Segítünk, hogyan spórolhatsz a fűtéssel kisgyerekek mellett is: a szakértő tanácsai

Borítókép: Segítünk, hogyan spórolhatsz a fűtéssel kisgyerekek mellett is: a szakértő tanácsai Forrás: Ksenia Chernaya / Pexels
A rezsiárak durva emelkedése különösen érzékenyen érinti azokat a családokat, ahol kisbaba vagy totyogó gyerek van, hiszen sok anyuka fél lejjebb tekerni a fűtést, nehogy megfázzanak a kicsik. Ugyanakkor, ha túllépik a rezsicsökkentett gáz mennyiségét, éves szinten több százezerrel megugorhat a gázszámla. Energetikai szakértőnk tanácsaival azonban mindkét probléma elkerülhető.

Ugyan az energiaárak drasztikus emelkedése sajnos nem újdonság, sok háztartásban csak nemrég szembesültek azzal, hogy ez számszerűen mit is jelent a hétköznapokban. Az elmúlt hetekben megszaporodott azok száma, akik különböző Facebook-csoportokban kérnek segítséget, mert megdöbbentően magas éves elszámoló számlát kaptak a gázszolgáltatótól. Mivel a gáz ára nőtt a legnagyobb mértékben, értelemszerűen azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik gázzal fűtenek, és ők most joggal aggódnak a következő téli szezon miatt. Persze sok kommentelő elintézi annyival a kérdést, hogy „Ha kevesebbet szeretnél fizetni, fűts kevesebbet, vagy költözz kisebb házba", de a helyzet messze nem ilyen egyszerű.

Mit tegyen például az a család, aki nemrég nagyobb ingatlanba költözött, mert a jövőben legalább 3 gyereket terveznek, de még csak 1 született meg, tehát nem vonatkozik rájuk a nagycsaládos gázárkedvezmény? Mit tegyen az az anyuka, aki egész nap otthon van a párhónapos babájával, és járatja a fűtést, nehogy a pici megfázzon a hideg padlón kúszva-mászva? Mit tegyen az a szülő, aki home office-ban dolgozik a kisgyereke mellett, így szintén nem opció, hogy napközben ne fűtsenek?

Forrás: He Gong / Unsplash
Ha tudatosan fűtűnk, anélkül spórolhatunk, hogy fázni kelljen a családnak.

A jelszó: tudatosság

„Az első és legfontosabb dolog, hogy muszáj tudatos energiafogyasztóvá válnunk" – kezdi Szűcs Gábor okleveles gépészmérnök, energetikai szakreferens. A gázfűtés elterjedésével ugyanis nagyon elkényelmesedtünk. Rengeteg házban a hideg beálltával egyszerűen bedurrantották a fűtést, és onnantól kezdve nem foglalkoztak a kazánnal, gázórával, fűtöttek éjjel-nappal. A konvektorok, radiátorok forrók voltak, a szobákban akár 24-25 fok is volt, hiszen olcsónak számított a gáz. „Ma már ez hatalmas felelőtlenség, ami nemcsak a környezetet, hanem a családi kasszát is jelentősen megterheli, hiszen aki túllépi a rezsicsökkentett gáz évi ~1729 köbméteres (63 645 MJ) limitjét, az hétszeres árat fizethet. Márpedig sokan járnak ebben a cipőben, hiszen a magyarországi lakóingatlanok jelentős része elavult energetikai szempontból. Éppen ezért alapvető, hogy folyamatosan (akár hétről hétre táblázatban vezetve a gázóra állását) monitorozzuk az energiafogyasztásunkat, és ha szükséges, akkor rövid és hosszú távon is változtassunk a fűtési szokásokon."

Két fok és kétszázhatvanezres különbség

Míg régebben teljesen természetes volt, hogy a téli hidegben vastagabban fel kellett öltözni bent is, ma már kis túlzással azt várjuk, hogy decemberben is pólóban, mezítláb járkálhassunk a nappaliban. Lassan ott tartunk, hogy télen legszívesebben 25 fokra fűtenénk fel a házat, miközben nyáron 22 fokra állítjuk a klímát. Első lépésben tehát a hozzáállásunkon kell változtatnunk. A 20-21 fokos szobahőmérséklet még egyáltalán nem számít hidegnek télen, ha ennek megfelelően felveszünk egy pulóvert, vastagabb zoknit, papucsot, kinek mi kényelmes. Gyakori tévhit, hogy a kisbabák, gyerekek fázni fognak, ha kevésbé fűtünk, de a gyermekorvosi szakmai ajánlások szerint is 19-21 fok a lakás ideális hőmérséklete. Egyedül az újszülötteknél, az első hetekben kell pár fokkal többre, maximum 22-24 fokra állítani a fűtést.

Forrás: Andrea Piacquadio / Pexels
A tévhitekkel ellentétben az alacsonyabb szobahőmérséklet csökkenti a légúti betegségek gyakoriságát.

Ez a néhány fok különbség pedig éves szinten hatalmas megtakarítást jelenthet a jelenlegi árak mellett. Különösen azoknál, akik nagyobb és/vagy energetikailag rosszabb besorolású házban laknak, így a rezsicsökkentett mennyiség felett fogyasztanak. „A hatályos rendelet szerint a vezetékes földgáz esetében évi 63 645 MJ-ig mindenki rezsicsökkentett árat fizet. Ez nagyjából 1729 köbméter gáznak felel meg, amelynek az éves költsége kb. 185 ezer forint. Ha valaki ennél például 30%-kal többet fogyaszt, tehát évi 2247 köbmétert, és nem nagycsaládról van szó, annak már közel 518 ezer forintra rúg az éves gázszámlája. Ők 1 °C fokos csökkentéssel évi 130 ezer forintot tudnak megtakarítani, ha pedig 2 °C fokkal lejjebb veszik a fűtést, évi 260 ezer forinttal kevesebb lesz a gázszámlájuk" – vezeti le a rezsimatekot szakértőnk.

Duplán megéri párásítani

Azoknak, akik attól félnek, hogy a hűvösebb lakásban majd folyton taknyosak lesznek vagy köhögnek a gyerekek, jó hír, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. A fűtés ugyanis csökkenti a páratartalmat, és a melegebb, száraz levegő miatt a légúti nyálkahártya nem tudja ellátni védelmi funkcióját, így a baktériumok, vírusok könnyebben bejutnak a szervezetbe. „Az egészségügyi hatások mellett pedig fontos tudni, hogy a páratartalom a hőérzetünket is befolyásolja: ha túl alacsony, akkor ugyanazt a hőfokot, hidegebbnek érezzük – magyarázza Szűcs Gábor. – Az ideális páratartalom 50-60% között van, a lakás hőmérséklete mellett tehát érdemes erre is figyelni. Ha szükséges, különböző eszközökkel párásítsunk pluszban, de már az is sokat számít, ha lejjebb tekerjük a fűtést. Természetesen nem szabad túlzásba sem esni, mert ennél magasabb páratartalomnál már beindulhat a penészedés."

Forrás: Boom / Pexels
Azokban a helyiségekben, amit nem használunk napközben, csavarjuk le a radiátort!

Számoljunk szobánként!

Nagyszüleink idejében még teljesen bevett szokás volt, hogy télen csak a legszükségesebb helyiségeket fűtötték, hogy spóroljanak a tüzelővel. Ez a megoldás ma már túl ósdinak tűnhet, de 2023-ban is igaz, hogy sokkal gazdaságosabb szobánként optimalizálni a fűtést. „A helyiséghőmérséklet-szabályozás remek módszer arra, hogy lefaragjunk a fűtési költségekből, hiszen anélkül csökkenti a lakás hőigényét, hogy fáznánk otthon. A szobatermosztátos rendszer pedig általában központi gázkazán esetén is nagyobb beruházás nélkül kiépíthető, és léteznek okostelefonról vezérelhető változatok is, amelyek még nagyobb kényelmet biztosítanak."

Ha bármilyen okból még sincs erre lehetőség, akkor marad az az opció, hogy manuálisan, a radiátorok szelepjével állítgatjuk a szobák fűtését (például, ahol napközben nem tartózkodik senki, lecsavarjuk). Ezenkívül gyors és költséghatékony megoldás, ha a központi termosztátot vezeték nélküli, hordozható termosztátra cseréljük. Egy ilyen eszköz különösen jó szolgálatot tehet a kisbabás időszakokban. Mikor a pici alszik, az ő szobájába helyezzük el az érzékelőt, ami be- és kikapcsolja a kazánt a beállított hőmérséklet szerint. Így biztosak lehetünk benne, hogy alvás közben nem fog fázni, de attól sem kell tartani, hogy esetleg túl melege lenne. Amikor pedig mondjuk a nappaliban játszunk, magunkkal visszük az érzékelőt, hogy ne a babaszoba hőmérsékletéhez igazodva szabályozza a fűtést.

Forrás: Polesie Toys / Pexels
A babák, kisgyerekek általában a földön játszanak, emiatt a szülők félnek, hogy megfáznak.

Meleg padló, boldog baba

„Az emberek számára az a legkedvezőbb hőmérséklet-eloszlás, ha a lábunknál melegebb van, a fejünk magasságában viszont valamivel hűvösebb. Ezt a padlófűtés tudja biztosítani, ami kisgyerekes családoknál különösen praktikus, hiszen egy plusz megnyugvást ad a szülőknek, hogy a picik nem a hideg padlón ülnek, játszanak. Radiátoros, konvektoros fűtésnél viszont hiába csavarjuk feljebb a fűtést, a hőmérséklet rétegződése miatt a padlószintnél nem jelentkezik igazán a hőmérsékletnövekedés" – magyarázza az energetikai szakértő. Padlófűtés híján egy nagyobb méretű hőszigetelő játszószőnyeggel tehetjük komfortossá a lakást kisbabánk számára. Ha pedig már nemcsak fekve, forgolódva fedezi fel a világot, hanem kúszik-mászik, akkor érdemes több rétegben öltöztetni (harisnya a nadrág, body a hosszú ujjú póló alá).

A szellőztetéstől a szigetelésig

Talán nem is gondolnánk, de a szellőztetési szokásainkon is rengeteg megajoule, illetve forint múlik. „Sok háznál azt tapasztalom, hogy hosszú időre, bukóra vagy résnyire nyitva hagyják az ablakokat, közben pedig végig megy a fűtés. Ezzel szemben energiahatékonyság szempontjából az a legjobb, ha rövidebb időre kitárjuk az ablakokat, lehetőleg kereszthuzatot csinálva. Így kicserélődik a levegő, de a felületek nem tudnak lehűlni, ami kedvezőbb a hőérzetünknek" – tanácsolja Szűcs Gábor.

Forrás: Kabra Arslaner / Pexels
A KSH legutóbbi adatai szerint a hazai lakásállomány 93,8%-a energetikai korszerűsítésre szorul.

A mindennapi praktikákon túl pedig természetesen érdemes megfontolni az ingatlan energetikai korszerűsítését. A háromrétegű nyílászárók, egy új kazán, a homlokzat szigetelése hosszú távon csökkentik a rezsiköltségeket, de tény, hogy nagyobb beruházással járnak. „Annak, aki nem tud nagyobb összeget szánni a felújításra, a padlásfödém szigetelését szoktam ajánlani első körben. Ez nem milliós kiadás, szakember nélkül is kivitelezhető, és mivel a hőveszteség jelentős része a szigeteletlen padlásfödémen jelentkezik, gyorsan megmutatkozik a hatása a gázszámlában." Ha pedig szeretnénk tudni, hogy a jövőben milyen korszerűsítési munkálatokra spóroljunk, ingyenes energiahatékonysági tanácsadást is kérhetünk a Magyar Mérnöki Kamarától. A lényeg tehát, hogy gondolkozzunk és számoljunk előre, így elkerülhetjük, hogy a fűtésszámla láttán leverjen minket a víz.

Galériánkban azzal kapcsolatban találsz tippeket, hogy hogyan spórolj a vízzel!