Mutasd az ovis jeled, megmondom mit üzen neked!

Hogy miét pont a pöttyöslabdát hoztam fel elsőként példának, annak az oka egyszerű: pöttyöslabda volt a jelem az oviban négy évig. Mindig mozgékony gyerek voltam, mindig szerettem ugrálni, pörögni, forogni. A gyilkos kombóm a forogva tapsolás volt, néha fütyültem is hozzá anya legnagyobb örömére, szóval mindenkit kiidegeltem ezzel a világból.
Aztán a létező összes iskolai sportversenyre elvittek, mert mindig izegtem-mozogtam. A Testnevelési Egyetemre jártam, ahol- most kapaszkodj meg!- távolugró lettem. Pont úgy pattogtam az edzéseken, mint egy PÖTTYÖSLABDA. Félve kérdezném meg közeli rokonságomat, hogy mennyire tartanak mostanság nyugis alkatnak, mert szerintem tikkelve közölnék, hogy "te olyan messze vagy a békés egy helyben levéstől, mint Makó Jeruzsálemtől".
És ez csak egy!
A férjem egész életében focizott. 23 éves koráig még keresett is vele. Él-hal a fociért most is. Szerintetek, mi volt az ovis jele?
Igen, egy focilabda!
Labda, labda. Egy következő cikkemben ígérem, foglalkozom majd az azonos ovis jelek párkapcsolati viszonyával is, na de most vissza a jelek mögött meghúzódó sorsszerűséghez.