A vastag- és végbélrák – orvosi nevén colorectalis carcinoma – a fejlett nyugati országokban és Magyarországon is a második leggyakoribb halált okozó daganattípus. Éppen ezért fontos minden lehetséges fórumon felhívni a figyelmet arra, hogy a gyógyulás egyetlen esélye a betegség időben történő felismerése és kezelése. De mit lehet tenni olyankor, ha egy betegség a kezdeti – még gyógyítható – szakaszban semmilyen tünettel nem jár? Erről kérdeztük Dr. Bodoky György onkológus professzort, a Fővárosi Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosát, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnökét.

-Hány embert érint hazánkban a vastag- és vastagbélrák, és van-e különbség a megoszlásban férfiak és nők között?
Magyarországon évente tízezer új megbetegedést fedezünk fel, közülük minden évben ötezer beteget elveszítünk. A colorectalis carcinoma egyformán érinti mindkét nemet, úgy is mondhatnánk, hogy a betegség egyenjogú.
-Mi lehet az oka annak, hogy ennyire magas a betegség halálozási aránya?
Mivel a vastag- és végbélrák kezdetben nem okoz semmilyen panaszt, a betegek többnyire előrehaladott szakaszban kerülnek orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye csekély. Negyedik stádiumban, ha a daganat áttétet ad, a túlélési arány kevesebb, mint öt százalék. A tünetek – székletben megjelenő vérzés, székelési szokások megváltozása, hasmenés, vagy székrekedés, valamint görcsös hasi fájdalom – általában csak késői stádiumban jelentkeznek. Nagy szerencse, ha a daganat korán elkezd vérezni, mert így idejében fel tudjuk fedezni. A teljes gyógyulásra esélyt adó kezelés ugyanis csak a korai szakaszban lehetséges.
-Milyen kezelési módszerek állnak rendelkezésre?
Korai stádiumban műtéti úton eltávolítjuk a daganatot, majd azt követően kemoterápiát adunk a betegnek azért, hogy elpusztítsuk az esetleg leszakadó, és a véráramba, illetve az immunrendszerbe bekerülő apró daganatrészecskéket. Áttétes, nem operálható vastag- és végbéldaganat esetén gyógyszeres- és sugárterápiát alkalmazunk.
-Ha jól értem, a tünetek megjelenése rossz prognózist sejtet.
Igen, ezért van igen nagy jelentősége a szűrővizsgálatnak.
- Hogyan lehet megelőzni a vastag- és végbélrákot?
Elsősorban a magas kockázatú csoportba tartozó egyének szűrésével. A családi halmozódás és bizonyos gyulladásos betegségek megnövelik a kockázatot, ezért az ilyen esetekben szorosabb követésre van szükség. A másik megelőzési lehetőség az egészséges életmód, ami általánosan az összes daganatos betegség prevenciójában szerepet játszik. Rendszeres étkezéssel, a stressz kerülésével, mindennapos testmozgással sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. A vastag- és végbélrák megelőzésében az étkezésnek lehet speciális szerepe: javasolt a rostban, zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend.
-Hogyan zajlik a szűrővizsgálat?
A székletvér-szűrés során a beküldött mintát megvizsgálják, és megállapítják, hogy tartalmaz-e vért a széklet. Mivel azonban a vastag- és végbéldaganatok nem mindegyike vérzik, ezzel a módszerrel a betegeknek csak a fele szűrhető ki, ami egyben azt is jelenti, hogy az előbb említett évi ötezer halálesetből kétezer-ötszázat előzhetünk így meg. A másik szűrési forma az a vastagbéltükrözés, orvosi nyelven kolonoszkópia. Ennek során a végbélnyíláson keresztül egy cső alakú, száloptikás műszert – endoszkópot – vezetünk fel a vastagbélbe, amelynek segítségével pontos képet kapunk a teljes bélfalról. Ezzel az eljárással igen nagy biztonsággal megtaláljuk a bél falán lévő kóros elváltozásokat, és rögtön el is tudjuk távolítani azokat. Ilyenek például a polipok, amelyek nem daganatok, de idővel rosszindulatú daganat fejlődhet ki belőlük. Azzal tehát, hogy eltávolítjuk a polipot, meg is előzzük a rák kialakulását. Kolonoszkópiára alapozott egylépcsős szűréssel Magyarországon évente négyezer ember életét tudnánk megmenteni, mivel az időben felismert és kezelt daganat majdnem száz százalékban gyógyul. Ez egy nagyon korszerű, hatékony eljárás, szakmailag indokolt lenne az egész lakosságra való kiterjesztése.
-Hazánkban tehát nem létezik az egész országra kiterjesztett, szervezett szűrés?
Sajnos egyelőre nem, de van elkötelezettség ez iránt a döntéshozók részéről, az egészségügyi kormányzat programjában szerepel a vastagbélrák szűrésének megindítása. 1996 óta már több kísérleti szűrőprogram is lezajlott hazánkban. A legutóbbi, Csongrád megyében végzett ingyenes szűrésbe 13 ezer lakost vontak be. Az eredmények biztatóak, tehát van okunk reménykedni az egész ország lakosságára kiterjesztett szűrés megszervezésében.
- Professzor úr kiknek ajánlja a kolonoszkópiát?
Mindenkinek, aki elmúlt ötven éves, érdemes elmennie tízévente egyszer a vizsgálatra. Ez praktikusan összesen három vizsgálatot jelent, mivel kilencven éves kor felett már nem ajánlott a kolonoszkópia végzése.
-Sokan azért ódzkodnak a kolonoszkópiától, mert attól félnek, hogy fájdalmas.
A kolonoszkópiát ma már rutinszerűen lehet altatásban, illetve kábításban végezni. A páciens semmit nem érez a kábításban végzett vizsgálatból, egyetlen injekciót kap, a beavatkozást követően pedig egy óra múlva hazamehet. Én magam is túlestem már rajta, ezért tapasztalatból mondhatom, hogy kibírható...

A kolorektális daganatok szűrési lehetőségeiről készült egy 51 és egy 26 perces edukációs- oktatófilm.
A filmek térítésmentesen igényelhetők a film készítőitől:
[email protected]

A film a SANOFI támogatásával valósulhatott meg!

Boromisza Piroska