Hosszú út vezet Nyíradonyba, a csendes kisvárosba, ahonnan Erzsónak és Lászlónak nincs is szíve elköltözni, pedig mindketten nagyvárosban éltek az egyetemi éveik alatt. A házukban az állatorvosi rendelőn keresztül jutunk a lakórészbe.

Mindenki a maga helyén
Az áll kint a táblán, hogy rendelési idő 7-től 8-ig. Ennyire kevés a kutya-macska errefelé?
Ölebből tényleg nincs sok, bár egy-két háznál akadnak divatos kisméretű kutyák, de itt még vannak haszonállatok, és nincs az a marha – értsd szó szerint –, aki befáradna a rendelőbe. Senki se gondolja tehát, hogy napi egy órát dolgozik az uram. Hívják őt éjjel-nappal, ha valahol elakad a szülés, sántít egy állat vagy komoly a baj. Néha telefondoki, de ha kell, rohan, és amikor túl nagy a hó, törik neki az utat traktorral. A haszonállat-háziállat arány sajnos évről évre romlik, egyre kevésbé éri meg az állattartás, a fiatalok sem a szépséget látják benne, csak a sok munkát. Nekem a nagyapám, a férjemnek az apja, nagyapja, dédapja is pásztor volt, számunkra ez a természetes életforma, de a tanításról sincs szívem lemondani.

A ti kertetekben egy kutya sincs, és amikor a kislányod meglátta a fiam grillcsirke-árus játékautóját, felkiáltott: nézd, egy mozgó tyúkól!
A múltkor egy ismerősünk fotóit nézegette, és a kanapén alvó cica láttán, arcán teljes döbbenettel, azt kérdezte: – Anya, macska a házban?! Bár nálunk nincs állat a kertben, annál több van az apóséknál. Ők magyar pásztorkutyákkal, pulival, komondorral, kuvasszal, és az elképesztően okos, szorgalmas és igénytelen mudival foglalkoznak. Náluk nem szépségre megy a tenyésztés, hanem rátermettségre, és szerencsére van hol tesztelni őket. A közel háromszázas nyájunkat tavasszal Mester, a mudi eltereli a 30 kilométerre fekvő Hortobágyig, majd ősszel vissza, és hamarabb megjárják az utat, mint sok ember! Még engem is meghat, amikor útnak indulnak, a kis Mester pedig vékonyka-sipítozó hangján csahol és csak jár a farka a boldogságtól, hogy dolgozhat. Mutass ilyen embert, ha tudsz!

Vidéki matematika
Földrajz-történelem szakos tanárnő vagy két óvodás korú gyerekkel. Hogy jutott eszetekbe ekkora nyájat tartani?
Tíz éve, amikor eldöntöttük, hogy mi is itt maradunk Nyíradonyban, vettünk egy tucat birkát. Egy nyáj, ha jó körülményeket biztosítunk az állatok számára, általában duplájára nő évente. Egy negyedikesnek jó példa a hatványozásra: ha 10 éve 12 bárányunk volt, és ma mind velünk élne, hány bárányunk lenne? Én még úgy tanultam meg a pí-t, hogy ha egy kecskét 3 méteres madzagra kötnek egy fa körül, hány négyzetméter füvet legel le.

Szorzok-osztok: az rengeteg bárány... honnan ennyi fű?
Errefelé még sok a parlagon lévő mezőgazdasági terület: ha nincs rajta ártalmas gyomnövény, akkor oda is tereli a juhász a birkákat.

Nem szólnak érte?
Ez épp olyan, mint a méhészkedés. Vannak országok, ahol fizetnek a méhésznek, hogy jöjjön a kaptáraival és segítse a porzást, itthon meg alig adnak engedélyt nekik. A birkákkal is hasonló a helyzet: sokan örülnek, hogy a birkáink lenyírják a füvét és egyben trágyázzák a területet, parlagfüvet-gyomot irtanak helyettük. Van, aki nem él a lehetőséggel, annak ellenére, hogy hasznot hajtanánk neki. Minket ez a probléma már nem érint, mert a Hortobágyi Nemzeti Park területén korrekt összegért legeltethetjük a birkákat zöldüléstől lombhullásig.

Akkor ezek igazi biobirkák! Tudtad, hogy Jamie Oliver és Gordon Ramsay is ökológiai okokból népszerűsíti a birkafogyasztást?
És milyen igazuk van! Szerencsére azok, akik megveszik tőlünk őket – jórészt olaszok, görögök és egyre többen magyarok is –, ökotudatosak és állatbarátok. Élve szállítják el őket, betartva a szigorú uniós állatvédelmi törvényeket, nincsenek túlzsúfolva a teherautók, sűrűn megállnak itatni, szellőztetni, pihentetni őket. A juhtej kevésbé ismert, a juhsajt viszont egyre népszerűbb itthon is. Grillezve mennyei!

Bárány dajkálásra
Én legszívesebben hazavinnék egy barikát, hogy simogathassuk, és élvezzük, amikor helyettünk nyírja a füvet!
Megteheted, de ha van a kertedben tiszafa, nadragulya, csattanó maszlag, ricinus vagy lucerna, akkor el kell kerítened, mert ezektől megbetegszenek. A legjobb megoldás a villanypásztor (épp csak csíp), minden nagyobb állatkereskedésben rendelhető. A tyúkokkal ellentétben a bárányok a fű gyökerét nem szedik ki, csak legelik, azaz tényleg tökéletes fűnyíróként üzemelnek. Simogatni viszont csak akkor tudod, ha pár napos-hetes bárány korukban fogadod be őket.

Direkt használsz többes számot? A pici bárány még szopik, hogy oldjam meg?
A bárány nyájban érzi jól magát, de ha úgy alakul, egyedül is elvan. Ha az anyának, azaz a birkamamának ikres, hármas szülése van – ami elég ritkán esik meg –, a juhász feladata figyelni, hogy tudja-e táplálni minden újszülöttjét. Ha nem, akkor bízunk benne, hogy van egy másik anya a nyájban, akit a szoptatás idejére lefog a juhász, és így tud „lopni” a kicsi. Ha nincs ilyen dajkaanya, akkor jön a cumisüveges etetés naponta legalább 4-5 alkalommal. Ez várna rád is, ha hazavinnél egy barikát. Ezekből a cumiztatott állatokból lesznek a „kezes bárányok”. Bújnak, simogatni lehet őket, igazán hozzánőnek a szívünkhöz. Bármennyire megható, nekem a tanítás, a háztartás, a gyerekek mellett erre már nincs időm, a juhász feladata az ilyesmi. Ha már önállóan táplálkozó bárányt viszel haza, az valószínűleg félni fog tőled is és a gyerektől is. Tudod, félős, mint a bárány... Hacsak nem szoktatták kézhez, hogy neked legyen mit simogatnod, de ilyenről még nem hallottam.

És ha csak pár napra vinnék haza ilyen fiatal báránykát, mondjuk húsvéti nyúl helyett, akkor az ünnepek végén visszafogadná az anyja?
Egy-két nap elteltével még valószínűleg, ám ezután rohamosan csökken az esély. Ha egy nyájból két-három barikát adnak így bérbe, akkor el tudom képzelni, hogy a juhász felneveli az ünnepek után. Annál többet fizikai képtelenség volna. A pár napos kicsiért kifizetted egy 2-3 hónapos, már vágható bárány árát, és a tulajdonos pénzénél van, neki oly mindegy, hogy 3 napos vagy pár hónapos állatot adott-e el. Szomorú, de ez a helyzet. Nekünk nem lenne szívünk ehhez, nem is adunk bérbe pár napos barikat. Ha valaki viszont úgy dönt, hogy vállalja az állattartással járó munkát, akkor szívesen segítünk a nyáj megalapításában.

Fikció és valóság
Az amerikai countryfilmekben mindig látni birkanyíró versenyeket. Létezik még ilyen?
Ne viccelj, már az egy verseny, hogy a nyírás végére érjenek a munkások: háromszáz birkánk van! Biztos szoktak a nyírók és a juhászok ilyesmivel szórakozni, csak közben nem drukkol nekik a fél falu, mint a filmekben. Apukám még járt napszámosként birkát nyírni, nagyon szerettem kislányként nézni, ahogy csattog a hatalmas olló. Nyírógép még sehol sem volt, áramról nem is beszélve. Többféle birkánk van, Merino, Suffolk, Texel, de a gyapjút csak jó esetben tudjuk annyiért eladni, mint maga a munkadíj. Valamikor ez még másképp volt, száz birka bőven eltartott egy családot, a nyírt gyapjú önmagában is nagy értéket képviselt. De mese nincs, le kell nyírni őket évente legalább egyszer, mert gutaütést kapnának a hortobágyi kánikulában. Szóval birkanyíró versenyen nem indulunk, a szentendrei skanzenban viszont minden húsvétkor van juhszépségverseny, szerintem ott esélyesek lennénk!

Éva magazin, 2010 Húsvéti különszám, Szöveg: Kalmár Virág, Fotó: Molnár Zoltán