Így farsangoztunk a Kádár-korszakban – főszerepben az űrhajós, a cowboy és a kéményseprő!
Ha emlékszel, milyenen voltak a rendszerváltás előtti farsangok, akkor azért, ha pedig még nem éltél abban az érában, akkor meg azért érdemes most velünk nosztalgiázni!
Habár a januárt és a februárt sokan üresnek érezhetjük az év végi ünnepek után, régen nem volt ez így, ugyanis január 6-tól, azaz Vízkereszttől Húshagyókeddig – ami a húsvét előtti 47. nap – a farsangi mulatságoké volt a főszerep. Az emberek falun és városban is ünnepeltek, igaz, vidéken sokkal inkább a népi hagyományok szerint. Akik városban éltek, a szokások közül leginkább a jelmezes beöltözés szokását ismerték és tartották meg, de persze, a szalagos fánk sem maradhatott le az ünnepi asztalról.
Ahogy telt az idő, a népi szokások úgy merültek feledésbe, és ma már egyre kevesebben tudják, hogy a hangos farsangi beöltözős bulik eredete régi babonából ered. Mivel annak idején úgy gondolták, hogy máglyaégetéssel, tűzgyújtással, hangoskodással, énekléssel elűzik a telet, és ezzel együtt az ártó erőket is, a januári, februári időszak a táncos, jelmezes felvonulások, összejövetelek időszaka volt.