Dr. Boros Péter rovata

"Miben kellene megállapodnunk a közös megegyezéses válóperhez?"

„Válóper” nem létezik ajogi szaknyelvben, a hivatalos kifejezés a„házassági bontóper”. Ennek két formája van. Gyakoribb az úgynevezett közös megegyezéses – a családjogi törvény szerint „egyező akaratnyilvánításon” alapuló– változat, kevésbé gyakori az úgynevezett tényállásos bontás. A bíróságnak mindkét típus esetén azonos kérdést kell eldöntenie: teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e a felek házassága. (Ezt régies jogi műszóval „feldúltnak” nevezzük.)
A tényállásos típus esetén erről abíróság a saját meggyőződése alapján foglal állást, azaz ilyenkor abontó ítélet afeldúltsághoz vezető folyamat teljes feltárásán alapul, ezzel szemben amegegyezéses bontás esetén abíróság nem tárja fel a megromlás okait és folyamatát, hanem a felek megegyezéséből következtet a végleges megromlásra.
Ez utóbbi esetben a bíróság mérlegelési lehetőségét a törvény korlátozza. Ha ugyanis a felek a törvényben felsorolt kötelező elemekben megegyeztek, akkor abíróság nem nagyon tagadhatja meg az egyezség jóváhagyását.
A családjogi törvény (az 1952. évi IV. törvény) szerint a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja aházasságot, de a házastársak közösen is kezdeményezhetik a bontópert. A közös kezdeményezés révén azért gyorsabb és zökkenőmentesebb a jogi procedúra, mert abíróság vélelmezi, hogy afelek házasélete valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megbomlott.
A törvény feltételekhez köti amegegyezéses bontást is. Itt két eset lehetséges. Az egyikben olyan kérdésekben kell egyezséget kötni, mint a közös gyermek elhelyezése és tartása, aszülő és gyermek közötti kapcsolattartás, aházastársi tartás, aközös lakás használata, aházastársi közös vagyon megosztása (az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével). A másik esetben legalább hároméves, külön lakásban való különélésre és annak igazolására van szükség, hogy aközös gyermek(ek) elhelyezése, tartása megoldott.
A kialakult bírói gyakorlat szerint ha aperben nem merül fel más adat, afeleknek a házasság felbontására tett egyező nyilatkozatát szabad elhatározáson alapulónak lehet és kell tekinteni. Ennek megítélése nélkülözhetetlenné teszi a felek személyes meghallgatását, hiszen másképp nem lehet megalapozott következtetést levonni sem elhatározásuk önkéntességére, sem véglegességére.
Ha a felek közös megegyezéssel akarnak elválni, a pert indító keresetlevélben meg kell jelölniük, hogy esetükben mire terjed ki az egyezségkötési kötelezettség: van-e gyermekük, lakásuk. Csatolniuk kell a vonatkozó okiratokat is, így a házassági vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatos megállapodásukat. Agyermek(ek) elhelyezéséről legkésőbb a bontóper során készített jegyzőkönyvben nyilatkozniuk kell. Ha aközös vagyon csak ingóságokból áll, és azt korábban már megosztották, akkor ezt a tényt kell a keresetlevélben feltüntetniük.
A feleknek nem feltétlenül akeresetlevélben kell előterjeszteniük az egyező akaratukat, megtehetik ezt az eljárás során bármikor. Az is megengedett, hogy áttérjenek atényállásos bontásról a megegyezésesre. Ám ha bármelyik kötelező kérdésről – akár egyetlenről is – nem tudnak megegyezni, csak tényállásos bontóper lehetséges.
Igen ritka, de előfordul, hogy a bíróság a keresetet elutasítja, ha a bizonyítás azt mutatja, hogy még van remény aházasság megmentésére.

Az első tárgyaláson – melyet a köznyelv békítőnek mond – nem születhet döntés, nem bontják fel a házasságot. Előírják afeleknek, hogy kérjék a per folytatását írásban, és az újabb kérelem után is csak 30 nap kötelező várakozási idő után tűzheti ki a bíróság a második tárgyalást, amelyen rendszerint kimondják a bontást. Már az első alkalommal döntés születhet azonban, ha nincs közös kiskorú gyermek, ha megvalósult a hároméves különélés, vagy ha az egyik fél ismeretlen helyen tartózkodik.

Magazinunk jogásza várja kérdéseidet. Írj nekünk! E-mail: [email protected], levélcím: Marquard Media Magyarország Kft., Éva magazin, 1031 Bp., Záhony utca 7. Graphisoft Park.

Fotó: Batár Zsolt

Ez a cikk az Éva magazin 2011. augusztusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.