A fogászati beavatkozás rendkívül veszélyes lehet egy vírus terjedésének szempontjából, hiszen a rendkívül gyorsan forgó fúrók vízpermetet képeznek (aeroszolt), ami megkönnyíti az esetlegesen hozzájuk tapadó kórokozók terjedését, a cseppek ráadásul még órákig ott keringenek a levegőben.

Nem véletlen, hogy a járvány berobbanásakor az elsők között állították le a fogászati kezeléseket, csupán a vészhelyzetnek minősülő eseteket lehetett ellátni: a csillapíthatatlan fájdalmat volt szabad kezelni gyökérkezeléssel vagy foghúzással, illetve az akut vérző eseteket lehetett ellátni.

Dr. Kerekes Fanni – aki fogszabályozó szakorvos – 47 napot töltött kényszerűségből munka nélkül, szerdán pedig egy végigdolgozott nap végén este nyolckor fáradtan, de csillogó szemmel mesélte, mennyire örültek egymásnak a páciensekkel – annak ellenére, hogy személyes drámákra is fény derült, sokan küzdenek nehézségekkel, egyesek a munkájukat veszítették el, mások a májusi esküvőjük dátumát. (Fanninak szakterülete, a fogszabályozás miatt szinte csak visszajáró páciensei vannak, akiket jól ismer.)

„Alapvetően nagyon örülök, hogy újra dolgozhatok, de egy laikus talán el sem tudja képzelni, mennyire felbolydult a fogorvosok élete az elmúlt pár napban – meséli Fanni. Kezdjük ott, hogy:

Ne tudjátok meg, micsoda üzenetforgatag zajlott a hétvégén a kollégák között! Az ellátás pedig szigorú – és folyamatosan változó – protokollokhoz van kötve, amelyeknek így hirtelen nem is minden rendelő tud megfelelni: ismerek olyan ellátóhelyet, amely még nem tudott felállni. Ez nemcsak annyit tesz, hogy az off gomb helyett most megnyomjuk az on gombot.”

Ami a rendeleteket illeti, volt olyan verzió, hogy a páciensnek két negatív teszttel kell igazolnia, hogy nem fertőzött. Azonban tudjuk, hogy a hiteles eredményhez a két teszt elvégzése között 48 órának kell eltelnie lehetőleg úgy, hogy az alany ezt az időt karanténban töltse. Később úgy tűnt, elegendő lesz csupán egyetlen teszt is. A ma érvényes rendelkezések szerint az orvos felelőssége, hogy az általa „gyanúsnak” vélt pácienseket PCR-vizsgálatra küldje és csak utána láthatja el.

A pácienseknek egy kérdőívet is ki kell tölteniük, amely alapján megbecsülhető, hogy milyen kockázatú csoportba tartoznak.

Mint Fanni mondja, rendelőnként változik, hogy hol milyen óvintézkedéseket tudnak betartani. Az ő felsorolása alapján szinte egy vicces animációs filmet látunk magunk előtt – náluk például belépéskor hőmérőzik a pácienst, majd még a küszöbön állva megkérik, hogy a cipőjére húzzon lábzsákot, miközben kitöltetnek vele egy kérdőívet, és a tollat rögtön utána fertőtlenítik, kötelezően kezet mosatnak vele, és a rendelőbe kísérik, hogy lehetőleg le se üljön a váróteremben, de ha mégis, akkor a recepciós rögtön jön és áttörli a széket fertőtlenítővel – de természetesen távol álljon tőlünk, hogy viccet csináljunk az elővigyázatosságból, ami mindannyiunk érdeke.

Fanni a rendelőben hosszú ujjú műtősruhát visel, hajvédőt, szemüveget és fölötte plexipajzsot, FFP2-es vagy FFP3-as maszkot – amelyek a kórokozók legnagyobb százalékát kiszűrik – és ezen felül még sebészi maszkot is, valamint lábzsákot. Mint mondja, azok a kollégák, akik fúrót is használnak, „teljes testes nindzsaruhát” öltenek.

Hüledezem egy kicsit, de Fanni megjegyzi, hogy elővigyázatosság szempontjából „nekünk tulajdonképpen minden egyes nap eddig is és ezután is azt kell feltételeznünk, hogy bármelyik páciens lehet egy potenciálisan halálos fertőző betegség hordozója, gondoljunk csak a HIV-re vagy a hepatitisre. Tanítóink elmondása alapján, húsz évvel ezelőtt még teljesen elfogadott volt, hogy egy bölcsességfog kihúzásához nem vett kesztyűt a szájsebész. Ma már ez elképzelhetetlen!"

Ha kávézol, így vigyázz a fogaid fehérségére: