncolják magukat Strasbourgban. De nem csupán itt történt efféle bizarr eset: a 14. században Aachenben, a 15. században Schaffhausenben is előfordult hasonló.

1518 júliusában Strasbourg városának lakóit hirtelen és fékezhetetlennek tűnő táncolási vágy fogta el. A hisztéria akkor kezdődött, amikor egy Frau Troffea néven ismert nő kilépett az utcára, és némán csavarogni, forgolódni és remegni kezdett.

Közel egy hétig folytatta szólótáncát, és nemsokára további három tucat polgár csatlakozott hozzá. Augusztusra a táncoló pestis 400 áldozatot követelt. Mivel a jelenségre nem volt más magyarázat, a helyi orvosok a „forró vért” hibáztatták, és azt javasolták az érintetteknek, hogy egyszerűen csak táncolják ki magukból a „lázat”.

Később céhcsarnokokban színpadot építettek, és profi táncosokat hívtak meg melléjük. A város még egy zenekart is felbérelt, hogy azok kísérőzenét adjanak, de nem sokkal később a maraton megtette hatását. Sok táncos összeesett a puszta kimerültségtől. Néhányan agyvérzésben és szívrohamban haltak meg. A furcsa jelenség csak szeptemberben ért véget, amikor a táncosokat egy hegytetőn lévő szentélybe hurcolták, hogy feloldozásért imádkozzanak, hiszen úgy vélték, a Sátán szállta meg őket.

Forrás: Ann Ronan Pictures/Print Collector/Getty Images

A strasbourgi táncoló pestis úgy hangzik, mint egy legenda, de jól dokumentálják a 16. századi történelmi feljegyzések. Szintén nem ez az egyetlen ismert ilyen jellegű esemény. Hasonló mániák fordultak elő Svájcban, Németországban és Hollandiában is, bár kevés volt olyan nagy – vagy halálos –, mint az 1518-ban kiváltott.

Miért táncolták magukat halálra az emberek?

John Waller történész szerint a magyarázat nagy valószínűséggel Szent Vitushoz kapcsolódik, egy katolikus szenthez, akiről a 16. századi európaiak azt hitték, hogy képes megátkozni az embereket egy táncoló pestissel. A betegségek és az éhínség borzalmaival kombinálva, amelyek 1518-ban Strasbourgban végigsöpörtek, a Szent Vitus babona egy stressz okozta hisztériát válthatott ki, amely a város nagy részén eluralkodott.

Más elméletek azt sugallják, hogy a táncosok egy vallási kultusz tagjai voltak, vagy akár véletlenül nyelték le az anyarozs (vagy más néven varjúköröm) nevű gabonaparazitát, ami görcsöket és hallucinációkat okoz. A szakértők egy része azonban nem ezt sejti a probléma hátterének, ugyanis nem minden járvány akkor tört ki, amikor a gomba aktív időszakát élte, ráadásul nem is minden régióban fogyasztottak olyan élelmiszereket, amelyeket megtámadhatott a parazita.

Arról azonban, hogy pontosan mi okozhatta ezeket a furcsa jelenségeket, a mai napig nincs biztos információ.

Forrás 1., forrás 2.