Egy friss tanulmány szerint két anyagból kombinált maszk az, ami a legjobban megvéd a fertőzésektől. Egy sűrűn szövött pamut és két réteg sifon vagy selyem majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint egy N95-ös maszk, sőt bizonyos szempontból jobban is, mert nagyobb hatékonysággal szűri ki a legapróbb részecskéket.

A Chicagói Egyetem és az Argonne National Laboratory (egy tudományos–műszaki kutatóintézet, amely szintén Chicago mellett található) az elmúlt hetekben folytatott vizsgálatot arról, hogy a különböző textilanyagok hogyan működnek.

Az Argonne egyik laboratóriumában a kutatók nátrium-kloridból fejlesztettek aeroszolokat (légnemű közegben szétoszlatott szilárd vagy folyékony részecskéket), amelyekkel általában kereskedelmi forgalomba kerülő légzőkészülékeket tesztelnek. Egy ventillátor fújta az aeroszolokat egy gyűjtőkamrába, ahol a tudósok megmérték, melyik fajta anyagon hány részecske jutott át. A kísérlet során 10 nanométer és 6 mikrométer közötti részecskéket vizsgáltak, vagyis a legnagyobb kábé tizede volt az emberi hajszál átmérőjének. Az epidemiológusok úgy vélik, hogy a SARS-CoV-2 jó eséllyel nagyobb cseppecskékben terjed, ami inkább leesik a földre, miután valaki köhög vagy beszél, mint hogy a levegőben maradjon, de ez még nem bizonyított. Az új kutatás ezért különböző méretű részecskéket vizsgált.

Az eredmény nem meglepő: minél sűrűbb az anyag szövése, annál jobban blokkolja a cseppecskéket. Egy 600-as szövetsűrűségű pamut anyag jóval hatékonyabb, mint egy 80-as szövetsűrűségű, mivelhogy a 300 nanométernél nagyobb részecskék több mint 90%-át kiszűri, a kisebb részecskéknek pedig a 65%-át.

A szövetek kombinációja is eredményesnek bizonyult: a selyemnek és a sifonnak elektrosztatikus ereje van, vagyis a vírusos részecskéket be tudják vonzani és megtartani magukban. Azok a maszkok, amelyek egy selyem- és egy pamut- vagy egy sifon- és egy pamutrétegből állnak, a 300 nanométernél nagyobb részecskék 90%-át, az annál kisebbek 80%-át szűrték ki. Az N95-ös maszk, amelyet kórházakban használnak, jobban teljesít a nagyobb részecskéknél, ez a vegyes anyagból készült maszk többet szűrt ki a kisebb részecskék közül. A pamut- és flanelréteget tartalmazó változat is hatékonynak bizonyult.

Emellett a New York Times arról tudósít, hogy porszívózsákok anyaga és HEPA-szűrők is praktikusak lehetnek például a két réteg közé illesztve.

Az egyetlen pamutpólóból készült maszkok gyengébbnek tűnnek: mindösze 20%-át szűrték ki a 300 nanométernél nagyobb részecskéknek és 50%-át az 1000 nanométernél nagyobb részecskéknek. Két réteg pamutanyag viszont már az 1000+-osoknak a 70%-át is kiszűri.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a maszkok segítenek megakadályozni a vírus terjedését akkor is, ha a viselőjük nem tudja, hogy fertőzött. Egy másik nemrégi kutatás, amely a Nature folyóiratban jelent meg, azt derítette ki, hogy szinte minden vírusfertőzött cseppecske terjedése megakadályozható, ha a fertőzött személy sebészi maszkot visel. De az otthon készített maszk hatékony lehet más kórokozókkal szemben is, egy feltétellel: ha pontosan, résmentesen van felhelyezve. Ez pedig nehezen megvalósítható, ha nem tudunk varrni. A maszkok hatékonysága akár 60%-ot eshet, ha nem illeszkedik helyesen az archoz.

Melyik hírességet rejti a maszk?