Nem csak napjainkban okoz problémát: már az ókorban sem volt egyszerű a szemét összegyűjtése, tárolása.

Fotó: Pinterest

Az ókori Trójában egyszerűen a földre dobták a hulladékot, aminek azért nagy része gyorsan lebomló szerves ételmaradék lehetett. Angliában egészen a 19. század közepéig - a törvény tilalma és a kiszabható pénzbírság ellenére - az ablakon dobták ki a szemetet, amely a csatornákban halmozódott fel.

A városi szemétlerakást elsőként a világban a görögök szervezték meg, sőt Athén volt az első település, ahol törvényileg tiltották a szemetelést. Angliában lovasszekerekre rakták, és a városon kívülre szállították a hulladékot, mivel az néha olyan méreteket öltött, hogy már a közlekedést is gátolta.

Napjainkban még a szemétlerakó területeket is próbálják hasznosítani. A földdel való lefedés után már nem ritkaság, hogy beépítik őket, azonban nagyon kell figyelni az ilyenkor keletkező metángáz elvezetésére. Angliában jó pár lakótelep és bevásárlóközpont épült egykori szeméttároló fölé.

A Magyarországon keletkező szemét 90-95 %-a lenne újrahasznosítható, de ennek csak töredéke kerül újra feldolgozásra. A festékmaradékok, tisztítószerek, rovar- és gyomirtók mind-mind veszélyes hulladékok. Csatornába, természetes vízbe öntve nem csak az élővilágot károsíthatja, hanem a szennyvíztisztító berendezéseket is.

Ha nem tudjuk maradéktalanul elhasználni a veszélyes készítményeket, hasznosnak ítélt célokra (templom, iskola festése) fel is ajánlhatjuk. Szilárd anyagok is lehetnek veszélyesek, pl. akkumulátorok, elemek. Az elemeket már több helyen gyűjtik, az akkumulátorok pedig leadhatók akár a Méh-telepeken is.

A jövő nemzedék egészséges környezetének záloga az is, hogy milyen példát mutatunk gyermekeinknek. A hulladék megfelelő kezelését már kicsi korban meg kell tanulni.

És te? Te mit csinálsz a szeméttel?