Az intelligenciateszteken magas pontszámot elért emberek gyorsabban válaszolnak az egyszerű kérdésekre, mint kevésbé intelligens társaik. Amikor azonban a problémák nagyobb kihívást jelentenek, a helyzet megfordul, legalábbis egy bizonyos típusú kérdés esetében. Ezekkel szembesülve az intelligens emberek több időt szakítanak a válaszadásra, de sokkal nagyobb valószínűséggel adják meg a megfelelő választ. Az eredmények megdöntenek néhány feltételezést, és indokolhatják a különböző tesztek, vizsgák lefolytatásának menetét.

A gyors gondolkodást általában az intelligenciával társítják, és sok tanulmány alátámasztja ezt az elképzelést, de lehet, hogy nem mérlegeltek elég széleskörűen! Petra Ritter professzor, az Institute of Health in der Charité munkatársa olyan szimulációk készítésére törekszik, amelyek utánozzák az emberi agy jellemzőit. Annak érdekében, hogy ezek az ún. BNM-ek (agyhálózati modellek) pontosak legyenek, Ritter és munkatársai a Human Connectome Project 1176 résztvevőjének adataira támaszkodtak, amely fMRI-k segítségével figyelték meg az agyi kapcsolatok működését kihívással teli és nyugalmi esetekben. Meglepő eredményekre jutottak!

Türelem intelligenciát terem?

A tesztek során a résztvevőknek egy sor mintát mutattak be, és arra kérték őket, hogy azonosítsák a mögöttük rejlő szabályokat, kezdve egy könnyű feladattal, majd fokozatosan egyre nehezebbekkel. Az összes résztvevő IQ-ját hagyományos tesztekkel mérték, Ritter pedig feltárta az aktiválási minták, a mért IQ és a tesztteljesítmény közötti kapcsolatot.

Az intelligensebb résztvevők, akik általában nagyobb agyi szinkronizációval is rendelkeztek, gyorsan megtalálták a megoldást a könnyű problémákra. A bonyolultság növekedésével azonban nagy előnyük az volt, hogy volt elég türelmük megvárni, amíg az agy minden területe elvégzi a szükséges feldolgozást, ahelyett, hogy hamar feladták volna.

A nehezebb kérdésekkel szemben a szinkronizálás a lassabb válaszokkal korrelált. Ahol a kevésbé szinkronizált agyak ugrásszerű következtetésekre jutottak, a szinkronizáltabb agyak elülső lebenyének idegi áramkörei visszatartották a döntések meghozatalát, amíg az egész agynak nem volt ideje elvégezni a szükséges feldolgozást. Az eredményeket megerősítette egy 650 résztvevőből álló részhalmaz, akiknél részletesebb megfigyelések álltak rendelkezésre.

Ennek tudatában a szakemberek azt állapították meg, hogy a bonyolultabb problémák megoldása az intelligensebb emberek számára valóban néha tovább tart, de jobb eredményekhez is vezet.

Ritter abban reménykedik, hogy a valódi agyakat szimuláló mesterséges agy fejlesztése segít majd eseti alapon azonosítani a beavatkozások célpontjait a neurodegeneratív betegségekben szenvedők számára.

Érdemes lenne változtatni az iskolai vizsgákon?

Érdemes lehet áttekinteni a különböző vizsgák lebonyolításának módját is. Ha az, amit a kutatók találtak, más típusú kihívásokra is vonatkozik, akkor a szigorú időkorlátok jók lehetnek a sok, viszonylag egyszerű kérdést tartalmazó teszteknél. Ha azonban a tanulóknak kis számú, nagyobb problémára kell válaszolniuk, az időkorlátozás nagyon rossz módszer lehet a legígéretesebb jelöltek megtalálására.

Forrás 1., forrás 2.