– Ahogy a kampány során is kihangsúlyozzátok, a bántalmazásnak három fő szereplője van: a bántalmazó, a bántalmazott és a szemlélők. Miért tartottátok fontosnak, hogy most az utóbbi tábort szólítsátok meg?

– Időről időre foglalkozunk a témával, mert nagyon fontosnak tartjuk, és igyekszünk minden oldalról megvilágítani. A szemlélők tipikusan azon szereplői az említett hármasnak, akik a legnagyobb részét képezik ennek a háromszögnek. A szemlélők vannak a legtöbben, ők látják, hogy valakit bántanak az osztályban, az edzésen vagy bármilyen kortárs közösségben. Tapasztalataink szerint a legtöbbször nekik is szörnyű érzés megélni a bántalmazást: ugyan nem őket bántják, fájdalmat okoznak szemtanúként is az ilyen események, főleg, ha közel áll hozzájuk az illető, és nincsenek eszközeik azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a helyes, és mit tehetnek az adott helyzetben.

– Mi játszódik le egy szemtanú fejében, ha bántalmazást lát?

– Alapvetően belekeverednek egy dilemma helyzetbe, hogy kinek az oldalára álljanak, ezzel a saját pozíciójukat is veszélyeztetve az adott közösségben. Ha úgy döntenek, hogy a bántalmazott vagy az áldozat mellé állnak, akkor sem tudják, hogyan tudják ezt megtenni, azaz például hogyan tudnak ténylegesen segíteni az áldozaton. A szemlélők azért fontos szereplői a bullyingnak, mert miattuk is történik, ők a közönség, akik végignézik ezeket az eseteket, és nem mindegy, hogyan reagálnak rá. Elítélik, cinkossá válnak, jól szórakoznak vagy esetleg segítséget kérnek és beavatkoznak? Rengetegféleképpen reagálhatnak a bántalmazásra, amely nagymértékben befolyásolja, hogy mi lesz annak végkimenetele,. Szóval mi mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy most őket szólítsuk meg ebben a kampányban.

– Alapvetően a fiatalokhoz szóltok, ezért egy általuk közkedvelt platformon, a TikTokon, rövid videók formájában indítottátok útjára a kampányt február 6-án. Miért pont ezt a felületet választottátok?

– Azt gondolom, hogy a TikTok az egyik legnépszerűbb csatorna jelenleg a fiatalok körében, és ebben azok a fiatal középiskolás és gimnazista nagyköveteink is megerősítettek minket, akikkel együtt dolgozunk. A TikTokot sokan támadják, hogy időrabló és nem megfelelő tartalmakkal tömi a fiatalok fejét, de ha sikerül elérnünk, hogy a fiatalok moderáltan és csak az őket foglalkoztató tartalmakat keressék, akkor a TikTok nagyon jó közösségépítő szereppel is bír. Számtalan videót találhatunk egy adott témában, amely ha tényleg minőségi módon kerül feldolgozásra, a közönség számára önreflektív módon segítséget nyújthat. A bántalmazás tipikusan egy olyan téma, amely sok embert, köztük sok gyereket érint, akik a TikTok videókban az általuk ismert zenészek történetein keresztül tényleg megérthetik a bántalmazás problémáját, és tudnak hozzá kapcsolódni.

– Ezt a kapcsolódást segíti az UNICEF Magyarország által kifejlesztett HelpApp. Pontosan hogyan használhatják ezt az applikációt a fiatalok?

– Igen, a videókban is a HelpApp-ra hívjuk fel a fiatalok figyelmét, amely a bántalmazás témakörét dolgozza fel: egészen a családon belüli bántalmazástól kezdve, a párkapcsolati, verbális, érzelmi, fizikai vagy akár szexuális bántalmazás témájáig. A gyerekek információt kaphatnak arról, hogyan és mi sérti a jogaikat, ha bármilyen típusú bántalmazást tapasztalnak, és arról is, hogy kihez fordulhatnak segítségért. Az applikáció már korábban megszületett, de a #nenézzfélre kampány kapcsán kifejezetten a szemlélőket megcélozva készítettünk egy rövid összefoglalót, hogy mi az ő szerepük az egész folyamatban, mit tehetnek és hova fordulhatnak, ha szemtanúi lesznek a bullyingnak. Szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy már egy jó szó, vagy egy támogató tekintet is sorsfordító lehet.

– A 2022-ben készült UNICEF-felmérésben megdöbbentő adatokat olvashattunk azzal kapcsolatban, hogy a bántalmazás áldozatai legtöbb esetben barátokhoz, osztálytársakhoz, szülőkhöz, olykor tanárokhoz is segítségért fordulnak, de az esetek nagyon kevés százalékának lesz bármilyen következménye. Van olyan információs anyag, amely felnőttek számára is hasznos útmutató lehet a bántalmazás problémájával kapcsolatban?

– A HelpApp egyértelműen a gyerekek nyelvén, gyerek szemszögből közelíti meg a kérdést, tehát abszolút egy fiataloknak szóló applikáció. Viszont több olyan anyagunk is van, mint például a KIBER KRESZ, egy ötalkalmas online kurzus, amely az online bántalmazás témakörében készült, és kifejezetten a szülőknek és a pedagógusoknak szól. Ez segíthet a szülőknek abban, hogy mit tehetnek, ha gyermeküket bántalmazás éri. Vannak súlyosabb, büntetőjogi esetek, amikor a rendőrséghez kell fordulni, például ha egy megalázó videót feltesznek a gyerekünkről az internetre. Persze nem minden esetben kell rögtön a rendőrséghez fordulni, minden helyzet más, fontos, hogy ismerjük-e a bántalmazót, kiket érdemes bevonni az adott ügybe. Amikor már megtörtént a bántalmazás, akár online, akár fizikailag, fontos, hogyan kezeljük szülőként vagy tanárként a helyzetet, hiszen nem lehet elvárni egy gyerektől, hogy egyedül oldja meg a problémát.

– A felmérésben számomra sokkoló adat volt, hogy a megkérdezettek fele 6 és 10 éves koruk között tapasztalt már bántalmazást. Említetted, hogy a HelpApp a mobilt használó fiataloknak szól. Hogyan tudjuk a kisebb, óvodás vagy kisiskolás korosztályt edukálni a bántalmazás témakörében?

– Az óvodás korosztályra adaptálható anyagunk egyelőre nincsen, de azt fontos tudni, hogy ebben az életkorban még nem a tipikus bullyingról beszélünk, hiszen a bullying rendszeres, tudatos fájdalomokozás, hatalommal való visszaélés. Az óvodában ez nem így jelenik meg, a kisgyerekek a szocializáció legelején tartanak, az empátiájuk sem fejlődött még ki, gyakran nem értik a viselkedésük következményét.

– A TikTok videókon túl lesz a kampánynak folytatása, vagy készültök más akciókkal is az idei évben a bántalmazás témájában?

– A Kamaszfesztivál megfogalmazott egy paktumot a kortárs bántalmazás ellen, amelyet több szervezet, köztük az UNICEF Magyarország is aláírt. Az általuk indított kampány során szakemberek beszélgetnek a témában, és TikTok videók is készülnek majd, hasonlóan a #nenézzfélre kampányhoz.

– Akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, hogy nagyon fontos a bántalmazást mindenféle aspektusból megközelíteni, de véleményed szerint magát a bullying jelenséget hogyan lehetne visszaszorítani? Mi lehet a fő oka a bántalmazásoknak?

– Ez egy nagyon fontos kérdés, talán a legfontosabb mind közül. Az emberek gyakran mondják, hogy a gyerekek gonoszak, pedig ez nem így van. A konfliktus a normális szocializáció része, ahogy Mérei Ferenc is mondja, a gyerekek a konfliktusokon megoldásán keresztül is tanulnak és fejlődik a személyiségük. Ez a szocializáció egyik fontos eleme, hiszen az emberek társadalmakban, csoportokban élnek, a gyerekeknek is meg kell tanulniuk az együttműködést. Kialakulnak a csoporton belüli hierarchia és dominanciaharcok, ami a csoport fejlődésének és működésének alapvető része. De a bántalmazás témaköre nem tartozik ehhez.

– Mit értünk pontosan bántalmazás alatt?

– Bántalmazás akkor történik, ha valaki tudatosan, hosszú időn keresztül, a hatalmával visszaélve, kifejezetten azzal a céllal, hogy másnak fizikai vagy lelki fájdalmat okozzon, megalázza a másik embert. Ezt tökéletesen külön lehet választani attól a fogalomtól, amit az előbb említettem. Azért alakul ki bántalmazás a gyerekcsoportokban, mert az egész társadalomban jelen van a bullying. A gyerekek látják a plakátokon, hallják a tévében, hogyan beszélnek egymásról a közéleti szereplők, hogy sokszor az arrogáns és domináns viselkedés van fókuszban. A következő szint pedig az, hogy a családon belül hogyan beszélnek egymással a szereplők: a szülők, nagyszülők, hogyan viselkednek egymással, vagy akár a tanárral vagy szomszéddal. A gyerekek mindent megfigyelnek, és amit a saját bőrükön tapasztalnak, azt a példát viszik tovább az óvodában vagy iskolában is. Ehhez jönnek hozzá a sokszor irreális elvárások, amelyek több oktatási intézményben jelen vannak, és szintén erősítik a bullying jelenséget. Azzal például, hogy versenyeztetjük a gyerekeket, olyan frusztrációkat és feszültséget hozunk létre bennük, amit valahol muszáj levezetniük: vagy magukban, vagy a társaikban, a veszélykereső magatartásban.

– Tehát amikor azt kérdezzük, hogy miért olyan gonoszak a gyerekek, a válasz valójában a felnőttekben keresendő?

– Igen, én így gondolom. Ezért is van nagyon fontos szerepe annak, hogy mi, felnőttek, hogyan viselkedünk és kommunikálunk egymással, hogyan oldjuk meg a problémáinkat, és ezért bír kiemelt fontossággal minden anti-bullying kezdeményezés, mert ez is problémakezelés egy szintje, ami segít és irányt mutat a gyerekeknek.

Fontos, hogy szülőként kiemelt figyelmet fordítsunk gyermekünk viselkedésére, és ha bármilyen változást tapasztalunk, gondosan járjunk utána az okoknak. Sokszor már egy rajz is jelezheti, hogy gyermekünk szorong, amelynek akár bántalmazás is állhat a hátterében.

Ha kíváncsi vagy az intő jelekre, nézd végig őket a galériában!