A Szülők nagy mobilkönyvében azt nyilatkoztad, hogy az internethez való viszonyod elég ambivalens. Mit értesz ez alatt?

Az internetet nagyon szeretem, mert olyan ismeretekre tehetünk szert általa, amire egyébként nem lenne módunk, viszont ugyanennyi árnyoldala is van. Az internet olyan valami, amit senki sem ismer teljes valójában, egy organikus test, ami folyamatosan változik. Ám az, hogy mások milyen felelőtlenül használják, mindig meglep. Sohasem értettem például, miért kell gyerekeket, férjeket, feleségeket kínos élethelyzetekben fotózni, videót készíteni róluk majd azokat megosztani, hiszen már tudjuk, hogy ha egyszer valami felkerül a netre, az ott is marad. Mivel ezek a feltöltött képek, videók egy életre szólnak, megmásíthatatlanok, visszavonhatatlanok, éppen ezért hatalmas károkat tudnak okozni.

A fiad, Dávid 12 éves, van saját mobilja, laptopja, profilja a közösségi oldalakon?

Igen, van mobilja, de kártyája nincs. Ha valakit fel kell hívnia, akkor mi hívjuk neki. Laptopja is van, amit alapvetően az iskolában, tanuláshoz használ. Közösségi felületeken még nincs profilja, de nem azért, mert mi megtiltottuk neki, hanem azért, mert eddig nem igazán merült fel benne ennek az igénye. Persze a TikTok a kortársaihoz hasonlóan nagy kedvence, főként a vicces videók, amelyeket sokszor együtt nézünk meg vele. Ezen kívül nagyon szeret fényképezni, videózni, rengeteg videót csinál arról, hogy mi történik velünk, és azt is megtanulta már, hogyan kell ezeket megvágni, de még nem gondolt arra, hogy ezeket feltöltse valahová.

Szerinted melyik korosztály a legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb az online térben?

Szerintem nem lehet csak egy korosztályt kiemelni, hiszen még egy felnőtt sem kész arra, ami az online térben történhet. Én nagyon régóta vagyok jelen a médiában, a közösségi felületeken, de a mai napig kapok olyan kommenteket, amelyeket nem igazán tudok kezelni. A rosszindulatot, álságot nem tudom hová tenni. De negyvenéves koromra már van kellő élettapasztalatom, önismeretem és páncélom, ami egy tiniről viszont még nem mondható el. Éppen ezért, ha ki kellene emelnem egy korosztályt, akkor a kamaszokat említeném, mint még nem kiforrott személyiségű és látásmódú, könnyen megbántható, becsapható és nagyon érzékeny embereket.

Az online platformok közül van, amelyiket különösen veszélyesnek tartasz?

Minden platformnak megvan a maga veszélye. Az Instagram például rettentően hamis képet közvetít a kamaszoknak az őket körülvevő világról, ők pedig, akik még nem rendelkeznek stabil én- és testképpel rendkívül könnyen megvezethetők. De gondoljunk csak bele, hány felnőtt van, aki maga is bedől ennek a látszatvilágnak! És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rosszindulatú megjegyzések milyen beláthatatlan károkat okozhatnak. A Youtube pedig amellett, hogy egy fantasztikusan sokszínű információs platform, egyben – és éppen ezért - nagyon veszélyes is. Pillanatok alatt belefuthatsz olyan tartalomba, ami bizony nem neked való.

Melyik nevelési elvnek vagy a híve: a teljes tiltásnak vagy a szabályozott keretek között történő mobil- és nethasználatnak?

Szerintem a 21. században az már nem lehet opció, hogy egy tizenévest letiltunk a netről, a kütyüzés igenis hozzátartozik egy mai kamasz mindennapjaihoz – mint ahogy a felnőttekéhez is-. A digitális világot én mindazzal együtt, hogy valóban nem kevés veszélyt rejt magában, fantasztikus dolognak tartom, csak tudatosan és fenntartásokkal kell kezelni. És mint a gyereknevelés más területén itt is a bizalom és a beszélgetés lehetnek a kulcsszavak. A másik fontos dolog, amit mi magunk is próbálunk a férjemmel megvalósítani, hogy ismernünk kell azt a terepet, ahol a gyermekeink mozognak. Hiszen egy szülő csak akkor tud biztonságosan segíteni a gyerekeinek, ha tudja, mivel áll szemben. Ha például Dávid egy új internetes játékkal játszik, akkor én vagy a férjem utánanézünk, hogy az a játék miről szól. Lehet-e benne chatelni, mit lehet benne csinálni, aztán együtt kipróbáljuk.

Szoktatok beszélgetni az internet veszélyeiről?

Igen, alapvetően sokat beszélgetünk, nem csak az internet veszélyeiről, de sok minden másról, ami érdekli, izgatja Dávid fantáziáját. Annak ellenére, hogy nem beszélget ismeretlenekkel, két dolgot a fejébe kellett vésnie: sohasem mondhatja meg az igazi nevét, és hogy hol lakik. Ha egy idegen ilyet kérdez tőle, akkor muszáj, hogy a vészvillogó azonnal kigyulladjon a fejében és szólnia kell nekünk.

Az is tudatos döntés eredménye, hogy soha nem osztasz meg képet a gyermekeidről úgy, hogy felismerhető legyen az arcuk?

Máté Kriszta mondta egyszer, hogy a gyerekek megmutatása az interneten, illetve maga az internet is olyan, mint egy gyógyszer, aminek nem ismered a mellékhatásait. A gyerekednek sem adsz be olyat, aminek nem tudod, mi a mellékhatása. Én ezt a gondolatot teljes mértékben igaznak tartom. Az utcán közlekedve sem mutogatjuk minden járókelőnek a szeretteink fotóit, miért tennénk azt olyan online felületeken, ahol ráadásul bármikor vissza is élhetnek vele? Arra is odafigyelek, hogy egy szponzorált poszthoz se „adjam el”a gyerekeimet.

Szerinted mi védheti meg leginkább a gyerekeket az internet veszélyeitől?

A család, a szülők odafigyelése, bizalma, szeretete, az őszinteség és a sok beszélgetés. Nem tiltással kell kikövezni a felnőttség felé vivő útjukat, hanem érthető és élhető szabályokkal, értékekkel és valódi tudással.

Sokszor a felnőtteket is beszippantja az online világ, pedig szükség van olykor a netmentes pihenésre. Hogyan csináld? Mutatjuk a galériában: