Mindannyian tudjuk, hogy az asztalunkra kerülő hús többnyire nagyüzemi módszerekkel készül, de azt nem szeretjük látni, hogyan.

Ugyanakkor több húst eszünk, mint valaha. Az emberiség húsfogyasztása az utóbbi hatvan évben ötszörösére nőtt, 1970 óta pedig megkétszereződött. Egyre többen esznek rendszeresen húst, és a fejlett országokban is mind nagyobb mennyiség fogy. Európában jelenleg 80 kiló az egy főre eső éves fogyasztás, az Egyesült Államokban pedig majdnem 90 kiló. A nagyüzemi állattenyésztés nagyjából ötven éve indult útnak Nagy Britanniában, és ma is terjedőben van. Lényege, hogy az állatokat egy helyre zsúfolják, hatalmas telepeken hizlalják és dolgozzák fel.

A nagyüzemben tenyésztett állatoknak szinte mindenhol adnak antibiotikumot: a zsúfoltság csak így tartható fenn anélkül, hogy betegségek ütnék fel a fejüket. Amerikában az is bevett gyakorlat, hogy a hízásra fogott állatokat növekedési hormonokkal kezelik, hogy hamarabb érjék el a vágósúlyt. Európában ez nem megengedett, a közelmúltig viszont jellemző volt, hogy a szarvasmarhák tápjába csirkealmot, vért, vágóhídi hulladékot kevertek. Ezt csak akkor tiltották be, amikor ránk ijesztett a kergemarhakór.

Albert Einstein eljátszott a gondolattal, hogy idővel az egész emberiség át fog térni a vegetarianizmusra. „Semmi nem szolgálná jobban az emberiség általános egészségi állapotát és túlélési esélyeit ezen a bolygón” – mondta. Einstein álma azóta sem jutott közelebb a megvalósuláshoz, pedig az valóban igaz, hogy növényi táplálékkal könnyebb lenne jóllakatni az egyre dúsuló emberiséget. Tegyük hozzá, hogy a nagy gondolkodó is csak idős korában szokott le a húsevésről. Ekkor viszont állítólag jobban érezte magát, mint bármikor addig.

szöveg: Olchváry Dorottya