Dr. Hirsch Edit gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat, biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt. Az új technológiák segítségével, amelyekkel Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

A bolygónk szárazföldjének 27 százalékát mezők és rétek borítják, Dr. Valkó Orsolya kutatónő, természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik már közel 20 éve. A gyepek, rétek, mezők a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak, hiszen könnyen beépíthetőek, felszánthatóak, és a világ számos táján az elsivatagosodás veszélyezteti őket. A természetes gyepekben található meg az 1m2-re eső legtöbb növényfaj, amelyek gyökerei nem csak a CO2-t kötik meg a levegőből, de a talajok vízháztartásában is elengedhetetlenek. A természetes gyepeknek fontos szerepe van a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Orsolya kutatásainak eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Dr. Zobor Annamária Ditta, több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. A retina vagy más néven ideghártya a szemnek az a része, amely a fényt felfogja, elektromos jellé alakítja, innen jut el az agyba a szemidegen keresztül az információ, amely segítségével képeket alkotunk. Amikor a retina sejtjei egy genetikai betegség miatt elpusztulnak, a látás romlik és ez a folyamat akár vaksághoz is vezethet. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé. Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, mely a tavalyi év óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát hazai betegeken is alkalmazzák a Klinikán. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg, Ditta célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

A korábbi díjazottak pályájának egyik fontos állomása volt a hazai ösztöndíj, amelyet számos más magyar és nemzetközi siker követett. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 21 évben 57 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt.

A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj nyertesei 2023-ben

Dr. Hirsch Edit

„Valós gyógyszeripari kihívásokra adunk valós megoldásokat"

Hirsch Edit biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. A biológiai készítmények olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyet élő szervezetek vagy azok részei segítségével állítanak elő. Ilyenek például a fehérjét tartalmazó gyógyszerek, a vakcinák, vagy az RNS-alapú készítmények, de ide soroljuk a probiotikumokat, vérkészítményeket és a sejtes terápiákat is. A biológiai eredetű gyógyszerek kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket. Ezek a készítmények rendszerint nagy molekulatömegű, komplex szerkezetű hatóanyagot tartalmaznak, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Továbbá rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt. Gondoljunk csak az extrém alacsony hőmérsékleten tárolható vakcinákra.

A gyógyszerek előállítása során nagyon fontosak a hatékony folyamatok, amik biztosítják a hatóanyagok és a későbbi készítmények minőségét. Amennyiben a megfelelő feltételek nem adottak, nem megfelelő minőségű vagy instabil termék keletkezik. Az új technológiák segítségével, amelyekkel Edit dolgozik, lehetővé válik a hatóanyaggyártás nyomon követése és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. A rendszer, amelyet kifejlesztett, teljesen automatikusan működik és biztosítja az optimális körülményeket a gyártás során. A világon számos kutatócsoport dolgozik a biológiai gyógyszerek ipari előállításának, gyártásának fejlesztésén, hazánkban Edit kutatócsoportja az egyetlen, amely ilyen típusú kutatással foglalkozik.

Edit munkája valós, gyógyszeripari problémákra, kihívásokra ad választ, a kutatónő olyan innovatív technológiákat fejleszt ki, amelyek csökkenthetik az előállítási költségeket, megkönnyíthetik a gyógyszerek szállítását és tárolását, így azok a jövőben elérhetőbbé válhatnak szélesebb közönségnek is. A készítmények, amelyekkel foglalkozik, sokszor nagyon drágák, vagy nagy mennyiségben nem elérhetőek, ilyenek például a Chron-betegség kezelésében használt fehérje típusú gyógyszerek is. Kutatásainak eredménye a jövőben az lehet, hogy a költségesebb terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthatnak.

Dr. Valkó Orsolya

„Tulajdonképpen ez egy ökológiai mérnökség, amit mi végzünk”

Az erdők jelentőségéről sokat hallunk a klímaváltozás kapcsán, de a természetvédelemről folytatott párbeszéd ritkán említi meg a gyepek fontosságát, pedig bolygónk szárazföldjének 27 százalékát mezők és rétek borítják. Valkó Orsolya kutatónő, aki a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért díját 2014 után idén is elnyerte, a természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik már közel 20 éve. Részt vett a Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek-Pusztakócs környékének rehabilitációjában, ahol szántóföldek helyére telepítettek gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani. Munkája során több ezer hektárnyi területen vizsgálta a természetes növényzet helyreállásának folyamatát, kutatásokat végzett Magyarországon kívül számos eurázsiai országban is. A gyepek, rétek, mezők a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak, hiszen könnyen beépíthetőek, felszánthatóak, és a világ számos táján az elsivatagosodás veszélyezteti őket. Kevesen tudják, hogy Észak- és Közép-Európa természetes gyepjeiben található meg az 1m2-re eső legtöbb növényfaj, amelyek gyökerei nem csak CO2-t kötik meg a levegőből, de a talajok vízháztartásában is rendkívül fontos szerepet játszanak. Az újratelepített vagy rekonstruált gyepekre visszatér az élővilág is, a méhektől a madarakon át a kisebb emlősök mind segítenek helyreállítani nem csak a mezők ökoszisztémáját, de nagy hatással lehetnek például a mezőgazdaságra is a beporzás időszakában, de a kártevők szabályozásában is. Orsolya kutatásai során a talajok vizsgálatánál akár 80 cm mélyen levő, még csíráztatható magokat azonosít, amelyek az adott térség eredeti növényzetének lenyomatát adják. Ezek a magok egy olyan „Magbankot” alkotnak, amely a területek természetes növényvilágának helyreállításában nagy segítségünkre lehetnek a jövőben. Munkája során foglalkozik túllegeltetés miatt felborult gyepek helyreállításával, szántóföldek rekonstrukciójával, nemzeti parkok növényzetének vizsgálatával és kezelésével, de dolgozik egy városi gyepeket érintő kutatáson is, hiszen a sűrűbben lakott területek zöld sávjainak egészsége sokat segíthet az ott lakók életminőségén is. A természetes gyepeknek fontos szerepe van a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel urbánus területek, javuljon a talaj vízháztartása. A kutatónő munkája segíthet abban, hogy a hazai kertekbe, balkonokra is olyan, hazai őshonos növények kerüljenek, amelyek támogatóan hatnak a közvetlen környezetükre. Orsolya kutatásainak eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában játszhatnak nagy szerepet és lehetnek eszközei a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Dr. Zobor Annamária Ditta

„Most jött el az az időszak, amikor új lehetőségek adódnak az örökletes szembetegségek gyógyításában”

Attól a perctől kezdve, hogy felébredünk, egészen addig, amíg el nem alszunk, a szemünk segít eligazodni a világban. Mint egy finomra hangolt kamera, a szemünk minden egyes részének nagyon speciális feladatot kell ellátnia. Nem kérdés, hogy a szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk. A „tisztánlátás” érdekében sok mindent megteszünk, lencsét választunk, műtéttel korrigáltatjuk látásunkat, napszemüveggel védekezünk a tűző napon. Vannak viszont olyan ritka, örökletes szembetegségek, amelyek gyógyítása, vagy akár szinten tartása eddig nem volt lehetséges. Ezek sokszor már gyermekkorban kimutathatóak, és aktív felnőttkorban komoly látáskárosodáshoz, vagy akár a látás elvesztéséhez vezetnek.

Dr. Zobor Annamária Ditta, több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, évekig dolgozott a világ egyik legelismertebb központjában, a tübingeni egyetem Szemészeti Klinikáján. 2021-ben visszatért a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára, ahol az örökletes retina betegségek okainak feltárásán, a különböző formák megkülönböztetésén, és új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán dolgozik. Kutatók világszerte eddig közel 300 olyan gént azonosítottak, amelyek felelősek a retinában történő végleges elváltozásokért. A retina vagy más néven ideghártya a szemnek az a része, amely a fényt felfogja, elektromos jellé alakítja, innen jut el az agyba a szemidegen keresztül az információ, amely segítségével képeket alkotunk. Amikor a retina sejtjei egy genetikai betegség miatt elpusztulnak, a látás romlik és ez a folyamat akár vaksághoz is vezethet. Jelentős előrelépések szemtanúi lehetünk napjainkban: az öröklődő retinabetegségek hátterében álló gének és biológiai útvonalak felfedezése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségekben virágkorukat élik. Ezért a ritka betegségek egyre inkább a klinikai kutatás középpontjába kerülnek, amely új kezelési lehetőségek kifejlesztését teszi lehetővé. Napjainkban az egyik legbiztatóbb irányvonalat, törekvést a génterápia jelenti. Ez a kezelés kijavítja a „hibás” géneket, így ezzel megelőzhető a retina sejtjeinek pusztulása, lehetővé válik a betegség megállítása. Az eddig ismert közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, mely a tavalyi év óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát hazai betegeken is alkalmazzák a Klinikán. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg, a kutatónő, Dr. Zobor Annamária Ditta célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.