A VIASAT3-on futó Ide süss! zsűritagja azonnal kötényt ad nekem és már visz is hátra a pékségbe, ahol szorgos kezek készítik a hamburgerzsemléket. Próbálok már a tekintetemmel is elnézést kérni, elvégre, közöm nincs a pékek munkájához.

Bár a főzéssel nincs problémám, a sütéssel kapcsolatban a legtöbb, amit fel tudok mutatni, a rosszul fonott húsvéti kalács. Szabi pedig már rám is ad egy kötényt, majd megmutatja a ládákban várakozó kenyértésztákat, amelyeket 30 percenként gondosan átforgatnak. Sokáig azonban nem tudok nézelődni, mert már megyünk is az asztalhoz, ahol dagasztóból kivett tésztákból kis bucikat kell formázni. Mivel a tenyerem akkora, mint egy tizenkét éves gyereké, a technikára csak lassan sikerül ráéreznem.

Közben pedig azt is megtanulom, hogy mivel naponta változhat a liszt minősége, így előfordul, hogy a liszt, víz mennyiségén a dagasztás alatt változtatni kell. Utána viszont, ha bekerült az élesztő, vagy a kovász, szigorúan tilos. Az évek és a gyakorlás a pékek legjobb barátja, hiszen a liszt színéről – ha szürke, már mehet is vissza a malomba -, vagy a tészta állagáról tudniuk kell, hogy hogyan dolgozzanak tovább. Oktatásomat a kovászolt tészták forgatását jelző stopper hangja zavarja meg. Szabi már ugrik is a dobozokhoz és hozza őket az asztalhoz. Mindegyikben más-más tésztájú kenyér illatozik. Van itt csokis-narancsos, áfonyás és többféle lisztből készült diós-mazsolás tészta is. Ilyenkor már lisztezni tilos! A titok a kiolajozott tálban pihenő tészta átforgatásban, áthajtogatásban rejlik. Ez idő alatt ugyanis a tésztánk érik, kialakul a glutén váz és összeérnek az ízek. A 30 percenkénti hajtogatástól pedig erősödik a szerkezete.

Pihenni még nincs idő, mert amint befejezte a pékmester a kovászos kenyerek átmozgatását, megyünk is vissza az asztalhoz. Végre megtanulhatom a hármas-, és a hatosfonatot, a briós, a sóskalács és a császárzsömle rejtelmeit. „Ezek az alapok”- mondja az Ide süss! mestere, én pedig fájdalmas tekintettel nézek a mellettem szorgosan dolgozó munkatársára, aki azt tanácsolja, hogy a cipőfűzés és a YouTube-videók segítségével gyakoroljak még otthon. Hogy a „munkáimnak” végül péksüti kinézetük lett, az inkább Szabi kézvezetésének, mintsem az én tehetségemnek köszönhető.

Végre van időnk beszélgetni, és rögtön a néhány napja lezajlott világkupáról kérdezem Szabit, aki idén három kategóriában is indult a versenyen. A gluténmentes verzióban az előkelő negyedik helyet szerezte meg, de nem elégedett az eredménnyel. „Négy ponttal maradtam le a dobogóról, rettentően bosszantó!”- mondja a pékmester, aki ad néhány tippet arra az esetre, ha mostantól otthon is megpróbálkoznék a sütéssel. „Az a jó az otthoni sütéssel, hogy nem érhet csalódás. Mindegy, hogy kireped, vagy kicsit kisebb, esetleg nagyobb lesz a buci. A lényeg, hogy te csináltad. Ha szárított élesztőt használunk mondjuk egy hamburgerzsemlénél, akkor ott az adagot csökkenteni kell, mert erősebb.

Amikor hagyományos élesztővel dolgozunk, akkor a futtatásra kell ügyelni. A tejbe belerakod az élesztőt, és adsz hozzá lisztet. Ez a tápláléka az élesztőnek, ez már kicsit kovásznak is tekinthető, hiszen az így kapott anyag, egyfajta előtészta, amiben elkezdjük az élesztőgombákat szaporítani.

A cukorral csak gyorsítani lehet ezt a folyamatot. Amikor felfut az élesztő és habzik, akkor az történik, hogy az élesztő elszaporodott a táptalajba, a buborékok a tetején, azok a gázok, amit fejlesztet. Ennek a célja, hogy minél kevesebb élesztőt használjunk, ugyanis a liszt alkalmazásával, ahogyan említettem egyfajta kovászt is kapunk. Így időt spórolhatunk, ha otthon sütünk, de a pékségben ez nem működik. Nálunk dagasztás után pihen a tészta 45 percet , ezt követően megy a nagyprésre, majd újabb 15 percet pihen, ezt követi a préselés, majd újabb 45 percig kel a tészta. Összesen két és fél, három óra a kelesztés. Ezt az időt szoktuk megspórolni otthon”- részletezi, az Ide süss! mestere, aztán már pattanunk is fel az asztaltól, hogy berakjuk a péksüteményeket a kemencébe, de előtte még másodszorra is meg kel kenni őket tojással és lehet szórni a magokat.

Mivel ezeket a bucikat, sóskalácsokat, briósokat tojással kentük, és sütés közben nem szabad vízzel „locsolgatni.” Amíg sül a tészta, tovább beszélgetek az ország legjobb pizzakészítőjével, aki kétségtelenül doktorit írhatna a kovászból.

KOVÁSZ KÉSZÍTÉSE:
Az első időszakban, egy kanál vízhez adunk egy kanál lisztet. Ha az már burjánzik, akkor következő nap ismét mehet hozzá egy kanál liszt és egy kanál víz. Ez a folyamat öt napig tart, de még mindig nem alkalmas a kovász a kenyérsütésre. Ilyenkor a felduzzadt kovászból kiveszünk egy evőkanállal, és adunk hozzá 10 kanál vizet, valamint 10 kanál lisztet (a többi mehet a kukába). Ezt a folyamatot ismételjük még négy napig, hogy erősödjön a gombánk.

Miközben Szabit hallgatom, az jár az eszemben, hogy mi történik egy pékségben, ha elfogy, vagy tönkremegy, elhal a kovász? „Nálunk nem lehet gáz, mert naponta kétszer etetjük a kovászt, és mindig van tartalék bent a hűtőben, valamint szárítva a széfben. 53 éves kovászt használunk. Egy törzsvendégem, aki itt lakik a Király utcában, egyszer megjelent egy üveggel a kezében és lerakta elém az asztalra. Kiderült, hogy olyan kovászmag volt, amit Innsbruckban, egy három generációs pékcsalád használt. Adtam hozzá vizet és lisztet, és én vagyok a negyedik generáció, aki ebből süt.” –árulja el a titkát a pék. Amíg sül a tészta azt is megtudom, hogy a kovásznak a legjobb a 20-22 fokos hőmérséklet. A nyári melegben pedig érdemes kétszer „etetni” és kidobni a maradékot, különben berohad a kovász és savanyú lesz a kenyerünk.

Szabi a pizzatésztát is kovásszal készíti, ám ebben az esetben az aznapi sütéshez, már két nappal korábban elkészteti a tésztát. Erre azért van szükség, mert másféle liszttel dolgoznak, amelynek hosszabb az érési ideje. „24-48 óra ez az érés a pizzatésztánál és a hűtőben, 4 fokon történik a pihentetés. Ilyenkor a tésztában lejátszódik egy folyamat, amikor a szervezet számára nem jó cukrokat, az enzimek átalakítják a szervezet számára fogyasztható cukorrá. Ez azt jelenti, hogy nem fog fájni a hasad, ha megeszed a pizzát. Ha friss tésztából kaptad a pizzádat, ha nem megfelelően bántak vele, nem pihentették eleget, akkor telítettség érzésed lesz, mert, hogy a szervezeted nem fogja tudni lebontani a benne lévő cukrokat.” – árulja el a titkát a mester, akinek így a pizzatésztája, ropogós és levegős lesz.

Mire mindent megbeszélünk, már jelzik is, hogy kisültek a péksütik. Hogy milyen lett a végeredmény? Nézzétek meg!