– jelentette ki nemrég Elon Musk. A futurista üzletembernek alighanem hihetünk: a kínai állami tévében virtuális bemondónő közli rezzenéstelen arccal a híreket, 3D-nyomtatóval készülnek művégtagok, amelyek gondolattal tökéletesen mozgathatók, okosóráink pedig számos egészségi paraméterünket mérik reggeltől estig. Mi más lehet a következő, mint a mesterséges intelligenciával „kibővített” szuperember?

A robotipar jelenleg egy globálisan 80 milliárd dolláros üzlet, melynek növekedési ütemére jellemző, hogy 2025-re várhatóan már 130 milliárdnál fog tartani. Ebből sok minden kiveszi majd a részét, például az is, hogy a robotika előrehaladásával – és a biotechnológia fejlődésével – az állandó fizikai fogyatékosságok korszaka véget fog érni: előbb a funkcionális károk eltüntetésével, később az egészséges állapot visszaállításával. 3D-nyomtatással jelenleg is képes a tudomány testre szabott protézist előállítani, a korábbi (horribilis) költség töredékéért. Az ezerdolláros művégtagok fejlesztése terén a bionika – azaz az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba – a kulcsszó. Ennek köszönhetően az elmúlt tizenöt évben elérte a tudomány, hogy képes helyreállítani a megszakadt idegkapcsolatokat, s az infokommunikációs technológiák emberi testbe való implantációja is megoldottá vált – magyarán: megszülettek az aggyal vezérelt bionikus végtagok.

Ezen a területen a skandinávok viszik a prímet. Az izlandi Össur testbe ültetett szenzorok segítségével működtetett myoelektronikus érzékelőkkel oldja meg a legújabb fejlesztéseiben a végtagok mozgatását. Míg a korábbi tudatvezérelt bionikus protézisek használatához az adott mozdulatra kellett a felhasználónak gondolnia, az új generációs okosvégtag-technológia már nem igényli ezt: tudat alatt is működtethetők a művégtagok az agyból jövő elektromos impulzust érzékelő myoelektronikus szenzor segítségével, amely továbbítja a parancsot a művégtag felé. A technológia eredményeképpen a protézis mozgása olyan, amilyennek az amputált mindig is szerette volna.

A svéd Chalmers Műszaki Egyetem olyan oszteointegrált (csonthoz rögzített) művégtagot fejlesztett ki, amely esetében az információáramlás kétirányú: a mesterséges végtagtól az agy felé is működik. Sokfunkciós műkézfej gyártásában egyébként a dán OnRobot nevű vállalat számít a szakma úttörőjének. Állításuk szerint a 2020-as évek közepére az agyat és a számítógépet összekötő technológia teljesen általános lesz, a 2030-as évek elejétől pedig remélhetőleg a gerincsérültek is újra járnak majd gerincbe ültetett implantátum segítségével.

ÖNGYÓGYÍTÓ MECHANIZMUSOK

Forradalmi újításnak ígérkezik a gyógyításban a bionikus szív, azaz az olyan vérszivattyúé, amely nem kelt impulzusokat, a vért folyamatosan, szívdobbanások nélkül keringeti. Az igazán korszakalkotó ugyanakkor az lesz, amikor az emberiség meghaladja a beteg egészsége visszaállításának igényét, és immár az emberi teljesítmény javítása lesz a cél. Az új generációs implantátumok között lesznek olyanok, amelyek a testbe építve folyamatos biometrikus adatokat gyűjtenek: ezeket megosztják egy informatikai eszközzel, és ha rendellenességet észlelnek, automatikusan gyógyszereket szabadítanak fel a szervezetben, vagy elektromos jeleket küldenek, hogy egyensúlyba hozzák a szervezet működését.

A DARPA (az amerikai hadsereg kutatási részlege) például egy ElectRx nevű projekten dolgozik, amely apró implantátumokkal figyeli majd a katonák perifériás idegrendszerét,
megbetegedés észlelése esetén pedig olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek öngyógyításra ösztönzik a testet. Egy Vigo nevű lett startup vényköteles rehabilitációs útmutatót fejlesztett ki stroke-on átesett betegek részére, akik az okostelefonjaik interfészén keresztül kapnak terápiás útmutatást és gyakorlati segítséget. A 3D-s nyomtatási technológia bevetésével az őssejtekből reprodukált szövetek előállításához is közel áll a tudomány. Hamarosan bőr-, porc- és csontszövetek is készülhetnek így, 2040-ben pedig már a komplett szervek és végtagok reprodukálása sem tűnik lehetetlennek.

MESTERSÉGES DADUS ÉS ROBOTDOKI

A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) a jövőben az egészségmegőrzés és a betegápolás terén is nélkülözhetetlen segítőnkké fog válni. A Google már olyan rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely a csecsemők és kisgyerekek szem- és egyéb mozgásait figyeli, rendellenességek érzékelésekor pedig – azok okostelefonjain keresztül – azonnal értesíti a szülőket. A cél egy komplex, hang- és videós megfigyelésre is alkalmas, felhőalapú rendszer kiépítése.

Kínában idén mintegy kétezer óvodában vezették be a gyerekek egészségét ellenőrző robotokat. A Walklake nevű eszközök három másodperc alatt térképezik fel a gyerekek szemét, torkát és kezeit – kamerák és infravörös hőmérő segítségével. Hasonló célt szolgálnak a francia orvos, Franck Baudino által kifejlesztett mobil egészségügyi kabinok. Az orvosi eszközökkel felszerelt állomásokon képernyők és a távolban szolgálatot ellátó orvossal történő kommunikációt lehetővé tevő videórendszer segítik az állapotfelmérést és a gyógyítást. A vizsgálókabint a világ számos „egészségügyi sivatagában” használják: olyan helyeken, ahol a közelben nincs orvosi ellátás.

OKOSÓRÁK ÉS BIOHACKING

Jelenleg az amerikai társadalom 63 százaléka rendelkezik valamilyen testen hordható okoseszközzel – nagy részük az egészségi állapotuk monitorozására, vérnyomás- és pulzusmérésre, lépésszámlálásra, vagy valamilyen betegség követésére használja azt, de sokan kíváncsiak stressz- vagy vércukorszintjükre is. Az okoseszközök viselése feltehetően megváltoztatja majd sokak hozzáállását az egészségügyhöz mint reaktív területhez, és eltolódik a hangsúly a prevenció irányába. Ma már legálisan elérhetők bőr alá helyezhető vércukormérő eszközök és beültethető intelligens hallókészülékek, egyes magas kockázatvállalás iránt késztetést érzők – nevezzük őket biohackereknek – azonban illegálisan mindenféle műszaki fejlesztésekkel „turbózzák fel” a testüket, és a beszédes nevű Dangerous Things (veszélyes dolgok) nevű weboldalról tájékozódva barkács módszerekkel ültetik be a bőrük alá az új találmányokat, amelyek különféle bioadatokat mérnek.

Tim Cannon, a „transzhumanizmus” lelkes szószólója – aki maga is a bőre alá ültetett egy bankkártya méretű szenzort – az emberi test kapcsán kiborgszerű jövőt vizionál. Mi tagadás, adja magát a kérdés: ha az emberiség jelentős része az élete elengedhetetlen részeként ragaszkodik a számítógépéhez vagy az okostelefonjához, akkor ugyan miért ne lépne egyet előre azzal, hogy a bőre alá is beenged majd egy apró – alig észrevehető méretű – IT-eszközt?

GONDOLATÁTVITEL ÉS MEMÓRIAÁTÜLTETÉS

A Washingtoni Egyetemen már 2013-ban létrehoztak egy olyan interfészt, amely EEG (elektroenkefalográfia – elektrofiziológiai eszköz, amely az idegsejtek elektromos aktivitásának regisztrálására szolgál) segítségével egyik agyból a másikba küld információt. Ilyenen a már említett DARPA is dolgozik annak érdekében, hogy az amerikai katonák telepatikusan tudjanak egymással kommunikálni. Utóbbi a számítógép és az emberi agy közötti interfész kifejlesztésén is munkálkodik, ezáltal egy műveleti területet feltérképező drón nagy felbontású képeket küldhetne közvetlenül a bevetésre váró katonák agyába.

Az Intel szakemberei civil felhasználásra mesterkednek hasonló fejlesztésen – az ember egy ilyen projekt megvalósulása esetén egy gondolattal lehívhatna egy egész Google találati listát, vagy akár több millió könyvben szereplő adathalmazt. A hasonló irányú kutatások Kínában is gőzerővel zajlanak: nemrég megszületett az első klónozott macska, a következő nagy dobásnak pedig a „lemásolt” jószág memóriájának a „másolat” fejébe való átültetését szánják. Hogy hogyan kérdezik majd ki a „leckét” az úttörő cicától, arról sejtésünk sincs… Mindenesetre az emberi agy tárolt emlékeinek másolása és „lementése” számítógépre régóta izgatja a kutatók fantáziáját, és ez is egy lépés ebbe az irányba.

Az agy minél alaposabb megismerése felé halad Elon Musk high-tech milliárdos Neuralink nevű cége is, amely előrehaladott kísérleteket folytat a BCI technológia területén. Az eddig 158 millió dollárt felemésztő projekten kilencvenen dolgoznak, összesen tizenkilenc patkánnyal és egy majommal kísérleteztek – eddig 87 százalékos sikerrel. A vállalat olyan, elektródákkal borított finom szálat hozott létre, amelyet bele tudtak szőni az állatok agyába, az onnan kapott információkkal pedig – egy N1 nevű apró érzékelő segítségével – számítógépet lehet irányítani. Musk szerint 2020-ban a Stanford Egyetem idegsebészeivel együttműködve megkezdhetik a szerkezet embereken történő alkalmazását. A távlati cél a Parkinson-kór és az epilepszia gyógyítása, valamint a súlyosan mozgás-, agy-, látássérült emberek felépülésének elősegítése.

MORÁLIS VETÜLET ÉS SZUPEREMBER

Az emberi test és agy, valamint a mesterséges intelligencia összekapcsolásának vannak kétségtelen előnyei, ám ahol mesterséges intelligencia van, ott minden bizonnyal biztonsági rés is akad. Az egészségügyi adatok márpedig igen szenzitívek – súlyos károk okozhatók az adatok vagy adatbázisok eltulajdonításával, másolásával vagy meghamisításával egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy a mindennapi életünket, cselekedeteinket, érdeklődési körünket, kapcsolati hálónkat, vásárlási szokásainkat stb. nyomon követő techóriások, a Google és a Facebook szintén szorgosan dolgoznak a „jövőnkön” – a Facebook például a „telepatikus gépelésen”, azaz kapcsolódni szándékoznak a gondolatainkhoz…

A fejlődést azonban nem lehet megállítani. A „poszthumanizmus” az emberben rejlő „több”, „jobb”, „erősebb” elérésére irányuló készség- és képességfejlesztés mozgalmává vált. Egyes vélemények szerint óvatosan kell bánnunk a múlt vagy a jövő megítélésével, azt a jelenből tenni mindig kétséges érvényű cselekedet, a társadalom ugyanis soha nem volt felkészülve a változásra, de mindig alkalmazkodott hozzá – ez várható most is. Valamennyi technológiai forradalom a jólét, az életszínvonal és az ember kényelmének növekedését hozta – ezt fogja hozni a soron következő is. Amiben más lesz, mint az eddigiek, hogy ezúttal azt fogja forradalmasítani, amit még soha nem forradalmasítottak – az embert.

A technológiai fejlődés sokkal gyorsabb, mint a biológiai evolúciónk, százezer évvel ezelőtt „programozott” aggyal próbáljuk megérteni azt a roppant bonyolult világot, amelyet részben „készen” kaptunk, jórészt azonban mi kreáltunk magunk köré, de mivel nagyságrendekkel összetettebb, mint amivel képes az agyunk megbirkózni, folyamatosan frusztráltak vagyunk. Ehhez kell az AI, amely nem szuperintelligens számítógépeket fog teremteni, hanem szuperintelligens embereket, akik – remélhetőleg – arra használják majd az AI-t, amire való: releváns adatok, adatbázisok, statisztikák összegyűjtésére. Ez a kooperáció elképesztő lehetőségeket rejt magában – akkor is, ha pillanatnyilag idegenkedünk attól, hogy a testünk vagy a tudatunk direkt módon kapcsolódjon össze egy géppel.