Tavaly az egyik nagy sportáruház a síléceknél bevezetett egy remek akciót: ha egyszer megvettünk egy drágább – és persze minőségibb – lécet, a következő két évben csak le kell adnunk a régi sílécet, és jelképes összeg ráfizetésével vehetünk hosszabbat. Ez a nagyszerű konstrukció a kerékpár-kereskedőknél ugyan még nem indult el, de legalább annak örülhetünk, hogy van olyan bolt, ahol a „forgalomképesnek" talált kinőtt bicajt az eladó beszámítja az árba, így nekünk nem kell az eladással bajlódnunk. Logikusan következik mindebből, hogy ezekben a boltokban használt és felújított bringa egyaránt kapható.

Használt vagy új
A gyerekünk 6-7 éves koráig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mi dönthetünk, utána a kölyök, főleg ha fiú, nagy eséllyel már a csillogó-villogó, össztelós (erről majd később) bringáért fog nyúzni. De a lányos mamák se örüljenek, Hello Kitty itt is hódít. Addig döntsön a józan ész! Ha méretben ideális használt bringát ajánlanak, az árhoz adj még hozzá úgy 3–5000 Ft-ot, mert ennyit biztosan rá fogsz költeni, amikor kisgenerálra viszed a szervizbe. Amennyiben a végösszeg még így is alacsonyabb, mint az azonos kategóriájú újnál, akkor megéri megvenni. A fentiekből láthatod, miként kell reális árat kalkulálni az eladásra szánt bringára.
Vásárlás után a szervizben feltétlenül nézesd át a gumikat, egyben vegyél két tartalék belsőt lehetőleg autósszeleppel, mert így bármelyik benzinkútnál felfújhatod. Nagyon fontos, hogy ne legyen laza a lánc, szuperáljanak a fékek. Ne lepődj meg, ha kiderül, hogy van egy kis nyolcas a felnin, ezt legtöbbször könnyen korrigálja a tapasztalt szervizes. Személyes véleményem, hogy inkább egy használt, minőségi, aluvázas bringát kapjon a gyerek, mintsem a sarki barkácsáruházból egy vadonatúj acélvázast, annak ugyanis csak akkor lesz érvényes a garanciája, ha elcipeled a valamelyik kijelölt szervizbe, ahol tisztességgel összeszerelik kisebb-nagyobb összegért. Középút a sportáruház, itt az alacsony színvonalú bringák általában olcsóbbak, a felsőbb kategóriák viszont sokszor drágábbak, mint a kis boltokban, ráadásul alkuról szó sem lehet, ahogy kisebb-nagyobb alkatrészcseréről sem. Néhány kerékpárbolt nyitott már webáruházat, itt e-mailben vagy telefonon megbeszélheted a részleteket, és akár ki is postázzák a bringát vagy a kiegészítőket. Alkatrész-utánpótlásnál és kiegészítőknél sokszor ez a legolcsóbb választás.

Aluváz egy ötévesnek?!
Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy azok a márkák, amelyek gyerekeknek is készítenek aluvázas bringát, nem spórolják el a minőségi alkatrészeket sem fel. A kontrafék működik, a lánc nem esik le, az ülésmagasság könnyedén és stabilan állítható. A legkisebb kétkerekű kerékpár, amit általában plusz két oldalsó kerékkel árusítanak, a 12"-es (vagyis 12 colos) két és fél-hároméves kortól négyéves korig (104 centis magasságig) ideális. Minthogy az alumínium köztudottan nagyon könnyű, ennél az icipici bringánál az alu- és acélbringa között kábé 2 kiló (!) súlykülönbség van, ami egy kiscsoportosnak óriási teher vagy könnyebbség! Nagyobb méretnél természetesen a differencia még több lesz.
Ha a gyerek már komolyabb szinten bringázik, jöhetnek a speciális kerékpárok, de erről majd máskor. Az alumíniumnak van azért egy hátránya is: igen merev, ezért nagyobb igénybevétel esetén, például hegyi-kerékpározásnál, érdemes az első merev villát teleszkóposra cserélni. A össztelós, azaz elöl-hátul teleszkópos kerékpárokat eredetileg igen komoly igénybevételre: downhilleseknek (akik csak lefelé száguldanak) és profi hegyi kerékpárosoknak fejlesztették ki. Mivel mutatós és vagány, ma már a legrosszabb – mondjuk ki: gagyi – kerékpárok súlycsoportjában is találunk ilyet. A magam tapasztalata alapján ezt fölöslegesnek tartom: sokkal nehezebb tőle a bringa, egy enyhe emelkedőn is macerás feljutni vele. Olyan, mint amikor egy 600 köbcentis kis Polskira spoilereket, azaz légterelőket szerelnek...

Kézifék és váltó, amikor jön el az ideje
Egy 3–5 éves kisgyereknek még nem elég erős a keze ahhoz, hogy kellő biztonsággal és erősséggel meg tudja húzni a fékkart, ezért a kontrás gyerekbringákra csak azért szerelnek első féket, hogy a tulaj szokja a látványt, no meg legyen miért még egy kis pénzt elkérni. A váltó kezelése nem egyszerű, főleg, ha nem túl precíz a szerkezet. Két megszívlelendő tanács: Ne ugyanazon a bringán térjen át a kontráról a kézifékre és a váltóra a gyerek, mert csak nyűg, bosszúság lesz a vége. Hat-hét évesen jöhet az első „rendes fékes” bringa, és 10–12 évesen az első komoly, váltós kerékpár.

A legfontosabb
Bár még most sem kötelező, bukósisak nélkül egy métert se! A legjobb, ha már a műanyag kismotoros korszakban megszokja a lurkó, hogy ez alapfelszerelés. A gyerek bukósisakok 2–4 évig is használhatók, érdemes tehát minőségi (könnyen állítható, kivehető és mosható betétes) modellt venni. A kínálat óriási, létezik cuki virágmintás, ami ugyanolyan, mint anyué, de kisfiúknak akár tűzoltósisaknak látszó bukót is vehetsz. A láthatósági mellényt városon belül szintén nem kötelező hordani, de napnyugta után ezt is érdemes elővenni. És talán mondanunk sem kell: az első és hátsó lámpák használata már gyermekkorban váljon természetes ösztönné!

Webáruház:
www.bikediscount.hu

Használt a neten:
http://kerekparpiac.hu (remek szűrési lehetőségekkel)
http://bolha.testbike.hu/
www.iwiw.hu (apróhirdetések között külön szekciója van a kerékpároknak!)

Használtal is foglalkoznak:
www.pedaloman.hu (vasárnap is nyitva!)

Sportáruházak:
www.decathlon.hu
www.hervis.hu
www.intersport.hu

Igaz példamesék a bukósisakról:
http://www.testbike.hu/buko.php

Szöveg: Farkas Flóra, Fotó: Bikefun.hu