Igen vagy nem? Ebből áll egy-egy döntés az általános felfogás szerint. Az „igen” tiszta dolog: vagy bejön, vagy sem. De a „nem”, na, az az igazán kockázatos. Hogyan? Hiszen a nemből baj nem lehet, ugyebár. De. Lehet. A „nem” kockázata az, hogy egy gyorsan elvetett javaslatról, ötletről soha az életben ki nem derül, hogy körültekintőbb ítélethozatallal életben hagyva mekkora hasznot hozott volna számunkra.

A kreatív minőségnek két ismérve van. Akkor mondjuk valamire azt, hogy kreatív, ha újszerű, és egy (vagy több) meghatározott célra használható. Egy döntés akkor kreatív, ha megfelel e feltételeknek.

Ha a célja nem csupán az ítéletalkotás, hanem annak biztosítása, hogy a lehető legjobb, és legtöbb lehetőséget eredményezze. Ha nemcsak tényeken, adatokon nyugszik, hanem kreatív intuíción. Ha nemcsak egy folyamat lezárására, hanem több új fázis megnyitására is alkalmas. Ha nem a status quo elfogadását célozza, hanem több oldalról közelíti az adott kérdést, s ezzel új, kreatív kapcsolatokat nyit.

A kreatív döntéseknek konkrét, széles körben elfogadott és számtalanszor bizonyított keretei, módszerei vannak, mint például a szabályos brainstorming, a plusz-mínusz-izgalmas módszer, a hatszín kalap módszer, vagy épp az ötlet-begyűjtés/alakítás. A kreatív döntéshozási módok gyorsabbak, eredményesebbek és élvezetesebbek a hagyományos fajtáknál.
A döntéshozás gondolkodófolyamat, s mint ilyen, akkor hozható ki belőle a legtöbb, ha a kreatív formáival dolgozunk. A sikeres világmárkák menedzsmentjeinek döntésmetodikája és napi gyakorlata példázza, hogy a kreatív döntéshozási módszerek megtanulása és beépítése egy-egy cég vagy cégvezető munkakultúrájába ma már elengedhetetlen. 2014-et írunk, elvégre. És nem állunk olyan jól, hogy pont erre ne figyeljünk oda.

Kaszás György

Kreatív döntéshozatali módszerek a gyakorlatban:

2014. május. 15. / Hotel President