Játsszunk idegen szavas játékot ezzel a szóval. Mondjuk így: pasztinák: 1., jellegzetes, kőből épült malomépületek a finn tóvidéken. 2., híres 20. századi orosz író neve. 3., ősi szláv mitikus mondák. 4., a sárgarépával rokon, Európában honos gyökérzöldség.

Az utolsó a helyes megoldás (noha a másodikban is van igazság: de ő Borisz Paszternak), és ha eláruljuk többi nevét: fehérrépa, paszternák, olaszrépa, sokkal ismerősebben hangzik. Sőt, úgy érezhetjük, hogy amit eddig petrezselyemgyökérnek vettünk, az valójában ez anövény lehetett. A hasonlóságon túl a bizonytalanság oka az, hogy tulajdonképpen mindkettőt hívják fehérrépának.

Rokonai
A petrezselyemmel valóban sok rokonságot mutat apasztinák, de édesebb ízű, nagyobb tápértékű és ahideget is jobban tűri. Valamivel sötétebb árnyalatú a színe, és hajlamosabb vastagabbra nőni. A legegyszerűbb úgy megkülönböztetni a két fehérrépát, hogy a pasztinákot mindig levél nélkül árusítják – az ugyanis nem fogyasztható, sőt, bőrirritáló hatású is lehet –, a petrezselymet viszont általában dús (és ízletes) levélzetével együtt találjuk.

A pasztinák legközelebbi rokona asárgarépa. Sokan inkább a zelleréhez tartják hasonlónak az ízét, mások krumpli helyett használják. Egyszóval a pasztinák egymagában felvonultatja az igazi húslevesek teljes zöldségarzenálját. Nem meglepő, hogy a leveskockáknak is egyik fő összetevője.

Mire van igénye?
A pasztinák igénytelen növény, mindenféle – akár kötöttebb, agyagos – talajon is megterem. Nem bánja a napot, de jól bírja afélárnyékos helyeket is, a szárazságot viszont rosszul viseli. Akkor kell legjobban figyelni rá, amikor kihajt, mert a magocskák nagyon lassan csíráznak ki és kezdetben elég gyengék is.

Már az ókorban is
A pasztinák nagy múltú növény: valószínűleg az ókorban is használták a Római Birodalom konyháiban, de a középkorban már biztosan ismerte az egész kontinens. Vad formájában a Földközi-tengertől Szibériáig mindenütt előfordul, egyet-egyet már sokan elmorzsoltak a kezükben kirándulás közben. A magyarok valószínűleg csak ahonfoglalás után, szláv közvetítéssel ismerkedtek meg vele.

Zöldségtermesztésre szakosodva
A 16. századtól kezdve voltak falvak, amelyek zöldségtermesztésre szakosodtak: a kínálatban előkelő helye volt a pasztináknak is. Az erdélyi Nyárád folyó mentén néhány községet tréfásan így is neveztek: Murokország, hisz arra mindenféle répát muroknak hívnak.

Riválisa
Mára nagy riválisa a burgonya lett. Mielőtt elterjedt volna az Amerikából jött krumpli, a pasztináknak komoly szerepe volt Európa hűvösebb tájain a népélelmezésben. Nem véletlen, hogy a legtöbb pasztinákos ételt az angol szakácskönyvekben találhatjuk: ők nemcsak salátát vagy köretet készítenek belőle, de felhasználják édességek vagy sör ízesítéséhez is.

Egészségedre
A pasztinák vízhajtó hatású: vesebajokkal küzdőknek erősen ajánlott a fogyasztása. Magas rost- és ásványianyag-tartalma miatt segíti az emésztést. Illóolajat is lehet nyerni belőle.

Szöveg: Viczián Zsófia, fotó: europress
Ez a cikk a 2011. januári szám Hogyan rovatában jelent meg először. Minden jog fenntartva.