Másodikként Borbás Gabi színésznőt kérdeztük.

Hogyan indult a pályád?

A középiskola második évében a magyartanárnőm talált egy hirdetést, amin az állt: „Belvárosi irodalmi színpad felvételt hirdet Zsolnai Gábor vezetésével.” Jelentkeztem, felvettek. Két évig foglalkoztunk versekkel, prózával, úgyhogy a műveltségem alapjait ott kaptam meg. Társaim közül sokan lettek színészek, mint például Bodnár Erika, Fenyő Ervin, Trokán Péter, Zsolnai Júlia. A Színművészetire harmadik nekirugaszkodásra vettek fel, ott Kazimir Károly, a Thália színház igazgató főrendezője volt az osztályfőnököm, a beszédtanárom pedig Fischer Sándor és Gáti József, a Nemzeti Színház csodás színésze voltak. Később beszédtanárként harminc évig tanítottam fiataloknak, amit tőlük kaptam. A diploma megszerzése után a József Attila Színház ajánlott szerződést, és tizenkilenc évig dolgozhattam egy nagyszerű társulatban.

Mit jelent számodra a siker szó?

A közönség tapsa és szeretete. Soha nem törekedtem rá, de mindig szerencsém volt vele.

Mit gondolsz a női író – írónő (színész-színésznő, énekes-énekesnő stb.) kifejezésről?

Nincs vele bajom. Igenis íróNŐ, színészNŐ, énekesNŐ, azaz megrögzött nőpárti vagyok.

Van-e a pályáddal kapcsolatban olyasmi, hogy "nagy cél", "végső cél"?

Nincs, nem is lehet. Ötvennégy éves színészpályám talán elég.

Mit gondolsz a karrier-család összefüggéséről/ellentmondásáról?

Két nagyszerű gyerekem van, harminchat éves fiam és harminchárom éves lányom. Néha nagyon nehéz volt összeilleszteni a két feladatot, de hetvenhárom évesen úgy tűnik, minden megérte.

Mit gondolsz a színház, az irodalom szerepéről manapság?

Az irodalom, könyvkiadás úgy tűnik, virágzik, én például törzstag vagyok az Írók boltjában. A színház… azt hiszem, szívmelengető útmutatásra mindenkinek, minden időben szüksége van. Én teltházas előadásokban játszom a Centrál Színházban.

Van-e ún. „bakancslistád”? Megosztanád az első három tételt?

Átgondolom…Nincsen…

Vannak olyan könyvek, filmek, színdarabok stb., amik változtattak a gondolkodásodon, életeden?

Igen, Ljudmila Ulickaja írásai – különösen a Medea gyermekei -, Az órák című film, és Brian Friel Pogánytánca, amiben játszottam és amit rendeztem is.

Hova jutnál el szívesen a világban, ha se pénz, se hosszú utazás nem lenne akadály?

Sokat utaztunk a világban, de Skóciába nagyon vágyom. Talán egyszer össze is jön.

Mit vársz 2023-tól?

Békét, nyugalmat, reményt.

Plusz egy: szeretnél valamit nagyon elmondani, amit nem kérdeztünk meg?

Ennyi elég most, azt hiszem.

Galériánkban pedig tehetséges Z generációs színésznőket találsz!