Az elmúlt száz évben a nők jogai és lehetőségei jelentősen bővültek Magyarországon épp úgy, ahogy a más fejlődő társadalomban. A nők ma már jogilag és társadalmilag egyenlőbb helyzetben vannak a férfiakkal, és számos olyan tevékenységet folytathatnak, amit korábban korlátoztak. Az egyenlőség irányában tett lépések és az eltűnő hagyományos korlátok a nők számára lehetővé teszik, hogy szabadon válasszanak és kibontakoztassák a képességeiket, ami a társadalom szélesebb körének is előnyére válik.

Női egyetemi tanulmányok

Száz évvel ezelőtt a magyar nőknek korlátozott hozzáférésük volt az egyetemi tanulmányokhoz. Az első női egyetemi hallgatók csak a 19. század végén és a 20. század elején jelentek meg a magyar egyetemeken. A nők számára a felsőoktatás elérése és jogi hozzáférése jelentős korlátozásokkal járt.

Micsoda nők voltak! podcastunk egy adásában Hugonnai Vilma erőt adó történetét dolgozták fel műsorvezetőink. Az első magyar orvosnő külfödön érettségi nélkül járhatott egyetemre, itthon honosítani se engedték diplomáját.

Női választójog

A nők számára a választójog Magyarországon csak a 20. század elején-közepén kezdett elérhetővé válni. Az 1920-as években kezdtek eljönni az első változások, és a nőknek először 1920-ban adták meg a jogot a parlamenti választásokon való részvételre, de életkorhoz kötve. Az első általános választójogot 1945-ben vezették be, amikor lehetővé vált, hogy a nők is részt vegyenek a választásokon. Ezt megelőzően a politikai részvételben való részvétel szinte teljesen korlátozva volt számukra.

Nők a munkaerőpiacon

Száz évvel ezelőtt a nők munkaerőpiacon való részvétele korlátozott volt. Sok szakma és munkakör nem volt hozzáférhető a nők számára (pl. az orvosi, jogi vagy műszaki pályák), és a fizetések is általában alacsonyabbak voltak a női munkavállalók számára. A nőknek sok esetben kellett háztartásbeliként maradniuk, és a munkaerőpiacon való részvétel csak szigorú korlátozások mellett volt lehetséges.

Női öltözködési szabályok

Száz évvel ezelőtt a nők öltözködését is korlátozták. A szoknyák és hosszú ruhák voltak elfogadottak, és a nőknek általában nem volt szabad szabadon megmutatni testüket. A fürdőruhák és strandruházat is szigorúbbak voltak, és a strandokon vagy fürdőkben történő megjelenésnek külön szabályai voltak. Bizonyos darabok, például a rövid szoknyák, a fürdőruhák vagy a szélesített nadrágok viselése szégyellni való volt. Az ékszerek és smink használata is erősen korlátozott volt, és a túlzott kihívó öltözködés az akkori társadalomban megbotránkozást keltett. A századforduló idején a nők csak sportolás közben, vagy a színésznők a színpadon viselhettek nadrágot.

Női sport és testmozgás

A nők sportban való részvétele is korlátozott volt száz évvel ezelőtt. A nőknek nem volt szabad a szabadban edzeni, vagy akár a sportrendezvényeket nézni. A női sportolóknak is kevesebb lehetőségük volt a versenyzésre és a testmozgásra.

Női vezető

Az autóvezetés is meghökkentő példa arra, hogy mit nem tehettek meg a nők Magyarországon száz évvel ezelőtt. Az autóvezetési jogot sokáig megtagadták a nőktől, és csak később nyíltak meg előttük az utak szó szerinti és átvitt értelemben is. Autóbuszt 1947-ig csak férfi vezethetett, azóta nők vezethetnek is autóbuszt és trolibuszt.

Női közszereplés

A nők közszereplése is korlátozottabb volt a múltban. A nők kevésbé voltak jelen a közéletben, a politikában és a média világában. A női újságírók és a női politikusok is nehezen találtak teret a közéletben. Az első női képviselő Magyarország történetében Slachta Margit volt. 1920-tól felszólalásaiban a nőkérdést, az általános választójog kérdéseit és a nincstelenek földhöz juttatásának problémáját feszegette a polgári politikusokat megszégyenítő nyíltsággal.

Női művészet és kultúra

A művészet és kultúra terén is sok akadály állt a nők előtt. Képzőművészeti iskolákban és más művészeti területeken a nők számára kevesebb lehetőség nyílt a tehetségük kibontakoztatására.

És bár a nők helyzete az elmúlt 100 évben nagyon sokat javult, az ENSZ 38 országot érintő kutatásából kiderül, hogy a koronavírus-járvány mintegy 25 évvel vetette vissza a nők helyzetét, akikre az elmúlt években egyre nagyobb terhek hárultak a munka és az otthon világában is. A távoktatás, a normává vált home office és a családokat érintő munkaerőpiaci bizonytalanság hatására tovább nőttek az egyenlőtlenségek a férfiak és a nők között.

Forrás 1., forrás 2., forrás 3., forrás 4.