Kíváncsi vagy rá, hogy festett a házasélet a középkorban? Nem is hinnéd, mik történtek a templom falai között!

Borítókép: Kíváncsi vagy rá, hogy festett a házasélet a középkorban? Nem is hinnéd, mik történtek a templom falai között! Forrás: Getty Images: Photo12/Universal Images Group
A középkorban az egyház igen szigorú szabályokat állított fel az emberek szexuális életére vonatkozóan. Hogy ebből mit tartottak be, az más kérdés, ugyanis a fennmaradt irodalom és a történészek beszámolói számos érdekességet tartogatnak. Ilyen volt a szex a középkorban!

Bár azt feltételezhetnénk, hogy a szex a középkorban meglehetősen unalmas volt, hiszen szigorú keretek közé szorították, a történészek szerint ez nincs így. Meglepő szabályok léteztek, és bár valóban szigorú elképzelései voltak az egyháznak róla, egyes szituációk arra engednek következtetni, hogy mégsem volt annyira intim tevékenység, mint ahogyan arra ma tekintünk. A következőkben bemutatunk néhány érdekességet!

A templom közkedvelt hely volt a légyottokra

Köztudott, hogy a középkori otthonok nem éppen a privát szférákról voltak híresek, hiszen sokan éltek egy háztartásban. Ruth Mazo Karras történész szerint a templom olyan volt, mint manapság az autó hátsó ülése. Mivel a nap nagy részében kihalt volt, biztonságos és száraz, így tökéletes búvóhelyként szolgált a pároknak. De az is gyakran fordult elő, hogy a szerelmesek az erdőben, réten vagy akár temetőben lettek egymáséi.

De mégis hányszor?

A középkori orvoslás a túl sok és a túl kevés szexet sem ajánlotta. Előbbi esetében az volt az indok, hogy ez súlyosan megterheli a testet, melynek komoly következményei lehetnek. De a túl kevés szex sem jó, hiszen így a sperma nem tud kiürülni, ami felborítja az egészséges egyensúlyt. A katolikus egyház csak akkor nézte jó szemmel a szexuális együttlétet, ha az gyermeknemzés céljából történik, és az örömszerzés egyáltalán nem volt mérvadó szempont. Mondani sem kell, hogy az interakció csak házastársak között jöhetett létre. A házasságon kívül szexelő nőket például bírsággal sújtották.

De az egyház ennél többet is megszabott. Vasárnap nem lehetett közösülni, hiszen az az Úr napja. Csütörtökön és a pénteken pedig az úrvacsorára kellett készülni. De nagyböjtkor, karácsony előtt minimum 35 nappal, illetve pünkösdkor 40-60 napig tilos volt a szex. Ezeken kívül is volt még néhány nap bizonyos szentek számára, amikor nem lehetett közösülni. Így hát a középkori embernek viszonylag kevés napja volt az együttlétre, már ha betartotta a szabályokat.

Szex és házasság

A később megjelenő házasságkötési és keresztelési feljegyzésekből kiderül, hogy Angliában a nők 10-30%-a már terhes volt a házasságkötéskor. Az egyházbírósági iratokban is számos olyan történet szerepel, melyekben terhes nők számoltak be arról, hogy partnerük ígéretet tett a házasságra és ennek betartatását követelik. Tehát nem igazán tartotta magát a köznép az egyház szigorú szabályaihoz, például a házasság előtti szex tilalmához.

Csak ez a póz volt elfogadott

Az egyetlen elfogadott póz a misszionárius volt, minden olyasmi, ami a nőt fölérendelő viszonyba helyezné, elfogadhatatlannak minősült, ahogyan az is, hogy a szex örömszerzésként szolgáljon. A legbűnösebbnek a kutyapózt, valamint az állva szexelést tartották, a maszturbáció pedig tiltott volt, melyet olykor halálbüntetéssel szankcionáltak, akár csak a homoszexualitást.

Ez volt az egyik legcsábítóbb jelzés

A tekintetek összetalálkozása kifejezetten erős szexuális tartalommal bírt, így a nőknek azt tanácsolták, ne nézzenek idegen férfiak szemébe. Számos prédikáció szólt arról, hogy milyen könnyű engedelmeskedni a csábításnak, mely hibába legtöbbször a nők esnek bele. A csábítás egyik fő elemének pedig a szemkontaktust vélték, bár olykor még boszorkányságot is sejtettek a dolog mögött. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy ezeket a prédikációkat olyan férfiak írták, akik egész életükben nem éltek nemi életet, így bizonyára időnként előtör belőlük a kísértés, melyet prédikációk, írások formájában igyekszenek csillapítani. Különösen akkor, ha nem saját választásuk volt hivatásuk.

Középkori prostitúció

Bár a prostitúció egyértelműen bűn volt, inkább szükséges rosszként tekintettek rá a középkori európai városokban. A bordélyházak tulajdonosait kötelezték, hogy a prostituáltaknak szobát, ágyneműt, napi kétszeri étkezést, fizetést és heti egyszeri fürdési lehetőséget biztosítsanak. A 16. században az emberek már védekeztek a nemi úton terjedő betegségek ellen (bár nem voltak nagy tudás birtokában ezzel kapcsolatosan), így eleinte állati belekből készült óvszert használtak a közösülés során.

Forrás 1., forrás 2., forrás 3., forrás 4.

Nézd meg a galériát is, ha szeretnél még többet megtudni a középkori házaséletről!