Néhány nap és éjszaka alatt a fejünkbe tömünk több száz oldalnyi anyagot, hogy aztán a vizsgát követő pillanatban elfelejtsük az egészet. A vizsgaidőszak lényegében alvásból és a Facebook-üzenőfalunk vég nélküli pörgetéséből áll. Szomorú, de igaz: diákok túlnyomó többsége még egyetemista korára sem tanul meg elég hatékonyan tanulni. Ami akkor is felülvizsgálatra szorul, ha a jelenség nem csak Magyarországon van érvényben.

Egy Sophia Chua-Rubenfeld nevű egyetemista, aki egyszerre tanul a Harvardon és a Yale-en, most összeírta a hatékonyság legfontosabb alapelveit. Nem mellesleg Sophia édesanyja az az Amy Chua, aki egyszerűen csak Tigrisanya néven vonult be a köztudatba, és akiről néhány évvel ezelőtt az Éva magazin is írt. Amy nagyon kemény nevelési elveket alkalmazott a gyerekein, ezzel elérve, hogy a legrangosabb iskolákba járjanak. Úgy látszik, a módszer működik, vagy legalábbis Sophia sikeresen magáévá tette ezt a szigorú szemléletet. Amely tulajdonképpen egyszerű elemeket tartalmaz, például hogy végezd alázattal a munkádat, ne lazsálj, ne akard levágni a kanyarokat, tudd értelmezni, amit olvasol és az ég szerelmére, kerüld a felületes tudást. Íme Sophia listája:

Kezdő lépések

1. Ha van választási lehetőséged, válaszd azt, ami érdekel. A tanulásnak nem kell rabszolgamunka-érzettel járnia.

2. Tegyél meg mindent, hogy buzogjon benned a tudásvágy, különben eleve megette a fene az egészet. Szerezz barátokat, lásd a 12., 13., 23., 24. pontot.

Általános alapelvek

3. Tanulj kevesebbet, de tanulj jobban.

4. Ha jót akarsz magadnak, kerüld el, hogy az agyad autopilóta-üzemmódra kapcsoljon.

5. Ne alibizz, ne legyél pontatlan vagy felületes, ne válassz megúszós megoldásokat, csak az idődet pazarlod vele.

6. Mindent írj fel magadnak.

7. Ülj le, fogadd el, hogy ezt most meg kell csinálnod, hajtsd le a fejed, tedd a dolgod.

Akcióterv, I. fázis: órák

8. Legyél ott személyesen. Minden sokkal érthetőbb lesz és hosszú távon rengeteg időt spórolsz magadnak.

9. Kézzel jegyzetelj. Nem ismerem ennek a tudományos magyarázatát, de amint kézzel viszel véghez valamit, egyúttal be is vésed a memóriádba. Ráadásul ha elunod magad, firkálni kezdesz, ami megint csak ezerszer jobb, mint a youtube-on kikötni.

Akcióterv, II. fázis: tanulóidő

10. Szabadulj ki a könyvtárból. A könyvtárban töltött idő önmagában nem tölti meg az agyadat tudással. Nyolc óra facebookozás a könyvtárban egyenlő nyolc óra facebookozás. Továbbá aki több napi hideg élelemmel és egy pokróccal felszerelkezve beköltözik a könyvtárba, az pár nap után fura illatokat kezd árasztani. Menj haza, zuhanyozz le. Hajmosás közben is felmondhatod a memoritert.

11. Szánj rá időt minden nap, de ne hagyd, hogy az egész napod erről szóljon. „Ma délután elolvasok egy fejezetet, megoldom a feladatlap felét, aztán megnézek egy epizódot a South Parkból és elmegyek az edzőterembe” – ez a terv MAGASAN VERI azt, hogy „Ma elolvasok annyit, amennyit csak bírok… atyagatya, már éjfél van, még csak az ötödik oldalnál tartok és a szobám tésztalevestől és működésképtelenségtől bűzlik.”

12. Motiváld magad. Egy előtted ásító, tanulásra szánt napnál nincs rosszabb. Ha tudod, hogy hat óra múlva el kell menned otthonról, hatékonyabb leszel.

13. Kérd meg a barátaidat, hogy ha Angry Birdözésen kapnak, kobozzák el a telefonodat. Ja és úgy érzed, szünetet kell tartanod? Valószínűleg nem kell.

III. fázis: feladatok

14. Felejtsd el a színkiemelőt. A fontos részek aláhúzása állítólag arra való, hogy segítsen fókuszálni, de valójában a robotpilóta-agy melegágya. Az ember agya nagyon hamar kikapcsol, és egyszercsak azon kapod magad, hogy a tankönyved élénkzöldben pompázik, de a felére sem emlékszel a kiemelt részeknek. Inkább széljegyzetelj.

15. Te legyél az, aki elvégzed a munkádat. Egy lemásolt feladatlapból semmit nem tanulsz, viszont gyanúba kevered magad.

16. Olvass, amilyen sokat csak tudsz, ne vágd le a kanyarokat kötelezőolvasmány-kivonatokkal vagy más csalási módszerekkel.

17. Olvass okosan, ne legyél robot. Kérdezd meg magadtól: „Mit próbál bebizonyítani a szerző? Milyen logika mentén halad előre az érvelés?” A fejezetek bevezetéséből és konklúziójából általában le tudod szűrni a válaszokat erre a kérdésre. Válassz ki 2 példát vagy anekdotát, amik az adott fejezethez kapcsolódnak, és írd fel őket magadnak. Ezek segítenek majd az érvelés menetének felidézésében.

18. Ne olvass el mindent, de amit elolvastál, azt értsd meg. Inkább legyen elmélyült tudásod kevesebb dologról, mint felületes infóid egy kurzus teljes anyagáról. Még egyszer: a pontatlan tudás időpazarlás.

19. Szedj mindent pontokba. Amikor esszét írsz, amikor összefoglalsz valamit – mindig.

IV. fázis: olvasás

20. Megismétlem: ne költözz be a könyvtárba. Egyél, aludj, tisztálkodj.

21. Ha nem értesz valamit, tutira azt fogod kihúzni a vizsgán. Értsd meg. Arra vannak a tankönyvek és az internet.

22. Végezd el az összes gyakorlós feladatot. Ez egy tipikus tigrisanya-tanács.

23. Az embereknek sokszor derogál a memorizálás, a gépies tanulás. Sajnos rossz hírem van: még az olyan intellektuális fellegvárakban is, mint a Harvard, kap az ember bebiflázós feladatokat. A hatékony memorizálás titka: ha újra és újra elolvasod, csak az idődet pazarlod vele. Mondd ki hangosan. Írd le. Kérdezd ki a társaidat és kérdeztesd ki velük magadat. (Ezzel amúgy barátokat is szerezhetsz.)

24. Még egy remek program barátokkal: kérd meg őket, hogy hallgassák végig, amint elmagyarázol egy bonyolult fogalmat. Ez rákényszerít arra, hogy szembesülj vele, mi az, amit már tudsz. Ne felejtsd el: a felületes tudás rossz.

25. Nézz mindent nagytotálból. Próbáld meg az előtted levő anyagot elhelyezni az egész éves tanmenetben. Ez segít abban, hogy nagy témakörökre tudd osztani a kurzus anyagát – minden kurzusnak vannak témakörei –, vagyis kategóriákba rendezni a tudásodat. Betömhetsz a fejedbe millió apró részletet, de ha nem találod meg köztük az összefüggést, a lényegről maradsz le.

V. fázis: a vizsga

26. Tedd oda magad. Szerezz ötöst.

Nézd meg ezt a galériát is: