Közép-Európa legnagyobb sekély, édes vizű tava a hazai idegenforgalom egyik fő vonzereje. A Balatonnak számos előnyös tulajdonsága van: a Bakony és az Alpok közelségénekköszönhetően ez az ország egyik legtisztább levegőjű területe. Sekély vízszintje miatt pedig a hőmérséklete gyorsan követi a levegőét: nem ritka, hogy nyaranta a víz 25fokra melegszik fel. Ezek a tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Balaton a belföldi turizmus legfontosabb területévé vált.

Az utóbbi nyarak híradásai gyakran beszámolnak a Balaton vizének kiváló minőségéről. Vajon min múlik ez? Mitől számít egy természetes víz kiváló minőségűnek, és régen mi volt vele a baj? Akörnyezetvédelmi szervek egy meghatározott minősítő rendszer szerint, biológiai, kémiai és ökológiai szempontok alapján határozzák meg a víz minőségét. „Mivel a Balaton elsősorban üdülési és rekreációs célokat szolgál, annak a szempontnak kell megfelelnie, hogy lehet-e benne fürödni vagy sem” – mondja Magyarics András, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság vízkár-elhárítási szakértője, aki szerint tévhit, hogy az alacsony vízállás rossz minőséget jelentene vagy fordítva.

Magyarics azt is elmondta, hogy a Balaton vízminőségét nagy mértékben veszélyezteti a vízben lebegő algák túlzott mértékű elszaporodása. „Habár az alga bizonyos mennyiségben természetes ökológiai jelenség, használati szempontból rontja a víz minőségét, hiszen senki sem szeretalgás vízben fürödni.”

Az algák nagy arányú megjelenését a nitrogén és afoszfor feldúsulása okozza, a foszfort ugyanis mint tápanyagot használja föl az alga. A feldúsulás hátterében a környezetszennyezés áll, azaz a vízbe olyan szerves anyagok kerülnek, amelyek rontják a minőségét.

A turisztika és az ipari fejlődés következtében a Balaton vízminősége már az 1960-as évek elejétől romlásnak indult. 1983-ban dolgozták ki – és azóta többször aktualizálták – a vízminőség javítását célzó programot, melynek lényege, hogy csökkenteni kell a vízbe kerülő szerves anyag mennyiségét. Ezt részben szennyvíztisztítással érik el, részben pedig a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítésével, amelynek utolsó szakasza hamarosan befejeződik. Ez a rendszer fogja vissza a Balaton vízutánpótlásának 45százalékát szállító Zala folyó vízgyűjtőjéről érkező terhelést. A Zala vize így nem közvetlenül, hanem a Kis-Balatonon keresztül, szűrt állapotban érkezik a Balatonba.

A Balaton minősége feljavult és évek óta jónak mondott, de vajon hogyan őrizhetjük meg ezt az állapotot? Anádas szűrőhatása nagyon fontos tényező, de a fürdőzők miatt nemigen lehet nádast telepíteni. A patakokból, avízfolyásokból és a teljes partvonalról közvetlenül is kerül víz a Balatonba. Ezek a vizek nem szűrtek. Lényeges, hogy aszennyvizet helyesen kezeljük, hiszen ez is bekerülhet atóba. Használjunk foszfátmentes mosóport, ami csökkenti
a környezet terhelését.

„A kocsimosásból származó szennyezett víz előbb-utóbb aBalatonban köt ki. De az is kárt okoz a tónak, hogy avízbe mosódik a napolaj, hogy sokan eldobálják a szemetet, nem avécét használják, továbbá hogy a horgászok a halak etetésére óriási mennyiségű táplálékot dobnak a tóba” – sorolja Magyarics András, hogy mi mindennel árthatunk mi magunk is a víz minőségének.

Szerző: Biczó Gabriella, Fotó: cultiris, az adat forrása: Balaton-átúszás Online

Ez a cikk A Balaton vize címmel, az Éva magazin 2010. évi júliusi számában jelent meg.

Minden jog fenntartva.